Ficsor Ádám a Bajnai-kormány alatt mindössze öt hónapig volt titkosszolgálati miniszter, majd arra hivatkozott, amikor lemondott a posztjáról, hogy összeférhetetlennek tartja a miniszterséget az országgyűlési képviselő-jelöltséggel, Ficsor ugyanis az MSZP jelöltjeként kívánt elindulni a 2010-es választásokon. A váratlan lemondás valódi oka azonban az Index akkori híradása szerint az volt, hogy Ficsor – azután, hogy titokminiszterként beleláthatott a magyar szolgálatok működésébe és hozzáfért szenzitív anyagokhoz, például a magyar elhárítás és hírszerzés módszereire, ügynökeire, biztonsági kapcsolataira, politikusokra vonatkozó titkos adatokhoz – elfogadta az amerikaiak meghívását, és kiutazott, hogy részt vegyen az IVLP-programban.
Ficsort az amerikai nagykövetség ajánlotta be a washingtoni külügyminisztérium külföldieknek szóló vezetői programjába, még minisztersége idején. Ez egy, a WikiLeaks által közzétett diplomáciai táviratból derült ki, ahogyan az is, hogy az ajánlást a külügy mellett a CIA-hez és a védelmi tárcához is eljuttatták.
Bajnai a választások után Amerikába ment
Mint ismert, nem sokkal ezt követően, a 2010-es választások után Bajnai Gordon is Amerikába ment, hogy ott vállaljon el egy vendégelőadói pozíciót a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen. Az IVLP elvileg egy szakmai csereprogram, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériumának oktatási és kulturális ügyek hivatala finanszíroz. A hivatalos szöveg szerint a küldetése az, hogy „lehetőséget kínáljon a jelenlegi és feltörekvő nemzetközi vezetőknek, hogy megtapasztalják az amerikai politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet gazdagságát és sokszínűségét”, de bizonyos esetekben ezt felhasználhatják arra, hogy megváltoztassák a belpolitikai viszonyokat, a „demokráciáról való gondolkodást” egyes államokban.
Felmerül azonban a kérdés, hogy miért éppen Ficsort hívták, ha korábban elnököket, miniszterelnököket is beajánlottak ebbe a programba, ő viszont csak egy alacsonyabb rangú titokminiszter volt?
Csak nem azért, mert be akartak avatkozni a választásokba, és ehhez adatokra volt szükség? Ennek ismeretében az sem lehetett teljesen véletlen, hogy Ficsor többek között Bajnai támogatásával később, a 2022-es választások idején egy olyan céget hozott létre, amely százmilliókat kaszált az Egyesült Államokból egy közvetítőcég, a Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy külföldi adományaiból, és a gyanú szerint adatgyűjtéssel, adathalászattal is foglalkozhatott, illetve kampányfeladatokkal az Orbán-kormány megbuktatása céljából. Ezen az úton támogatták Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mozgalmait is, amelyeket a választásokra, kampánycélokra hoztak létre, illetve Soros György támogatása révén számos kormányellenes civil szervezetet.
Nem jelent-e mindez súlyos nemzetbiztonsági kockázatot?
De nem jelent-e mindez súlyos nemzetbiztonsági kockázatot? – kérdeztük Földi Lászlót, aki az Információs Hivatal (magyar hírszerzés) egykori műveleti igazgatójaként sokáig rálátott az ilyen és ehhez hasonló folyamatokra. A nemzetbiztonsági szakember megkeresésünkre közölte: Ficsor Ádám miniszterként egyfajta operativitásra tett szert. Úgy gondolták – azok, akik foglalkoznak a magyarországi ellenzék támogatásával –, hogy olyan embert választanak a helyi háttérrendszer irányítására, aki operatív tapasztalatokkal rendelkezik. Ez ma azért érdekes, mert az NGO-rendszerek, amelyek Magyarországon is jelen vannak, kifejezetten operatív eszközökkel és filozófiával dolgoznak.
Nemzetbiztonsági kockázat mindig jelen van egy olyan helyzetben, amikor idegen hatalom kíván beavatkozni illegális módon egy másik ország belügyeibe
– tette hozzá. – A kérdés az, hogy az eszközök, amelyeket használnak, mennyire sértik a törvényeket. Önmagában az, hogy valaki létrehoz egy NGO-t, nem törvénytelen. Az, hogy az NGO-k hálózatokat hozzanak létre, törvényi értelemben nem gátolható. Azt kérhetjük számon rajtuk, hogy működik-e olyan tevékenység a törvényileg fedezett szinten, amely bizonyíthatóan államellenes cselekmény – mondta Földi László. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója kifejtette: ezeken a hálózatokon belül sokkal nehezebb felderíteni a titkosszolgálatok munkáját, amelyek – a CIA-val az élen – ezért tértek át a a civil szervezetek támogatására.
Ezt az elhárítás vizsgálataival gyakorlatilag nem lehet megoldani. Politikailag kell kezelni
– véli a szakértő. Szerinte azokat a szervezeteket, amelyek durván beavatkoznak egy ország belügyeibe, ki kellene tiltani. Ez biztos reakciót váltana ki Brüsszelben, de egy társadalom elvárhatja vezetőitől, hogy megóvják őket a társadalom bomlasztásától. A mostaninál biztosan keményebben kell fellépni velük szemben – részletezte. A szakértő szerint emellett létre kell hozni ellen-civilszervezeteket, „akik fel tudják venni a harcot a támadó féllel szemben”.
Mint arról beszámoltunk, nemrég Larry C. Johnson egykori CIA-elemző a Judging Freedom internetes műsorban beszélt arról, hogy az Egyesült Államok szerinte 2022-ben közvetlenül avatkozott be a magyar választásokba. Arra a kérdésre, hogy Orbán megállításának céljából avatkoztak-e be, Larry C. Johnson úgy reagált, igen, azért, hogy vereséget szenvedjen, amit egyebek mellett Orbán ellenfeleinek a pénzelésével igyekezett elérni Amerika.
Borítókép: Bajnai Gordon volt miniszterelnök (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
