Fordulatot hozhat Európában a magyar modell

Az Európai Bizottság felsőoktatási csomagja valójában egy lappangó hatáskörelvonást jelent – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a lapunknak adott interjúban. Az államtitkár hangsúlyozta, az unió azért bünteti a magyar diákokat, kutatókat és tanárokat, mert hazánk másként gondolkodik a migráció, a genderideológia, valamint az orosz–ukrán háború ügyéről, mint a brüsszeli bürokraták. Ezenkívül beszélt arról is, hogy a magyar modell bevezetése versenyképességi fordulatot hozhat az EU-ban, valamint részletezte az utóbbi évek felsőoktatásban, szakképzésben és innovációban elért hazai eredményeit.

– Kevés idő van hátra a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásig. Az államtitkárságához tartozik a felsőoktatás, a szakképzés, az innováció is. Hogyan látja ezeken a területeken Magyarország és az Euró­pai Unió (EU) viszonyát?
– Nehéz kérdés ez, hiszen kettős érzések vannak bennem, amikor az EU-ról kérdeznek. Egyfelől mi 1100 éve itt élünk Európa szívében, Európa közepén, védtük és védjük Európát, közös keresztény gyökereinket, kultúránkat. Másfelől azonban olyan vitáink vannak Brüsszellel, amelyek igen sokszor a korrekt együttműködés lehetőségét lehetetlenítik el. Történelmünk alapján küldetésünk sem lehet más, mint hogy megújítsuk, pontosabban „megjavítsuk” Európát, és olyan irányba fordítsuk ezt a „nagyon lassan mozgó, óriási hajót”, amely sokkal jobban hasonlít az alapító atyák által elképzelt és az általunk annak idején népszavazással megerősített, csatlakozási szándékunk idején működő unióhoz. Olyan politikusokat kell oda küldenünk, akik értik mindezt, és tenni tudnak az egész európai közösségért.

– Mit tehetnének Magyarországért ezek a politikusok?
– Ma úgy áll a dolog, hogy az EU csupán azért, mert a neki fontos kérdésekben Magyarország mást gondol, mint Brüsszel, politikai indíttatásból mondvacsinált okokat hoz fel. Ezek közé tartoznak például a jogállamisági mechanizmus brüsszeli módra értelmezett elvárásai, amelyekre hivatkozva gazdasági eszközökkel büntetik az egyik tagállamot.

Ezt a teljesen igaz­ságtalan lépést azért tették meg, mert sem a migráció, sem a genderideológia, sem az orosz–ukrán háború kérdésében nem úgy vélekedünk és cselekszünk, ahogyan azt a mainstream elvárná, hiszen Magyarország a béke pártján áll.

A képlet ilyen egyszerű, Brüsszel pedig nem válogat az eszközökben, ha a rendszabályozásról van szó. Ezért bünteti a magyar egyetemi diákokat, kutatókat és tanárokat is, amikor az európai mobilitási, kutatási lehetőségekből igyekszik kizárni őket. Ezért nem akarja, hogy részt vegyenek az Erasmus+ és a Horizont programokban, amelyek a nemzetközi kapcsolatépítést és tanulási lehetőségeket biztosították korábban.

Brüsszel azért bünteti a magyar diákokat, kutatókat és tanárokat, mert nemet mondunk a genderre, a migrációra és a háborúra (Fotó: Teknős Miklós)

– Mit akarnak ezzel elérni?
– Bár mindig elmondják, hogy ők nem a magyar embereket akarják szankcionálni, azért mégiscsak úgy sikerült a dolog, ahogy „nem szeretnék”. Ilyen helyzetben sokszor nincs hova hátrálnunk. Együttműködők vagyunk, mint egy korrekt partner, de nagyon harcosak is, ha azt látjuk, hogy semmibe vesznek minket, ha erőből akarják átvinni az akaratukat, és ők maguk páros lábbal tiporják azt a demokratikus értékrendet, amelyet épp rajtunk igyekeznek számonkérni.

Az Európai Bizottság felsőoktatási csomagját még nem is említettem, amelyben lappangó hatáskörelvonást szeretnének elérni. Ennek a vége az lenne, hogy a felsőoktatás uniós szabályozási körbe kerül pár éven belül, és így bizonyos képzések, illetve azok tartalma, akkreditációja gyakorlatilag bizottsági hatáskörbe tartozna.

– Hogyan lehet ezt elkerülni ön szerint?
– Arról is elmondhatjuk a véleményünket június 9-én, akarjuk-e, hogy továbbra is ilyen vezetői legyenek az EU-nak, vagy olyanok, akik tiszteletben tartják az egyes nemzetek önrendelkezési jogát, szuverenitását és véleményét. Vagy, ahogy múlt héten fogalmaztam a magyar elnökségi program oktatási bemutatásán Brüsszelben: megjöttek a magyarok! A magyar modell, a magyar recept az, amivel egyete­meinket, szakképzési intézményeinket, a felnőttképzést és az innovációt összekapcsoltuk a gazdaság szereplőivel. Ez a modell képes arra, hogy versenyképességi fordulatot hozzon az EU-ban.

– Ránk tudják kényszeríteni a brüsszeli bürokraták az akaratukat?
– Ránk? Soha! Csak az fog nekik sikerülni, amit mi, magyarok az érde­keinkkel egyezően támogatni tudunk. Hiába zárták el a fiataljainkat a cserediákprogramoktól, mi elindítottuk a Pannónia és a HU-rizont programokat, amelyekkel újra megnyitottuk a blokkolt lehetőségeket.

– Hogy néznek ki ezek a programok a gyakorlatban?
– A HU-rizont programban a magyar egyetemek más nemzetközi egyetemekkel közösen kutathatnak olyan szempontok szerint, amelyek a magyar gazdaság érdekeit szolgálják. Ez a magyar kreativitást juttatja érvényre főleg az egészséges élet, a zöldátállás és a digitalizáció területén. Erre a kormány nyolcmilliárd forintot adott. Azoknak a felsőoktatási intézményeinknek, amelyek a Horizont programban ugyan részt vehetnek, de költségeiket nem finanszírozza az EU, 5,4 milliárd forint értékű önerőalapot biztosítunk. Azok a diákok pedig, akiket az Erasmustól zárt el Brüsszel, a világ vezető egyetemeire a megújult Pannónia ösztöndíjprogrammal juthatnak el, amelyre tízmil­liárd forintot különítettünk el. A program révén havi 350–500 ezer forintos ösztöndíjhoz juthatnak hozzá a résztvevők, az így szerzett krediteket pedig a hazai intézményeknek el kell fogadniuk.

– Lehet ilyen ellenszélben sikeres magyar felsőoktatást építeni?
– Ez nemcsak lehetséges, hanem mi meg is csináltuk! Sikeres a magyar felsőoktatás, a magyar modell, aminek már eredményei is vannak, gondoljunk csak a nemzetközi egyetemi rangsorokra, a felvételire jelentkezők számára és az egyéb tudományos teljesítményre. A magyarországi egyetemek közül tizenkettő már bekerült a legjobb öt százalékba, és a legkiválóbb egy százalékban is van már hazai egyetem. Azt is szeretnénk elérni 2030-ra, hogy egyetemeink közül egy a világ száz legjobbja közé, legalább három pedig Európa legjobbjai közé kerüljön.

A stratégiánk az, hogy a felsőoktatást minél jobban összekötjük a gazdasági és térségi szereplőkkel, elérve ezáltal a versenyképességi növekedést.

Emiatt ezek az intézmények nagyobb önállóságot kaptak, ez például ott is megmutatkozik, hogy a felvételi eljárásban jobban érvényesíthetik saját szempontjaikat.

– Sokan tanulnak és oktatnak a szakképzésben is. Milyen változásokra és fejlesztésekre számíthatnak a szakképzés résztvevői?
– A szakképzésre is kiemelt figyelmet fordítunk. A XXI. századi szakképző iskola fejlesztési program segítségével 96 milliárd forintból 31 szakképző intézmény 34 telephelye újul meg, 110 ezer négyzetméter épül újjá, fejlődik az infrastruktúra, digitális előrelépés és energiahatékonyabb épületek is lesznek. A megújult szakképzés egyszerre biztosítja a tradicionális, hároméves szakmaszerzésen vagy a rugalmasabb, intenzívebb felnőttoktatáson keresztül az olyan kiváló mesterembereket, mint például az asztalos, a szárazépítő, a festő vagy a kőműves. Az ötéves technikumi képzésben új szakmák elsajátítására is nyílik lehetőség, ilyen például a szoftverfejlesztő-rendszerüzemeltető vagy a robotikával foglalkozó szakember. A felzárkóztatást segítő programokkal szakmát lehet szerezni, az ötéves technikusi képzéssel pedig utat találni a felsőoktatásba. Ne feledjük, a technikumok a mérnökképzés előszobájává váltak!

A felsőoktatást a gazdasági és a térségi szereplőkkel összekötve értek el versenyképességi növekedést (Fotó: Teknős Miklós)

– Milyen eredményekről tud beszámolni az innovációban?
– Az elmúlt időszakban a magyar innovációs rendszer megújult, szintet lépett. Eddig nem látott mértékű innovációs támogatás válik elérhetővé hazai forrásból a Neumann János-program 340 milliárd forint keretösszegű pályázatai révén. Az idei programstratégia 147 milliárd forintot tesz ki, 193 mil­liárd forint pedig megelőlegezett uniós forrás.

A támogatások legnagyobb része a magyar vállalkozások innovációképességét segíti, összekapcsolva őket az egyetemekkel és a kutatóhelyekkel.

Megújulnak a teljes kutatói életpályát felölelő pályázatok. Bízunk benne, hogy 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerülünk majd.

– Mi ezzel a céljuk?
– A célunk az, hogy még több kutató-fejlesztő tevékenység valósulhasson meg. A mai hat és fél ezerről 2030-ra kilencezerre szeretnénk növelni az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát, emellett a szabadalmak és védjegybejegyzések mennyiségét is meg szeretnék duplázni. Sose felejtsük el azokat a beszédes adatokat, amelyek szerint hazánk a lakosságszámot tekintve 96. a világban, innovációs teljesítménye alapján a 33., az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok száma szerint pedig a 11. helyen van.

– Mennyire jellemző ránk, magyarokra, hogy az iskolai évek után is nyitottak vagyunk a tanulásra, azaz a munka mellett még különböző képzéseken is hajlandók vagyunk részt venni?
– Ezen a téren is komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy javítsuk a pozícióinkat. Az elmúlt két évben a megújult felnőttképzés eredményeként közel 700 ezer képzést indítottak el. Így két százalékkal 7,9 százalékra nőtt az átlagosan négyhetes képzésben részt vevők aránya Magyarországon, tehát két év alatt több mint kétmillió honfitársunk csatlakozott a megújult felnőttképzéshez. Pilot, azaz tesztprojektként elindult Hajdú-Bihar vármegyében egy munkaerőpiaci program, melyet később országosan is be fogunk vezetni. Ezzel idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a szakképzők, a kormányhivatalok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium húszezer embernek segít munkaerőpiaci szempontból releváns szakmát szerezni, majd munkalehetőséget biztosítani.

Borítókép: Az államtitkár bízik benne, hogy 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerülünk (Fotó: Polyák Attila)