Ütőképes a magyar haderő, Közép-Európa élmezőnyében vagyunk – de kik előznek meg minket?

A baloldal 2010-es kormányzása alatt teljesen leépült Magyar Honvédség visszanyerte ütőképességét, a térségben már kiemelt helyen van hazánk a katonai erejét tekintve, amely évről évre egyre csak növekszik. Mutatjuk, mi alapján rangsorolják az egyes nemzetek katonai erejét, illetve kik állnak Magyarország előtt a rangsorban.

H225M közepes helikopter érkezése Szolnokra. Forrás: Honvédelem.hu

Beérni látszik a Magyar Honvédség 2016 óta tartó következetes fejlesztése, ugyanis a nemzetközi fórumokon is hitelesnek tekintett Global Firepower (GFP) 2024-es indexe szerint hazánké Közép-Európa egyik legerősebb hadereje.

A vizsgált 150 országból Magyarország az 54. helyen áll, miközben olyan nemzeteket előz meg a térségben a haderejében, mint Szerbia, Ausztria, Szlovénia, Bulgária, Horvátország vagy Szlovákia.

A térségben csak Csehország (46. hely) és Románia (47. hely) előzik hazánkat.

A GFP indexe alapján az EU katonailag legerősebb állama idén Olaszország, amelyet Franciaország, Németország, Spanyolország követnek, és már az ötödik helyen áll Lengyelország. Bármennyire is furcsa ezt látni, de a közösség tizedik legerősebb állama Csehország, előzve Romániát, Dániát és Finnországot.

Magyarország a tizennegyedik helyen áll.

Van értelme a rangsorolásnak?

A Magyar Nemzet korábban arra a kérdésre kereste a választ, van-e értelme egyáltalán a rangsorolásnak a történelmi konfliktusok ismeretében. Elég csak a közelmúltba visszamenni: az egyöntetűen legerősebb haderejű országnak kikiáltott Amerikai Egyesült Államok csapatai kivonultak a Közel-Keletről, de jó példa a második Oroszország konfliktusa a papíron sokkal gyengébb Ukrajnával szemben is. A témában Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

A GFP a készítők célja szerint egy olyan átfogó mutató, ami összehasonlíthatóvá teszi az egyes országoknak egy háború megvívásához rendelkezésre álló erőforrásait. Tehát nemcsak a katonai erő, illetve haditechnikai eszközök rendelkezésre állása szerepel benne, hanem az ország földrajzi adottságai (területe, rendelkezik-e tengerparttal), gazdasági mutatói (GDP, államadósság, ipari termelés) stb. is. Így már maga a megnevezés is kissé félrevezető, hiszen a „tűzerőnek” harci konnotációja van. Ez magából az index értékéből nem von le, viszont az átlagfelhasználót rögtön félrevezeti, különösképpen, ha nem néz rá a módszertani kérdésekre – magyarázta lapunk megkeresésére Csiki Varga Tamás.

Borítókép: H225M közepes helikopter érkezése Szolnokra (Forrás: Honvédelem.hu)