– A pedagógus személyiségét soha, semmi nem fogja pótolni, a digitális eszközökkel pedig színesebbé teszik a diákok világát – mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke egy okostantermekről szóló rendezvényen. Az elnök szerint a tankerületekkel közösen jól használták fel az uniós támogatásokat, pedig az okostantermek kialakítása eredetileg nem szerepelt az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív programban (EFOP). Hangsúlyozta, minden EFOP-projektet sikerült befejezni, összesen 497-et valósítottak meg.
Fontosnak tartotta, hogy az okostantermekkel meggyőzzék a hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolába járás előnyeiről, valamint hogy csökkenjen a lemorzsolódás és a diákok tanuljanak tovább.
Hajnal Gabriella kifejtette: az okostantermek nem az informatika oktatására készültek, hanem minden órán kellene használni ezeket, például fontos szerepet játszhatnak a szakmaválasztásnál is. – Készen áll 180 terem a hozzá tartozó eszközökkel és mobilizálható bútorokkal. Ez a terem arra szolgál, hogy szárnyaljanak a gyerekek és meg tudják benne valósítani az álmaikat ezekkel az eszközökkel – mondta a KK elnöke.
Úgy látja, hogy minden iskolába kell egy ilyen tanterem, mert a diákok még jobb eredményeinek elérését szolgálja. A tanár kollégáknak azt üzente: hagyják, hogy a gyerekek vezessék őket az okostermekben, és bár a pedagógusoknak irányítani és instruálni kell a diákokat, ne akarják mindig megmondani nekik, hogy mit kell csinálni.
Kitért arra is, hogy a kormányzat nemrég osztott ki 140 ezer laptopot, a gépek időben megérkeztek, és egy-egy ellenzéki kifogáson kívül nem hallott negatívumokat.
Hadházy Ákost sosem fogjuk megúszni, ő mindig mindent jobban tud
– mondta Hajnal Gabriella, hozzátéve, hogy még a jobban ellátott fővárosi intézményekben is örültek a laptopoknak a tanulók és a szüleik. A kormányzat nem akarja meghatározni, hogy az eszközöket mire használják otthon, ez a szülő felelőssége, azt viszont előírhatják, hogy be kell hozni azokat az iskolába, és rajtuk vannak a tankönyvek is. – A gyerekeket a tehetségüknek megfelelő irányba kell terelni, és ezek a termek biztosítják ehhez a lehetőséget – fogalmazott.
– Az volt a prioritás, hogy gyarapodjon a tudástőke és javuljon az infrastruktúra – jelentette ki Tóth Judit, a Belügyminisztérium európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. Mint tudatta, 1161 milliárd forint volt az EFOP keretösszege, melynek csaknem a negyedét, több mint 22 százalékát fordították köznevelési fejlesztésekre, azaz összesen 258 milliárd forintot. Ennek 97,44 százalékát sikeresen fel is használta a szakterület. A fejlesztés eredményeiről elmondta, hogy
a programokban több mint 320 ezer tanulót támogattak, 77 ezer pedagógus vett részt a képzéseken, illetve 652 új módszertant ismertettek meg 236 köznevelési intézményben.
