Ezek a világ legerősebb hadseregei – de van értelme a rangsorolásnak?

Hogy az Egyesült Államoké a világ legerősebb hadserege, abban nagyjából egyetértés van. Viszont hogy az amerikaiakat kik követik, arról már éles viták dúlnak. Az is bebizonyosodott, hogy a sokáig második helyre sorolt Oroszország nem bírt el a papíron sokkal gyengébb Ukrajnával. Kínának pedig eddig nem igazán kellett bizonyítani. Van értelme egyáltalán ilyen rangsoroknak? Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát kérdeztük.

ABACA-PRESS/ Handout file photo dated August 20, 2021 of a U.S. Marine Corps F-35B Lightning II attached to Marine Fighter Attack Squadron (VMFA) 211, embarked aboard the Royal Navy aircraft carrier HMS Queen Elizabeth (R08), executes a short-takeoff from the amphibious assault ship USS America.Britain’s Royal Navy confirmed the crash of an F-35 Lightning II operating from the aircraft carrier H.M.S. Queen Elizabeth in the Mediterranean on Wednesday November 17. The pilot ejected safely, but the incident has triggered a rush to recover the aircraft, which contains much classified equipment. The US has been requested to locate British F-35 aircraft to ensure the top-secret US stealth technology does not fall into Russian hands. The race is on to locate and recover the debris of the fighter before Russia can do it, which operates a Mediterranean naval base in the Syrian port of Tartus. U.S. Marine Corps photo by Staff Sgt. John Tetrault via ABACAPRESS.COM Fotó: Europress/AFP/ABACA/Sgt. John Tetrault

Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India és Egyesült Királyság – az országokat rangsoroló Global Fire Power (GFP) szerint ez a világ öt legerősebb hadserege. A nemzetközi média is gyakorta idézi a honlapot a haderők összevetésénél, erősen kérdéses azonban, hogy a „helyezésből” milyen következtetéseket lehet levonni. Hiszen a közelmúltban is láthattuk, hogy a szuperhatalom Egyesült Államok végső soron távozni kényszerült Afganisztánból, vagy hogy az ezüstérmesként számontartott Oroszország nem bírt el a papíron sokkal gyengébb, 15. helyen álló Ukrajnával.

– A GFP a készítők célja szerint egy olyan átfogó „mutató”, ami összehasonlíthatóvá teszi az egyes országoknak egy háború megvívásához rendelkezése álló erőforrásait. Tehát nemcsak a katonai erő, illetve haditechnikai eszközök rendelkezésre állása szerepel benne, hanem az ország földrajzi adottságai (területe, rendelkezik-e tengerparttal), gazdasági mutatói (GDP, államadósság, ipari termelés) stb. is. Ilyen formán már maga a megnevezés is kissé félrevezető, hiszen a „tűzerőnek” harci konnotációja van. Ez magából az index értékéből nem von le, viszont az átlagfelhasználót rögtön félrevezeti, különösképpen, ha nem néz rá a módszertani kérdésekre – magyarázta lapunk megkeresésére Csiki Varga Tamás.

Fotó: Global Fire Power

Könnyű elcsúszni

A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa figyelmeztetett, hogy márpedig módszertani szempontból az ilyen jellegű átfogó értékelésnél többféle oka lehet az „elcsúszásnak”. 

Ilyenek például a pontatlan adatforrások; aránytalan módszertani kategóriák (súlyozás az egyes tényezők között); vagy olyan értékelési hibák, amik torzítják az eredményt (pl. mennyiségi összevetés a minőségi nélkül; vagy a haderő alkalmazását megtervező doktrinális háttér figyelmen kívül hagyása).

Ukrán T-72-est szerelnek. A régi vas is értékes (Fotó: Europress/AFP/Diego Herrera Carcedo)

 A szakértő problémaként emelte ki például:

• Sok vegyes forrást egyesítenek, amik önmagukban is sok helyen becslések, így az index egy ponton túl „az aggregált becslések becslésévé” válik. Az index számos tényezőt vesz figyelembe és súlyozza azokat – és nemcsak pozitív értékelést, hanem „büntetőpontokat” is ítél egyes tényezőkért, azaz előnyöket és hátrányokat igyekszik kiegyensúlyozni, ez viszont szükségszerűen torzít. Miközben például a terület nagysága előny (több az erőforrás), a tengerpart hátrány (mert védelméről gondoskodni kell haditengerészeti erőkkel) – de egy nem honi területen vívott háborúnál utóbbi például nem szempont.

Önmagában a haditechnikai eszközök mennyiségi összevetése a minőségi jellemzők nélkül ugyancsak torzítja az összevetést: gondoljunk csak egy T-72 harckocsi harcértékere vs. Leopard 2A6 képességeire.

• Az értékelési hibából származó „elcsúszás” esélye akkor a legnagyobb, ha egy konkrét esetre igyekszünk alkalmazni az adatokat, mondjuk az orosz–ukrán háborúra, mivel az átfogó képből, hogy a két fél milyen képességekkel rendelkezik egy totális háború megvívásához, nem következik, hogy egy korlátozott célú háborúban ténylegesen mit akar, és mit képes mozgósítani. Ebben a megközelítésben ezek az összevetések haszontalanok. 
• A fegyveres erők alkalmazásának elvei és gyakorlata sem tükröződnek egy ilyen nyers összevetésben, például, hogy képesek-e összfegyvernemi vagy összhaderőnemi műveleteket végrehajtani, vagy sem.

Magyar PzH 2000 működésben (Fotó: Kurucz Áprád)

Magyar példa

Magyarország a GFP listján egyébként az 54. helyen szerepel – Csiki Varga Tamást arra kértük, hogy ellenőrizze le a hazánkra vonatkozó adatok hitelességét. 

Egy példát kiemelve, amit hibának látok: Magyarország estében a „személyi állomány” kategóriában szerepel 12 ezer fő „félkatonai” erő, ami nem része a hivatásos haderőnek és a tartalékos állománynak sem. Ezt nem tudom mire vélni, nem tudok ilyen állományról. 

Létszámban pedig kívül esik mind a Magyar Honvédség „harcoló” állományán – ez lehet a megadott 23 ezer fő –, mind a tartalékosoknak (húszezer). Ráadásul utóbbi egyelőre csak az évtized végére elérni kívánt cél, jelenleg valahol 12-13 ezer körül lehet a valós létszám – magyarázta.

Akkor haszontalan lenne az egész lista? A szakértő úgy vélte, elvben egy számszerű összevetést is lehet tájékozódási pontként használni, arányokat illetően, de a gyakorlatban a fenti korlátokat szem előtt kell tartani. Figyelembe ajánlott még a más, alternatív módszertant alkalmazó indexeket, amelyek a „katonai képességet” mérik, például a Military Equipment Indexet, ami már minőségi osztályozást is figyelembe vesz a haditechnikai eszközök tekintetében; vagy az igen széles tényezőcsoporttal dolgozó Asia Power Indexet.

A pénz nem minden

Ugyancsak gyakorta előfordul még, hogy egyes országokat védelmi költségvetésük alapján vetnek össze. Csiki Varga Tamás szerint azonban ez is félrevezető lehet.

Ez egy ország katonai képességeinek, haderőfejlesztésének az „input” oldala: alacsony védelmi kiadásokkal nyilvánvalóan nem lehet nagy és modern haderőt létrehozni és fenntartani. Ugyanakkor nagy összegű védelmi költségvetést is el lehet herdálni úgy, hogy a haderő ne legyen modern, jól felszerelt vagy kiképzett például a korrupció, hanyagság, hozzá nem értés miatt 

– sorolta a korlátokat.

Szaúdi tüzérség dolgozik Jemenben (Fotó: Europress/AFP/Fayez Nureldine)

Hozzátette, még ha mindez rendelkezésre is áll, a tényleges képességeket csak a háborús tapasztalat mutatja meg. A világ Top10-es védelmi kiadási és fegyverimportőr listáján szereplő Szaúd-Arábia például papíron jelentős katonai képességekkel, modern haditechnikai eszközökkel rendelkezik, de a gyakorlatban a jemeni (húti) lázadókkal sem tudott elboldogulni. A védelmi költségvetés önmagában csak iránymutatást jelent – összegezte.

Borítókép: Amerikai F–35-ös, a legmodernebb harci repülőgép. (Fotó: Europress/AFP/ABACA/Sgt. John Tetrault)