A hajókat száműzné Karácsony Gergely, de az még nem derült ki, hogyan fejlesztené a Duna-partot

Karácsony Gergely március végén hivatalos közösségi oldalán is bejelentette, hogy egy „bonyolult, sok egyeztetést igénylő tervezési, véleményezési folyamat” eredeményeként kitiltaná a hajókat Budapestről, mivel azok megkeserítik fővárosban lakók életét és elcsúfítják a panorámát. A főpolgármester kijelentései kapcsán lapunk megkereste Tóth Mihályt, a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivőjét, akinek elmondásából kiderült, hogy az előzetes egyeztetéseken egyáltalán nem volt szó a hajósok kitiltásáról, a vízi járművek károsanyag kibocsátása, zajszintje határértéken belüliek és egyelőre semmilyen konkrét tervezet nincsen Duna-part parkosításáról.

Illuszráció. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

 – Milyen rendezés lenne ideális a budapesti kikötőkben a Magyar Hajózási Országos Szövetség szakmai véleménye szerint? Szemben a főpolgármester által kilátásba helyezett tervekkel, amelyek külső kikötőkbe küldenék a hajókat, a szállodahajókat pedig a XIII. kerületbe telepítenék.
– A kikötők, illetve a hajók külső kerületekbe költöztetését abban az esetben tudjuk támogatni, ha ezek nem csak papíron léteznek, hanem a valóságban is kialakításra kerülnek. A hajók fogadásához a kikötőknek megfelelő infrastruktúrával kell rendelkezniük, azaz ki kell építeni az elektromosáram-ellátást és ivóvízrendszert. A hajók kiszolgálása érdekében pedig a beszállítók és az utasokat szállító járművek számára alkalmas közutak és parkolók szükségesek. 

Jelenleg az alternatívaként szereplő helyszínek egyikében sincsenek meg a kikötőforgalom üzemszerű feltételei. 

A szállodahajók XIII. kerületbe telepítését azért sem értjük, mert nincs és nem is lehet kiépíteni azt az áramerősséget, amely kell egy szállodahajó part menti állásához. Szállodahajók révén az aggregátoraikat folyamatosan használniuk kell a működéshez a XIII. kerületi kikötőkben, amely jelentős zajterhelést fog jelenteni a part mentén élőknek, míg a jelenlegi helyzetben a kikötőkben álló összes személyhajó parti áramhoz tud csatlakozni, ezért nem járatja az aggregátorait, így nincs sem zaj, sem károsanyag kibocsátásuk sem.

 – Karácsony Gergely ezzel kapcsolatos Facebook-posztjában azt írta, hogy megkeserítik a lakók életét a fővárosi Duna-szakaszon kikötő hajók – mire utalt ezzel a főpolgármester, érkeztek korábban lakossági panaszok a fővárosban kikötő hajók miatt?
– A Duna-partján élő XIII. kerületi lakosok részéről érkezett problémák, mint a turisták miatti zaj vagy a kikötők környezetének rendezetlensége hozzánk is eljutottak. Ezeket a felvetéseket komolyan vettük eddig is, és folyamatosan kerestük a lakók nyugalmát is segítő megoldásokat. A kommunális szemét elszállítását víz felől minden budapesti hajóstársaság támogatja, eddig azért nem valósult még meg, mert a mostani kapacitás nem képes rá, noha ez nem a hajóstársaságokon múlik, keressük a megoldást. Jelenleg is egyeztetés zajlik a használatok kívüli hajók elvontatásáról, a part rendezettségének megoldásáról. A hajózási cégek kilencven százaléka utazási irodák által szervezett külföldi zárt csoportokat, családi rendezvényeket, kongresszusokat visz városnéző sétahajózásra, egybekötve ebéddel, vacsorával. A „bulihajós” szolgáltatást egyszerű rendelkezésekkel lehetne szabályozni, ezt eddig is, ezután is szabályozhatta volna a fővárosi önkormányzat. Nem tudjuk elfogadni azt a megoldást, hogy emiatt megtiltják az összes hajó számára a működést. 

Budapest címerének közepén nem véletlenül folyik a Duna, ahogy a város közepén sem. Ez a világ leghosszabb nemzetközi belvízi útja és egyben Magyarország legnagyobb kapacitású közlekedési folyosója. Ennek 32 kilométeres budapesti szakaszán van néhány olyan terület, ahol a házak az elmúlt két évszázadban ránőttek a folyóra. Erről sem a Duna, sem a hajósok nem tehetnek.

– Valóban megalapozott érv a fővárosban kikötő hajókkal szemben, hogy „nagyban hozzájárulnak” Budapest légszennyezéséhez?
– Egyáltalán nem. Dokumentumokkal tudjuk bizonyítani, határértékek alattiak a hajóinkon korábban zöldszervezetek által mért károsanyag-kibocsátás, valamint zajszint-mérések. Ha nem így lenne, azaz a magyar, valamint az európai előírásoknak nem felelnének meg hajóink, nem is kaphatnák meg a működési engedélyüket a Budapest Főváros Kormányhivatala hajózási hatósági főosztály hajóüzem-biztonsági és regiszteri osztályától. A hajókat általában két évente vizsgáztatják. Több megfelelési eljárás van ilyenkor a hajókkal szemben, ha megfelelnek, csak akkor hagyhatják el a kikötőket, szállíthatnak utasokat. Ellenben ha megszavazzák a radikális kikötőmegszüntetéseket, a hajók külső partszakaszra szorulása miatt háromszorosára nőne a forgalom a Dunán, amely nemcsak nagyobb környezetterhelést jelent, de igen komoly közlekedésbiztonsági aggályokat is felvet.

– Karácsony Gergely azt írta posztjában, hogy az a céljuk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsenek a folyó különböző célú használata közben. Van bármilyen információja arról, hogy milyen különböző célú használatra utal a főpolgármester?

– A főpolgármester azzal a szándékkal harangozta be a döntést, hogy visszaadja a Dunát a budapestieknek. Nem új dolog ez, 2019-ben is hallottuk már. A probléma az, hogy ezzel nem visszaadja, hanem elveszi a fővárosiaktól a folyót, hiszen nem áll mögötte átfogó városfejlesztési koncepció. Jelen formájában csak a hajókat üldözi el. Szó sincs arról, hogy a Duna-part rekreációs átalakítása megtörténjen. Egy átfogó fejlesztés a Duna-part parkosítása és rekreációs, valamint szórakozási lehetőségek kiépítése lenne. Ilyet azonban nem tartalmaz a tervezet. 

Csak képzeljük magunk elé, mi történne, ha kitiltják a hajókat. A budapestiek fogják magukat és lebandukolnak az üres kikötőkbe megcsodálni a naplementét és beleszippantanak a rakparton mögöttük pöfögő gépkocsik benzingőzébe, jólesően konstatálva, hogy visszakapták a Dunát? Vagy mindezt a végérvényesen lezárt, parkosított alsó rakparton teszik meg, ami azért nem lehetséges egyelőre, mert annyira létezik, mint a Duna-parti építési szabályzatban szereplő külvárosi kikötők: a képzeletben.