A cannabis nem csodaszer, nem nyújtja azt, amit hittek róla, ugyanakkor kiderültek az ártalmai – mondta egy videóban Haller József, a Drogkutató Intézet (DKI) igazgatója, akinek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elméletét cáfoló cikke lett 2023 legolvasottabb tanulmánya az International Journal of Molecular Sciencesben, a világ egyik legelismertebb akadémiai folyóiratában. Mint ismert, Zelenszkij engedélyezte Ukrajnában a marihuána orvosi célú felhasználását, melyet azzal indokolt, hogy a szer segít a háborúból eredő poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő betegek kiegészítő kezelésében. Haller József egyértelműsítette: a cannabis tönkreteszi az egészséget, árt a pszichének, bomlasztja a szociális életet és a tudományos bizonyítékokból is az következik, hogy ez egy veszélyes anyag.
A marihuána depressziót okoz
Hozzátette, az agyban is bekövetkeznek károsodások, amelyek hosszú távon depresszióhoz vezetnek, mert a marihuána depressziót fokozó szer.
Ennek alátámasztására áttekintette az elmúlt három év 156 tudományos publikációját a marihuána és a depresszió kapcsolatának klinikai vizsgálatairól, melyekből kiderült, hogy aki marihuánát szív, az depressziósabb annál, mint aki nem, aki pedig fokozza a drog fogyasztását, annak a depressziós tünetei is fokozódni fognak.
Akik elhagyták a cannabist, vagy csökkentették az elfogyasztott adagot, azoknál javult a depresszió. Ebből következik, hogy a cannabis nem gyógyítja a depressziót, és bár egy pillanatnyi megkönnyebbülés érzését kelti még a depressziósoknál is, a droghasználat folytatásával a beteg állapota súlyosbodni fog – fogalmazott a szakember.
A szenvedélynek nagy ára van
A gondok a marihuánafogyasztásnál akkor lépnek fel, amikor valaki függővé válik, azaz hiányozni kezd neki a marihuána. Nem azért szívja, mert jól akarja érezni magát, hanem azért, mert ha nincs, akkor rosszul érzi magát, tehát a hiányt pótolja a droggal. Ilyenkor még visszafordíthatók az idegrendszeri változások, az igazi baj a szenvedélybetegség kialakulásával jön el, ami tönkreteszi az ember életét. A szenvedélybeteg beveszi a drogot, aztán az elkezd hiányozni, megszerzi, újra beveszi, majd a szer ismét elkezd hiányozni, a magas ára pedig anyagilag is tönkreteszi a beteget. Az illető nem tud részt venni a társadalom életében, a barátok és a rokonok elfordulnak tőle, a droghoz szükséges pénzt pedig olyan módokon kényszerül beszerezni, mint például a prostitúció vagy a bűnözés.
A szenvedélybetegség sem visszafordíthatatlan, de nagyon súlyos állapot, amiből pszichiáter segítsége nélkül kijönni csak kivételesen erős akaratú emberek képesek
– ismertette Haller József.
Legalizáció: nem csoda, hanem veszély
A szert két okból is betiltották: az egyik az egészségügyi kockázat, melynek része a függőség kialakulásának lehetősége; a másik pedig az, hogy egyfajta bűnözési góccá alakultak azok a szervezetek, ahol a marihuánát legálisan termesztették és forgalmazták. Sokan ma is azért pártolják a legalizációt, mert ugyanazt a csodát várják tőle, mint korábban, ám a következő évtizedekben inkább az fog újra bebizonyosodni, hogy csoda nincs, de veszélye van. – Akkor megint elkezdjük korlátozni, amit egyszer már sikerült, valószínűleg másodszor is így fog történni, egy vargabetűt ír le az emberi társadalom – mutatott rá a szakértő. Hozzátette,
a drogliberalizációt olyanok is támogatják, akiknek ehhez anyagi érdekük fűződik, mert sok milliárd dolláros üzletről van szó.
Szabályozatlan orvosi cannabis
Haller József leszögezte: az orvosi cannabist a célja teszi orvosivá, nem a minősége vagy az összetétele. Amit gyógyászati céllal használnak, az automatikusan orvosi cannabissá válik, Kanadában például megvizsgálták 18 gyártó orvosi cannabisnak hívott termékét, melyek között találtak olyat, ahol a hatóanyag THC alig egy százalékot tett ki, egy másikban pedig majdnem harminc százalékot, azaz szélsőséges minőségingadozást tapasztaltak. Emellett vizsgálták a cannabis másik fontos összetevőjét, a CBD-t is, ami a piacon CBD olaj néven szokott megjelenni. Ennek nincsenek pszichikai hatásai, nem okoz bódulatot vagy eufóriát, de nagyon sokan gyógyító hatást tulajdonítanak neki. A vizsgálatban ennek az anyagnak a mennyisége is szélsőséges határok között változott: a 18 termék közül nem volt kettő olyan, amelyben az anyag egyenlő mennyiségben lett volna jelen.
– Nincs arról konszenzus, hogy az orvosi cannabissal miként kezeljék a pácienseket, még használati útmutatót sem készítettek hozzá. Ezenfelül sehol sincs törzskönyvezve és nincs jobban bevizsgálva, mint például a mezőgazdasági termékek
– hívta fel a figyelmet a DKI igazgatója.
