Cáfolta a baloldali sajtó álhíreit Győrfi Pál

Tényekkel és számokkal cáfolta egyes baloldali médiumok híreszteléseit Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője. Mint azt elmondta, az álhírekkel ellentétben 21 helyszínen is fogadják az ellátásra szoruló gyereket Pest vármegyében, melyek közül három helyen kifejezetten gyermekorvosok ügyelnek. Kijelentette, hamisak azok az értesülések, amelyek szerint 72 vidéki mentésirányítót rendelnek a fővárosba a hétvégén, ugyanis valójában kilencen mennek oda dolgozni, hogy tanulják a rendszert.

Nem igaz az a rémhír, miszerint Pest vármegyében csak három helyszínen fogadnak gyerekeket – mondta Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője a Mandinernek. Mint hangsúlyozta, a valóság az, hogy eddig alig volt ilyen ellátási hely, most viszont 21 ellátóhely létesült a beteg gyermekeknek, hiszen minden egyes ügyelet fogad gyermeket és felnőttet egyaránt. A 18 „vegyes ügyelet” mellett még három olyan ügyelet is van, ahol kifejezetten gyermekorvosok ügyelnek: Vácott, Cegléden és Érden – tette hozzá.

Állta a sarat a rendszer 

A szóvivő megerősítette, hogy február első napjaiban Pest vármegyében átlagos volt az ügyeletek terhelése, bár a hétvégén valóban nagyon megemelkedett a telefonos hívásszám. Ennek hátterében egyebek mellett az is állt, hogy sokan csak ki akarták próbálni a 1830-at. 

Erre a hétvégére még több hívásfogadóval készülünk, hogy a várakozási idő ne legyen több néhány percnél, de nem igaz az a zavarkeltő állítás, hogy a következő hétvégén 72 vidéki mentésirányítót rendelnének fel a fővárosba az ellátás biztosítása érdekében

– szögezte le a szóvivő.

Győrfi Pál úgy fogalmazott: az igazság az, hogy összesen kilenc vidéki mentésirányítót hívnak Budapestre a hétvégén, de nem csak a létszámnövelés miatt, hanem azért, hogy tanulják a rendszert, mert Pest vármegyében egy más protokoll alapján működik a hívásfogadás. Itt ugyanis gépi menü, abban visszahívás kérési lehetőség is van, éppen a betegek kényelme érdekében, amit vidéken is be szeretnének vezetni. – A érintett kilenc fő pedig nem feketén, sanyargatva, túlterhelve fog bekapcsolódni a munkába, hanem a jogszabályok betartásával, pluszjuttatás ellenében – fűzte hozzá.

Jók a tapasztalatok

Kitért arra is, hogy zajlik az alapellátási ügyeleti rendszer megújítása, már 19 vármegyében jól működik ez a rendszer, egy év alatt több, mint 350 ezer beteget láttak el. Következhet az utolsó lépcsőfok, február 1-től Pest és Fejér vérmegye is bekapcsolódott, most már csak Budapest van hátra. A Pest vármegyei átállást is megfelelően előkészítettük, modelleztük – jelezte.

Mint a szakember tájékoztatott, a korábbi rendszerben az önkormányzatok oldották meg az ügyeletet úgy, ahogy tudták. A legtöbb helyen a betegek nem voltak elégedettek az ellátással. Ez is indokolta a változtatást, hogy jöjjön létre egy egységes, megbízható, jó ellátási színvonalat biztosító alapellátási ügyelet, amely többféle megoldást is felkínál a betegeknek.

Lehet orvossal konzultálni

Ezek közül az első, hogy 

ha valaki felhívja a központi ügyelet 1830-as számát, rögtön egy szakemberrel, szükség esetén orvossal is tud beszélni, konzultálni. Az esetek tíz százalékában már ekkor, telefonon keresztül sikerül megoldást találni a problémára. 

A második lehetőség, amikor mégis csak szükség van a beteg vizsgálatára. Ezt bármelyik ügyeleti telephelyen meg lehet tenni, térbeli korlátozások nélkül. Ha valaki délután négy és este tíz között megy be az ügyeletre, akkor ott háziorvosi ügyelettel fog találkozni. A tapasztalat szerint ugyanis ebben az időszakban inkább háziorvosi problémákkal jelentkeznek a betegek. – Ezért kapcsoltuk be a háziorvosokat a rendszerbe és kiderült, hogy feleslegesek voltak az ezzel kapcsolatos aggodalmak, pánikkeltések. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy sokkal kisebb a betegforgalom, mint egy rendes háziorvosi rendelésen. A súlyos esetek száma pedig elenyésző – mondta  a szóvivő.

Győrfi Pál úgy folytatta: harmadik lehetőség az, ha a beteg nem tud bemenni az ügyeletre, mert például mozgásában gátolt, vagy rossz állapotban van, akkor természetesen kimegy hozzá az orvosi ügyelet és a lakásán ellátják. A negyedik esetben, amikor például infarktusra vagy stroke-ra utaló jelek vannak, a mentésirányító ügyeleti ellátás helyett azonnal riasztja a mentőt. A szóvivő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: 

életveszély esetén továbbra is a 112-t kell hívni!

Laptársunk azért kereste meg a Mentőszolgálat szóvivőjét, mert az Index arról cikkezett, hogy vidéki mentésirányítókat vezényelnek a fővárosba a hétvégi ügyeleti hívások fogadására, akik közül sokan már a felmondásukat fontolgatják, mert „elérték a teljesítőképességük teljes határát”. 

Az RTL Híradója szerint a hívások fogadását a mostani hétvégén átvezényléssel oldja meg a mentőszolgálat, összesen 72 vidéki dolgozót rendelnek fel a fővárosba. Egy név nélkül nyilatkozó vidéki mentésirányító elárulta, hogy muszáj Budapestre menniük, mert nincs más opció. Az átvezénylés miatt pedig már sokan felháborodtak, sőt, a felmondásukat fontolgatják. Az átvezénylés miatt a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége is tiltakozott.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Facebook)