Nem egy esetben az életükkel játszanak a gyerekek, amikor megpróbálják teljesíteni a közösségi médiában, főként a TikTokon terjedő legkülönfélébb kihívásokat, s akadnak, akik nem is élik túl a próbát – hívta fel a figyelmet legfrissebb cikkében a Médiapiac, amelyben Papp János Tamás médiakutató elemzi a közösségi médiában terjedő jelenséget. A szakember szerint a fiatalok egyrészt azt érezhetik, hogy részeivé válnak egy határokon átívelő divatos folyamatnak, s aki a szokottnál különlegesebben hajtja végre a feladatot, az a közösségi médiában gyorsan nagy nézettséget, sok kommentet, like-ot szedhet össze.
Akit pedig sokan néznek, az népszerű, menő
– mutatott rá. Kiemelte is, hogy kimaradni sem mindig könnyű. Ha valamely fiatal ugyanis nem csinálja meg az aktuálisan futó próbát, társai könnyen gyávának bélyegezhetik, vagyis egyfajta közösségi nyomás is közrejátszhat a kihívás terjedésében. Amihez pedig – első látásra – nem is kell túl sokat tenni: csupán végrehajtani a nem annyira nehéz, s adott esetben izgalmas feladatot. Csakhogy a nem annyira nehéz, de izgalmas feladat teljesítése nem egyszer tragédiával végződik – hangsúlyozta a médiakutató.
A felelősség kérdéséről szólva Papp János Tamás arra mutatott rá, hogy a kihívások a legtöbbször maguktól fejlődnek, szervezetten nem terjeszti azokat senki, egyszerűen népszerűvé lesznek a közösségi térben. A platformok mindenesetre igyekeznek kiszűrni a gyilkos kezdeményezéseket.
A TikTok például külön csapattal vizsgálja a hirtelen nagy népszerűségnek örvendő hashtageket vagy trendeket, és amennyiben veszélyesnek ítéli meg, letiltja azokat. Emellett tájékoztató kampányokat is folytat, s négy szavas metódust javasol minden kihíváshoz. Stop, Think, Decide, Act! vagyis Állj, Gondolkozz, Dönts és Cselekedj!
– Ez azt jelenti, hogy mielőtt végrehajtunk valamilyen kihívást, álljunk meg, gondolkodjunk el azon, hogy veszélyes-e, megéri-e, és ha kicsit is kételkedünk benne, akkor döntsünk úgy, hogy nem, ezt kihagyjuk, viszont jelentjük a portál felé a bejelentő felületen keresztül – magyarázta a szakember, aki szerint a szülőknek is résen kell lenniük. Ehhez rendelkezésre állnak technikai és technológiai megoldások, de a legfontosabb, hogy a szülő tájékozódjon. – Ismerni kell, hogy milyen veszélyekkel kell számolni. Ha szülő nem tud a közösségi médiás kihívásokról, el sem tudja venni tőlük gyermeke kedvét. Így nem tudja elmondani például azt sem, hogy egy-egy kihívás teljesítésekor a gyermek adott esetben saját életével játszik – magyarázta a szakember.
Borítókép: Illusztráció. Forrás: Shutterstock
