Elkezdődött az Egyetem tér zöldítése az V. kerületben. A munkálatok 2024. július elsején kezdődtek és várhatóan 2025 tavaszáig tartanak. „Az Egyetem tér a »Belváros új Főutcája kiépítése« beruházás első ütemében újult meg 2010-re, kiváló minőségben, természetes kőburkolattal, növények telepítésével, vízarchitektúrák alkalmazásával és új utcabútorokkal. Az eltelt idő igazolta a térépítészeti kialakítást, azonban a klimatikus viszonyok gyorsuló mértékű változása a belvárosi árnyékmentes területeken hatványozottan jelenik meg, ezért felmerült az igény a zöldfelületi arány további növelésére, újabb fák ültetésére az Egyetem térre” – írja honlapján a Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft.
Mint közölték: az Egyetem tér épületekkel szorosan körülvett, teljes egészében burkolt terület, nyaranta túlmelegszik, ezért a megújítási koncepciójában hangsúlyos szerepet kapott a zöldfelületi arány növelése, ami hozzájárul ahhoz, hogy
a tér jelenlegi klimatikus viszonyait mérsékelni tudják.
A hetek óta tartó forróságot a fővárosiak szenvedik meg leginkább, a belvárosi kerületekben fák ültetésével lehet elviselhetőbbé tenni, ebben pedig az V. kerület élen jár a fővárosban. Mint korábban írtuk: a V. kerület által létesített zöldbuszmegállókat megirigyelte több baloldali vezetésű kerület, és tanácsért meg is látogatták Szentgyörgyvölgyi Péter polgármestert (Fidesz), aki a következő ciklusban is folytathatja a város szolgálatáért végzett munkát.
A városfejlesztő honlapjáról kiderül, hogy az önkormányzat célul tűzte ki, hogy az Egyetem téren három extra méretű fát helyeznek el, és ezekhez kapcsolódóan, illetve önálló facsoportok ültetését vállalták 18 normál és nagy méretű fa elhelyezésével.
„A Papnövelde utca felőli oldalon fasort alakítunk ki, ezáltal a téren összesen 21 új fát ültetünk el. A változatos térkialakítással, a különböző korú és méretű fák ültetésével a lokális hőszigethatás csökken, jelentősen nő a párolgó- és árnyékolt felület, pozitív hatásuk szinte azonnal jelentkezik majd. A burkolatokat a beültetett fákat körülvevő faveremrácsok területének kivételével az eredeti állapot szerint visszaállítjuk. A köz- és térvilágítás, a vízelvezetés, illetve az átépítés utáni forgalomtechnika a téren nem változik. A „Sajt-szökőkutat” áthelyezzük a Henszlmann utca torkolatába, a helyén egy új ivókutat telepítünk” – sorolták a tervezett munkálatokat. Az ültetendő fák életfeltételeinek megteremtése és hosszú távú fenntartása érdekében gyökérmenedzsment- és automata öntözőrendszert építenek ki a csapadékvíz bevezetésének lehetőségével kiegészítve, sőt a téren már meglévő fákat is bekapcsolják az öntözőhálózatba.
A fák elhelyezhetősége érdekében a meglévő közművek kiváltása (gáz és víz) is szükséges.
A közművek hálózata és védőtávolságaik miatt a téren kétféle faültetést alkalmaznak: stockholmi faültetési rendszert, ahol több fa összefüggő alépítményének kialakítása lehetséges, és gyökércellarendszert, ahol a közművek nem teszik lehetővé a szerkezeti talaj beépítését.
Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester a lapunknak adott korábbi interjúban elmondta: a jövő városa zöld.
– A belvárosi szűk utcákat az épített környezete és a föld alatt elhelyezkedő közműhálózat miatt nagyon bonyolult zöldíteni, de azt vallom: ennek ellenére zöldíteni kell
– fejtette ki Szentgyörgyvölgyi Péter.
– Az elmúlt években ezért több mint 600 új fát ültettünk, tizenhárom zöldbuszmegállót telepítettünk. A belvárosi zöldítéshez nagyon pontos és szakszerű tervezőmunka kell. Faültetésben innovatív módszereket alkalmazunk, amiket mi hoztunk be Magyarországra, ilyen például a gyökércella- vagy a Stockholm-rendszer. Ezek kifejezetten arra valók, hogy az elültetett fák ténylegesen hosszú évtizedekig éljenek, unokáink is gyönyörködhessenek bennük, és tudjanak az árnyékukban pihenni. Ezek az innovatív ültetési módszerek ezt segítik elő – fogalmazott az V. kerületi polgármester.
Szentgyörgyvölgyi elmondta:
a kerületi Bástya park egy részben beépíthető telek lett volna, de tekintettel arra, hogy a sűrűn beépített városi környezetben a belvárosi lakosság számára a legnagyobb érték a zöldfelület, ezt nem építették be, hanem egy közparkot hoztak létre. Itt kialakítottak egy esővédett játszóteret és egy lebegő sportpályát.
Ezen a helyen egyúttal megmutathatják a történelmüket is, hiszen modern formában láthatóvá és járhatóvá tették az egykori gyilokjárót, illetve fölötte olyan kilátópontot hoztak létre, ahonnan a Gellért-hegyig el lehet látni. Ezzel vizuálisan is összekapcsolták Pestet és Budát. Az egész teret kék- és zöldszemlélet alapján tervezték meg. Szentgyörgyvölgyi Péter beszélt a zöldszemlélet mellett az úgynevezett kékszemléletről is. Ennek a lényege az, hogy a víz is egy kincs, amire vigyázni kell, amivel takarékosan kell bánni.
Látványtervfotók: V. kerületi önkormányzat
