– Amikor közösen emlékezünk, újra elköteleződünk az évezredes útmutatás mellett a magyar nemzet védelmében – jelentette ki a honvédelmi miniszter a magyar honvédelem napja alkalmából megtartott ünnepségen. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a honvédelem napján minden esztendőben komoly téma van, a mostani háborús időkben ez pedig kiemelten igaz.
Leszögezte: a kormányzás és a diplomácia feladata az is, hogy a nemzeti jelentőségű, legfontosabb döntések továbbra is a nemzet fővárosában szülessenek meg. – Semmit rólunk, nélkülünk – jegyezte meg. Rámutatott:
ezekben az időkben különösen fontos, hogy ne kényszeríthessenek semmi olyasmit, ami sérti nemzetünk alapvető épségét.
Felidézte: a pacifizmus woke változata leépítette a nyugati világban a hadseregek tekintélyét, jelentősen megnehezítette a nyugati világban a hadseregek hadra foghatóságát. A miniszter kitérve az orosz–ukrán háborúra elmondta: most egy olyan háború zajlik, amely nem a mi háborúnk, hanem egy fölösleges, a tárgyalóasztaloknál megoldható konfliktus lett volna.
A tárcavezető szerint elégedettek lehetünk az elmúlt esztendők alatt elért eredményekkel. – Ez a hadsereg már nem az a hadsereg, amelyet 2010-ben megörökölt a kormány, nem a leépülés és elhanyagoltság jellemzi – emlékeztetett, majd kiemelte:
átlátható haderőt építünk, honvédségünk fejlesztése történelmi mértékű.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf aláhúzta azt is, hogy a honvédelmi költségvetés már meghaladja a GDP két százalékát és néhány év alatt szinte a semmiből jöttek létre a nálunk működő, világi színvonalat képviselő hadiüzemek.
– Ha a jövő kihívásaira tettünk egy pillantást, nem lehetnek kétségeink, komoly erőfeszítéseket kell még tenni, hogy felkészüljünk mindarra, ami a háborús időkben előfordulhat. Minél inkább fenyegetnek a dolgok a szomszédban folyó háborúban és a brüsszeli tárgyalóasztaloknál, annál több nyugalomra, józan belátásra és erőre van szükség – szögezte le a honvédelmi miniszter.
Emlékeztetett rá: 175 éve újra magyar zászlót tűztek a budai Várra a honvédek, akik a magyar szabadságért harcoltak, ez pedig olyan hagyomány, „amelyre erős haderőt tudunk építeni”.
Ma szuverenitásunkat kell megvédenünk a veszélyek korában, Magyarország békéjét meg kell őriznünk, ki kell maradnunk a szomszédságunkban dúló háborúból
– emelte ki a miniszter.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke azt hangsúlyozta: 1848-ban szinte a semmiből teremtettek hadsereget a fiatal tisztek, összekovácsolták a nemzetet, felépítették a hadiipart, kiképezték a katonákat és egy év múlva visszafoglalták a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó budai Várat. Hozzátette:
a várat véres, hosszú, nagyon nehéz küzdelemben sikerült visszafoglalni, de a katonák gondolkodás nélkül harcoltak a szabad, független Magyarországért.
Mint mondta, megkezdődött a haderő reformja, és szellemiségében, gerincében, technikájában megújul a Magyar Honvédség, ehhez rendelkezésre áll a szükséges forrás és megvan a politikai akarat.
Úgy fogalmazott, a jelen katonáinak az a történelmi küldetése és felelőssége, hogy olyan haderőt tudjanak építeni, aminek segítségével „száz, kétszáz, ezer év múlva is Magyarország van itt”, magyar nyelven beszélnek az emberek, és a magyar kultúrát, keresztény hagyományokat követik. A Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségén a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke előléptetéseket, kinevezéseket, elismeréseket és kitüntetéseket is átadott.
A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.
