Nemzetbiztonsági kockázatot jelent Bajnai és Ficsor?

Larry C. Johnson egykori CIA-elemző nemrég azt nyilatkozta, hogy a CIA beavatkozhatott a magyar választásokba, mert az volt az amerikai külügy célja, hogy megbuktassa Orbán Viktort. Ennek fényében különösen érdekes kérdés, hogy Ficsor Ádámból, Bajnai Gordon titokminiszteréből hogy lett egy amerikai felső szintű vezetőképző program résztvevője, mielőtt létrehozta a DatAdat nevű céget, amely amerikai pénzből próbálta meg befolyásolni a 2022-es választásokat. Földi László, a magyar hírszerzés egykori műveleti igazgatója kifejtette: Ficsor Ádám miniszterként egyfajta operativitásra tett szert. Úgy gondolták – azok, akik foglalkoznak a magyarországi ellenzék támogatásával –, hogy olyan embert választanak a helyi háttérrendszer irányítására, aki operatív tapasztalatokkal rendelkezik.

Ficsor Ádám a Bajnai-kormány alatt mindössze öt hónapig volt titkosszolgálati miniszter, majd arra hivatkozott, amikor lemondott a posztjáról, hogy összeférhetetlennek tartja a miniszterséget az országgyűlési képviselő-jelöltséggel, Ficsor ugyanis az MSZP jelöltjeként kívánt elindulni a 2010-es választásokon. A váratlan lemondás valódi oka azonban az Index akkori híradása szerint az volt, hogy Ficsor – azután, hogy titokminiszterként beleláthatott a magyar szolgálatok működésébe és hozzáfért szenzitív anyagokhoz, például a magyar elhárítás és hírszerzés módszereire, ügynökeire, biztonsági kapcsolataira, politikusokra vonatkozó titkos adatokhoz – elfogadta az amerikaiak meghívását, és kiutazott, hogy részt vegyen az IVLP-programban. 

Gyurcsány Ferenc és Ficsor Ádám Fotó:  MTI

Ficsort az amerikai nagykövetség ajánlotta be a washingtoni külügyminisztérium külföldieknek szóló vezetői programjába, még minisztersége idején. Ez egy, a WikiLeaks által közzétett diplomáciai táviratból derült ki, ahogyan az is, hogy az ajánlást a külügy mellett a CIA-hez és a védelmi tárcához is eljuttatták.  

Bajnai a választások után Amerikába ment

Mint ismert, nem sokkal ezt követően, a 2010-es választások után Bajnai Gordon is Amerikába ment, hogy ott vállaljon el egy vendégelőadói pozíciót a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen. Az IVLP elvileg egy szakmai csereprogram, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériumának oktatási és kulturális ügyek hivatala finanszíroz. A hivatalos szöveg szerint a küldetése az, hogy „lehetőséget kínáljon a jelenlegi és feltörekvő nemzetközi vezetőknek, hogy megtapasztalják az amerikai politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet gazdagságát és sokszínűségét”, de bizonyos esetekben ezt felhasználhatják arra, hogy megváltoztassák a belpolitikai viszonyokat, a „demokráciáról való gondolkodást” egyes államokban. 

Felmerül azonban a kérdés, hogy miért éppen Ficsort hívták, ha korábban elnököket, miniszterelnököket is beajánlottak ebbe a programba, ő viszont csak egy alacsonyabb rangú titokminiszter volt? 

Csak nem azért, mert be akartak avatkozni a választásokba, és ehhez adatokra volt szükség? Ennek ismeretében az sem lehetett teljesen véletlen, hogy Ficsor többek között Bajnai támogatásával később, a 2022-es választások idején egy olyan céget hozott létre, amely százmilliókat kaszált az Egyesült Államokból egy közvetítőcég, a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy külföldi adományaiból, és a gyanú szerint adatgyűjtéssel, adathalászattal is foglalkozhatott, illetve kampányfeladatokkal az Orbán-kormány megbuktatása céljából. Ezen az úton támogatták Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mozgalmait is, amelyeket a választásokra, kampánycélokra hoztak létre, illetve Soros György támogatása révén számos kormányellenes civil szervezetet. 

Nem jelent-e mindez súlyos nemzetbiztonsági kockázatot? 

De nem jelent-e mindez súlyos nemzetbiztonsági kockázatot? – kérdeztük Földi Lászlót, aki az Információs Hivatal (magyar hírszerzés) egykori műveleti igazgatójaként sokáig rálátott az ilyen és ehhez hasonló folyamatokra. A nemzetbiztonsági szakember megkeresésünkre közölte: Ficsor Ádám miniszterként egyfajta operativitásra tett szert. Úgy gondolták – azok, akik foglalkoznak a magyarországi ellenzék támogatásával –, hogy olyan embert választanak a helyi háttérrendszer irányítására, aki operatív tapasztalatokkal rendelkezik. Ez ma azért érdekes, mert az NGO-rendszerek, amelyek Magyarországon is jelen vannak, kifejezetten operatív eszközökkel és filozófiával dolgoznak. 

Nemzetbiztonsági kockázat mindig jelen van egy olyan helyzetben, amikor idegen hatalom kíván beavatkozni illegális módon egy másik ország belügyeibe

 – tette hozzá. – A kérdés az, hogy az eszközök, amelyeket használnak, mennyire sértik a törvényeket. Önmagában az, hogy valaki létrehoz egy NGO-t, nem törvénytelen. Az, hogy az NGO-k hálózatokat hozzanak létre, törvényi értelemben nem gátolható. Azt kérhetjük számon rajtuk, hogy működik-e olyan tevékenység a törvényileg fedezett szinten, amely bizonyíthatóan államellenes cselekmény – mondta Földi László. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója kifejtette: ezeken a hálózatokon belül sokkal nehezebb felderíteni a titkosszolgálatok munkáját, amelyek – a CIA-val az élen – ezért tértek át a a civil szervezetek támogatására. 

 Ezt az elhárítás vizsgálataival gyakorlatilag nem lehet megoldani. Politikailag kell kezelni 

– véli a szakértő. Szerinte azokat a szervezeteket, amelyek durván beavatkoznak egy ország belügyeibe, ki kellene tiltani. Ez biztos reakciót váltana ki Brüsszelben, de egy társadalom elvárhatja vezetőitől, hogy megóvják őket a társadalom bomlasztásától. A mostaninál biztosan keményebben kell fellépni velük szemben – részletezte. A szakértő szerint emellett létre kell hozni ellen-civilszervezeteket, „akik fel tudják venni a harcot a támadó féllel szemben”.  

Mint arról beszámoltunk, nemrég Larry C. Johnson egykori CIA-elemző a Judging Freedom internetes műsorban beszélt arról, hogy az Egyesült Államok szerinte 2022-ben közvetlenül avatkozott be a magyar választásokba. Arra a kérdésre, hogy Orbán megállításának céljából avatkoztak-e be, Larry C. Johnson úgy reagált, igen, azért, hogy vereséget szenvedjen, amit egyebek mellett Orbán ellenfeleinek a pénzelésével igyekezett elérni Amerika. 

Borítókép: Bajnai Gordon volt miniszterelnök (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)