Tízéves, a pályafelújításra és új járművek beszerzésére is kiterjedő vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium – tájékoztatott a Rádió7 Közös nevező című műsorában Lázár János.
A cél, hogy tíz év alatt, lépésről lépésre, a fontos feladatokra fókuszálva történjen meg az elöregedett pályahálózat és a járműpark korszerűsítése
– húzta alá.
Az építési és közlekedési miniszter beszámolója szerint Magyarországon a tömegközlekedésben az első helyen a kötött pálya áll. Budapesten a HÉV-vonalak - a pálya és a járművek korszerűsítésére van szükség, fejleszteni kell a nagyobb városok közötti vasúti összeköttetést és az országon átmenő, valamint a megye- és járási központokban a ráhordó vonalakat. Ehhez csatlakozva pedig a Volánnak kell biztosítania az eljutást a kötöttpályás csatlakozásig – részletezte Lázár János. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ehhez beruházásokra, valamint saját vasúti járműiparra van szükség. Ez azonban olyan terület, amelybe érdemes invesztálni, hiszen ötmillió ember közlekedéséről van szó, másrészt egy új iparág is felépíthető. Jelenleg azonban nincs pénz a költségvetésben a vasúti konszolidációs és fejlesztő munkára. Az uniós források bevonásával és pénzpiaci eszközökkel ugyanakkor előteremthető lenne a szükséges összeg, amelynek nagysága elérheti a hatezermilliárd forintot. Addig azonban a balesetmentes napi működés biztosítása a cél. Az elmúlt egy esztendőben ugyanis nemcsak a késések aránya nőtt, hanem annak kockázata is, hogy baleset következzen be – hangsúlyozta miniszter, elnézést kérve azoktól, akik a közelmúltban balesetet szenvedtek vagy akiknek a késések, kimaradások okoztak kellemetlenséget.
Lázár János továbbá kitért arra is: a járvány alatt jelentősen visszaesett az utasszám, de az utóbbi fél évben érdemben nőtt a tömegközlekedés iránti igény. 2022-ben a kormány úgy döntött, a vasúti közlekedésben a főváros környékére koncentrálja az erőforrásokat, ehhez pedig munkaerőre van szükség, 100-150 ember is sokat számít. Mint mondta, a
balesetmentes közlekedés biztosítása mellett részben a személyi erőforrások átcsoportosítása az oka annak, hogy augusztustól tíz mellékvonalon szünetel a vasúti közlekedés. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, a szocialista kormányok vonalbezárásaival szemben most biztosított az utasok közlekedése, a vonatpótlóbuszok akkor és ott viszik el őket céljukhoz, ahol és amikor korábban a vonat tette.
Kitért arra is, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal 2,2 milliárd dollár értékű fejlesztése kiemelt fontosságú a teherszállítás szempontjából, ahogy a nyugat–keleti átmenőforgalom feltételeinek javítása is, ahol Budapest jelenti a szűk keresztmetszetet. A déli körvasút építése ugyan beleütközött a 11. kerületi polgárok tiltakozásába, de a kormányzat nyitott a kompromisszumra – például a zajcsillapításban –, magából a programból azonban nem engedhet, az ország szempontjait budapesti politikai csaták nem írhatják felül.
