A Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations, OSF) a napokban levélben tájékoztatta a magyar partnerszervezeteket, hogy lényegében megszünteti a tevékenységét az Európai Unióban, és a világ más részeire helyezi át forrásait – adta hírül hétfőn a Szabad Európa, amely cikkében később már úgy módosított, hogy „szinte teljesen kivonul” az OSF a kontinensről.
„Ugyanolyan színvonalon”
A Magyar Nemzet ezek után megkeresett több, az OSF által támogatott magyarországi szerveződést, hogy ilyen körülmények között is ugyanazon a szinten tudják-e majd ellátni a feladataikat. Bár legtöbbjük nem reagált, a Transparency International (TI) Magyarország, illetve a Háttér Társaság válaszolt lapunknak.
Ezekből pedig az derült ki, hogy az OSF európai átszervezése alapjaiban nem változtatja meg a már kialakult gyakorlatukat.
– A Nyílt Társadalom Intézettől (OSI) kapott támogatás a TI bevételeinek 15 százalékát tette ki 2022-ben. Az elmúlt években ez az arány soha nem volt több húsz százaléknál – állította lapunknak a szervezet azt hangoztatva, hogy ezek a források nem adományok, hanem projektalapon folyósított pályázati pénzek.
Az, hogy a jelek szerint az OSF a jövő év folyamán kivonul az Európai Unióból, nem jó hír a TI Magyarország számára, de ettől még ugyanolyan színvonalon fogjuk tudni ellátni a feladatunkat, mivel a TI Magyarország finanszírozása több lábon áll
– írta a szervezet.
Az LMBTQ-jogokért küzdő, szintén Soros által támogatott Háttér Társaság válaszából pedig az derült ki, hogy
az OSF finanszírozási prioritásainak változása évek óta napirenden van, így a döntés nem érte őket meglepetésként.
Mint fogalmaztak, „egyesületünk működésében az OSF támogatása nem meghatározó, a tavalyi évben körülbelül tízszázalékos volt, korábban több olyan év is volt, amikor egyáltalán nem kaptunk támogatást az OSF-től. Így az OSF kivonulásával tevékenységünk nem lehetetlenedik el.” A Háttér Társaság szerint a nehézséget inkább az jelenti, hogy az OSF egy hosszú távú, rugalmas donor volt, „a támogatást a szervezetünk által meghatározott prioritásokhoz illeszkedően arra tudtuk költeni, amire valóban a legnagyobb szükség volt. Más donorok sokkal kevésbé rugalmasak, előre rögzített projekteket támogatnak, amiket nehéz a gyakran és kiszámíthatatlanul változó jogi-politikai környezethez igazítani.”
Soros hazai kedvence a TASZ
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a hazai sorosista szervezetek nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon, de lényegében ugyanúgy az OSF-től kapnak további támogatásokat.
A Civil Kollégium Alapítvány tavaly például közösségszervezés és általános támogatás címen több mint 250 millió forint támogatást kapott az International Research & Exchanges Boardtől, amelynek fő támogatója Soros alapítványa. Az OSF kedvencének egyébként a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevezhető, amelynek 2019 és 2021 között több mint ötvenmillió forintnyi támogatást nyújtott, ezt később, a koronavírus-járvány idején további 10,5 millió forint rendkívüli intézményi támogatással toldották meg. Szintén az OSF adott 7,3 millió forintot a TASZ-nak adományszervező, önkéntes koordinációval foglalkozó, valamint kommunikációs munkatársak bérére.
Mindeközben Rév István, a Közép-európai Egyetemen (CEU) működő Nyílt Társadalom Archívum (Blinken OSA Archívum) igazgatója a Népszava megkeresésére közölte, hogy
az OSF kivonulása a CEU Budapesten maradt részlegét és az archívumot semmilyen formában nem érinti.
Az OSF név nélkül nyilatkozó munkatársa pedig arról számolt be a baloldali napilapnak, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok jelenlegi magyarországi költségvetési kerete kevesebb a korábbinál, évi másfél millió dollárnak megfelelő összeg. Ebből mintegy 15-20 szervezet kap támogatást. „Pillanatnyilag nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, mit takar az a megfogalmazás, hogy az OSF szinte teljesen kivonul Európából, ez majd csak az elkövetkező hónapokban fog kiderülni.
Csak létszámot csökkentenek
„Annyi biztosra vehető, hogy a lépés nincs hatással a már megkötött támogatói szerződésekre” – írta a lap, amely megerősítette azokat az értesüléseket, miszerint a stratégiai átalakítás összefüggésben van azzal, hogy Soros György a közelmúltban átadta az OSF vezetését egyik fiának, Alexander Sorosnak: most már az ő koncepciója érvényesül.
Az OSF egyik külföldi – szintén név nélkül nyilatkozó – szóvivője pedig azt hangsúlyozta a lapnak, hogy a szervezet nem vonul ki Európából.
Sőt, az OSF új működési modellje megerősíti a világ egyik legnagyobb magánalapítványa elkötelezettségét az általa képviselt értékek mellett. Továbbra is finanszírozni fognak civil társadalmi csoportokat szerte Európában, beleértve azokat is, amelyek az EU külügyeivel foglalkoznak. Fenntartják a roma közösségeknek nyújtott támogatásokat is. Nemzeti alapítványaik révén továbbra is „az emberi jogok, a demokrácia és az elszámoltatható kormányzat finanszírozói” maradnak mindenekelőtt Ukrajnában, Moldovában, Kirgizisztánban és a Nyugat-Balkánon. Az OSF felső vezetése folytatja az új megközelítés megvalósításához szükséges munkát, összhangban a helyi követelményekkel. Ez néhány nehéz döntéssel fog járni.
Arra lehet számítani, hogy a javasolt új modell megvalósítása a létszám jelentős, nem kevesebb mint negyvenszázalékos csökkentését vonná maga után – írta az OFS-re hivatkozva a lap.
Borítókép: Soros György (Fotó: FABRICE COFFRINI)
