– Közel két és fél éve, 2022. február 24-én tört ki az orosz–ukrán háború. Hogyan látja most a háború helyzetét, különösen annak fényében, hogy milyen hatással van Magyarországra és a régióra?
– A háború két és fél éve tart, egyre véresebb, a harcok intenzitása egyre fokozódik. A két oldalon az áldozatok száma mára már milliós nagyságrendet ért el, ideértve az elhunytakat, rokkantakat és sebesülteket is. Mindemellett több tízezren szenvednek a háború okozta pszichés betegségektől. A háború a közvetlen szomszédságunkban zajlik, ezért Magyarország fokozottan ki van téve a háború hatásainak – ennek gazdasági vetületeit már érezhettük a növekvő energiaárak és az infláció révén – és bármiféle eszkaláció a magyar emberekre is fokozottan veszélyes, fizikai értelemben is. A háborúpárti erők megpróbálják belepréselni Európát a háborúba, ami pedig világháborút jelent. Magyarország kormánya nem enged ennek a nyomásnak, kezdettől fogva azonnali tűzszünetet és diplomáciai rendezést szorgalmazunk. Csakis ez hozhatja el a tartós békét a térség számára. Ez Magyarország és ez Európa érdeke is.
A mostani választáson a magyar emberek megerősítették a kormányt abban, hogy tartsunk ki a békepárti álláspont mellett, és ahogy a miniszterelnök bejelentette, a választáson kapott felhatalmazással elértük azt is, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai missziójában.
Sem fegyvert, sem katonát, sem pénzt erre mi nem adunk, mert továbbra is az az álláspontunk, hogy a NATO beavatkozása a háború eszkalálódásához vezethet. Magyarországot sok támadás éri a háborúpárti erőktől határozott békepárti álláspontja miatt, ugyanakkor felhívnám a figyelmet, hogy maradéktalanul eleget teszünk humanitárius kötelezettségeinknek, Magyarországon békére és biztonságra találnak az Ukrajnából menekülők, a rászorulókat pedig támogatjuk.