Hosszú évek óta építkeznek Magyarországon olyan politikai aktorok, akik szoros kapcsolatban állnak a globális baloldali hálózattal, illetve az Egyesült Államok egyes érdekcsoportjaival. Közülük a két legfontosabb személy Bajnai Gordon volt miniszterelnök és egykori titokminisztere, Ficsor Ádám. Az amerikai polip hazai terjeszkedését feltáró cikksorozatunk második részében bemutatjuk a DatAdat nevű cégcsoport összefonódását a Demokrata Párttal és a Soros-birodalommal.
Hungarian Prime Minister Gordon Bajnai (L) and US Vice President Joe Biden speak with reporters after their private meeting December 4, 2009, inside the Roosevelt Room of the White House in Washington, DC. AFP Photo/Paul J. Richards (Photo by PAUL J. RICHARDS / AFP) Fotó: AFP/PAUL J. RICHARDS
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Bajnai Gordon miniszterelnökké választása után nem sokkal az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén referált a terveiről.
Ficsor Ádámot titokminiszteri tevékenysége idején nézte ki magának az amerikai külügyi adminisztráció, és meghívták a külföldieknek szóló vezetői programba a tengerentúlra.
Bajnai 2009 decemberében Washingtonba látogatott, ahol az IMF vezetőjével és Joe Biden akkori amerikai alelnökkel is tárgyalt.
A 2010-es választási bukás után Bajnai ismét Amerikába utazott, és vendégelőadói pozíciót kapott a a globalisták egyik képzőközpontjában, a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.
A Bajnai és Ficsor érdekeltségébe tartozó DatAdat cégcsoportot teletűzdelték amerikai demokrata párti kampányszervezőkkel és tanácsadókkal.
Szoros együttműködésben dolgozik Bajnai cége a Soros György-féle agytröszttel, a berlini székhelyű ECFR-rel.
Bajnai szűkebb környezetének meggyőződése, hogy a baloldal volt miniszterelnökét külföldről, főként Amerikából irányítják, erre utalnak a régi harcostársa, Gansperger Gyula emlékezetes szavai.
Cikksorozatunk első részében feltártuk a Magyarországra kiterjesztett amerikai befolyás tengerentúli szálait, most pedig rátérünk a legfontosabb hazai szereplők bemutatására.
A 2022-es országgyűlési választási kampányt megelőzően már egyértelművé vált, hogy egyre erősebb az amerikai befolyás a baloldalon, nem véletlen, hogy a miniszterelnök-jelöltjük Márky-Zay Péter lett, aki 2018-ban az Egyesült Államokból hazatérve nyert Hódmezővásárhelyen polgármesteri címet. Szintén Amerikából, az Action for Democracy nevű szervezet közvetítésével csatornázták be a milliárdokat a baloldal kampányába. Az NGO vezetője, Korányi Dávid – Karácsony Gergely volt főtanácsadója – sem Budapesten, hanem New Yorkban látta el a fővárosi megbízatását.
De ez a befolyásolási kísérlet nem mostanában kezdődött, a háttérben egyesek már jóval korábban építgették a hálózatot.
Nézzük tehát, kik és milyen módszerekkel dolgoznak az amerikai befolyás erősítéséért hazánkban!
A dollárbaloldal kulcsfiguráiról eddig is tudtuk, hogy kiváló tengerentúli kapcsolatokkal rendelkeznek, ami önmagában nem lenne különös, viszont itt sokkal többről van szó, mint egyenrangú felek politikai együttműködéséről.
Raporton az USA nagykövetségén
Wikileaks-dokumentum: Bajnai Gordon az USA budapesti nagykövetségén 2009-ben a kormányalakítási terveiről referált, magas szintű bizalmat és együttműködést mutatott.
Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök és az egykori titokminiszter, Ficsor Ádám hosszú évek óta szorosan együttműködik az amerikai Demokrata Párttal és a szervezetet finanszírozó globális hálózattal. Ezt bizonyítja többek között egy 2009-es esemény, amelyet a titkos kormányzati információk szivárogtatására szakosodott WikiLeaks hozott nyilvánosságra.
Bajnai már miniszterelnökként az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére ment egyeztetni az új kormány összetételéről, részletesen beszámolt a terveiről és nagyfokú bizalmat, illetve együttműködési készséget mutatott.
Szó esett arról is, hogy a parlamenti szakbizottságban patthelyzet alakult ki, nem támogatták Ficsor Ádám jelölését a titokminiszteri posztra, de Bajnai ragaszkodik hozzá. Miután a bizottsági szavazás nem kötelező érvényű, a miniszterelnök jelezte, hogy mindenképpen Ficsor kinevezési okmányát küldi el aláírásra a köztársasági elnökhöz.
Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök és Ficsor Ádám akkori kabinetfőnök. Fotó: MTI/Beliczay László
Ficsor a kiválasztott
Ebben is teljes volt az egyetértés a baloldali kormányfő és az amerikai külügy között, ami nem véletlen, hiszen a WikiLeaks-dokumentumokban az is szerepel, hogy az USA nagykövetsége szerint jó kapcsolatot ápolnak Ficsor Ádámmal, akit be is ajánlottak a külügyminisztérium külföldieknek szóló vezetői programjába (IVLP – International Visitors Leadership Program).
Wikileaks-dokumentum: Az amerikai nagykövetség állítása szerint jó kapcsolatot ápolt Ficsor Ádám titokminiszterrel, és beajánlották őt az amerikai külügyminisztérium külföldieknek szóló vezetői programjába.
A volt titokminisztert tehát kiválasztotta az amerikai külügy, majd alig féléves kormányzati pályafutását megszakítva a tengerentúlra utazott, ahol kiképezték.
Ficsor ugyanis mindössze öt hónapig volt titkosszolgálati miniszter, majd azzal az indoklással mondott le posztjáról, hogy összeférhetetlennek tartja a miniszterséget azzal, hogy indulni kíván az MSZP jelöltjeként a 2010-es választásokon. Az Index korábbi írása szerint a váratlan lemondás valódi oka azonban az volt, hogy Ficsor – az után a pár hónap után, melynek során belelátott a magyar szolgálatok működésébe, és hozzáfért szenzitív anyagokhoz – elfogadta az amerikaiak meghívását, és kiutazott, hogy részt vegyen az IVLP-programban. Egy WikiLeaks által közzétett diplomáciai táviratból derült ki az is, hogy az ajánlást a külügy mellett a CIA-hez és a védelmi tárcához is eljuttatták.
Hálózatépítés
Bajnai Gordont miniszterelnökként már 2009 decemberében – Barack Obama elnöksége idején – Washingtonba hívták, és itt tárgyalt az akkori amerikai alelnökkel, a jelenlegi elnökkel, Joe Bidennel, valamint az IMF vezetőjével, a később szexbotrányába belebukott Dominique Strauss-Kahnnal. A Nemzetközi Valutaalapot megnyugtató, magát megbízható, kiszámítható partnerként felmutató magyar kormányfő azt is bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik az Egyesült Államok afganisztáni csapaterősítési stratégiájához, és mintegy 200 fővel növeli a magyar kontingens csapatlétszámát, ami a korábbihoz képest 60 százalékos bővítést jelentett.
Mindez persze nem segített a baloldalnak a 2010-es választásokon itthon; a hatalmas vereség után nem sokkal Bajnai Gordon visszatért Amerikába, hogy ott vállaljon el egy vendégelőadói pozíciót a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen.
Titkárságának akkori közleménye szerint Bajnai az egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában (SAIS) adott elő évente négy alkalommal az Európai Unió aktuális fejleményeiről és a közép-európai átalakulásokról. A volt miniszterelnök a SAIS mellett a Transzatlanti Kapcsolatok Központja munkájába is bekapcsolódott, ennek vezetője Dan Hamilton, Bill Clinton külügyi államtitkára volt.
Itt és ekkor építhették ki Ficsorral azt a kapcsolati hálót, amelynek felhasználásával létrehozták a DatAdat cégcsoportot és megszerezték, majd kezelték magyar választók millióinak adatait, illetve vezényelték a baloldal 2022-es választási kampányát.
A DatAdat működése és személyi összetétele újabb bizonyítéka annak, hogy Bajnai és Ficsor elkötelezett az amerikai baloldalnak, és gyakorlatilag a demokraták és az őket támogató globalista hálózat magyarországi összekötőiként vagy meghosszabbított karjaiként működnek.
A DatAdat-csoport a magyarországi vállalat mellett két észtországi és egy osztrák leágazásból áll, teletűzdelve amerikai baloldali kampányszervezőkkel és tanácsadókkal.
Az egyik észtországi cégnek, a Datapraxis OÜ-nek Szigetvári Viktor, Bajnai korábbi kabinetfőnöke mellett amerikai vezetői is vannak. A vállalat igazgatója az a Mark Steitz, aki korábban úgynevezett targetálási rendszert tervezett Bill Clinton demokrata elnök 1992-es kampányához. A DatAdat észt ágának másik igazgatója az a Laura Quinn, aki Joe Biden vezető kommunikációs és gazdaságpolitikai tanácsadója, valamint Al Gore egykori demokrata alelnök kabinetfőnök-helyettese is volt. Emellett pedig vezetői pozíciót töltött be a Demokrata Párt több elnöki kampányában is.
Al Gore egykori demokrata alelnök egy 2023-as konferencián. Az ő volt kabinetfőnök-helyettese is a DatAdat embere. Fotó: AFP/Bennett Raglin
Patrick Frank, a Datad.at osztrák leányvállalatának tájékoztatási igazgatója szintén régi demokrata párti káder, korábban az ActBlue nevű szervezetnél töltött be hasonló feladatkört, amely az amerikai baloldal adománygyűjtó platformja. Patrick Frank emellett Barack Obama újraválasztási kampányában is dolgozott regionális területi igazgatóként.
Benjy Cook, a DatAdat technológiai vezérigazgatója is a Demokrata Párt balszárnyához köthető. A 2020-as választáson támogatta a Demokraták Külföldön kampányát, hogy elősegítse az izraeli–amerikai állampolgárok szavazását a választáson, és személyesen kiállt az ismert szélsőbaloldali politikus, Bernie Sanders jelöltsége mellett is.
Bajnaiék szaktanácsadója egy szintén baloldali nagyágyú, Ari Rabin Havt, aki kampánykarrieristaként olyan demokrata párti vezetők mellett dolgozik, mint a volt külügyminiszter John Kerry vagy Bill Clinton egykori alelnöke, Al Gore, illetve a már említett szélsőbaloldali Bernie Sanders.
Erős Soros-szálak
Szorosan együttműködik a Datapraxis OÜ a Soros György nevével fémjelzett European Council On Foreign Relations (ECFR) nevű szervezettel is. A berlini székhelyű ECFR egy nemzetközi agytröszt, mely európai kül- és biztonságpolitikai kutatásokat végez. A kutatóintézet alapítója Mark Leonard, aki rendszeres szerzője annak a balliberális Projekt Syndicate nevű nemzetközi médiaszervezetnek, melynek felületein Soros György visszatérően támadja Magyarországot.
Az ECFR legjelentősebb szervezeti egysége a tanács, mely a szervezet identitásának „legerősebb és leglátványosabb kifejezője”.
A tanács számos baloldali európai döntéshozót és szakértőt tömörít;
magyar részről megtalálható a tagok között például Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára, továbbá Bajnai Gordon, valamint Soros György, az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok, OSF) alapítója és elnöke, illetve fia, Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese is. A Soros-alapítvány nyilvános adatbázisából kiderül, hogy az ECFR 2016-tól 2021-igközel 12 millió dollár (mai árfolyamon több mint négymilliárd forint) támogatásban részesült az OSF-től, ráadásul e hatalmas összeg közel 80 százalékát nem konkrét projektekre folyósították, hanem „általános támogatásként”. (Open Society Foundations - Awarded Grants, Scholarships, and Fellowships - Open Society Foundations )
A Datapraxis OÜ az elmúlt időszakban tucatnyi alkalommal működött együtt az ECFR-rel közös kutatásokban, amelyek célja az volt, hogy mélyebb betekintést nyerjenek az európai és azon belül a magyar politikába, felhasználva Bajnaiék partnereit, technológiai képességeit és kérdőíves eszközeit.
A fentiekből az a kép rajzolódik ki, hogy a DatAdat cégcsoport nem valódi profitorientált vállalat, hanem egy olyan globalista kampányszervezet, amelynek elsődleges feladat a magát progresszívnek nevező baloldal támogatása a nemzeti, konzervatív erőkkel szemben.
Magyarországon az egyértelmű céljuk Orbán Viktor és kormányának megbuktatása, amerikai pénzforrások és kampányeszközök bevonásával.
Gansperger Gyula. Fotó: MTI/Soós Lajos
Végül érdemes felidézni, mit mondott a Városháza-botrány kapcsán nyilvánosságra került hangfelvételek egyikén Bajnai Gordonról egy régi harcostársa, Gansperger Gyula. „Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak. […] Ugye kik ezek az erők? Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.”
Tehát Bajnai szűkebb környezetének is meggyőződése, hogy a baloldal volt miniszterelnökét külföldről, főként Amerikából irányítják.
(Folytatjuk)
Borítókép: Bajnai Gordon és Joe Biden akkori alelnök. (Fotó: AFP/Paul J. Richards)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
