Nem sok esély van arra, hogy egy drogos ötvenöt évnél többet él

Komoly gond, hogy a mentők, a fogyasztók, a dílerek, de még a gyártók sem tudják, hogy mivel állnak szemben – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője az MCC Feszten a mai kábítószerek veszélyeiről tartott panelbeszélgetésen. Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója elárulta: a dizájnerdrogok annyira olcsók, hogy még a legszegényebbek is könnyen meg tudják venni ezeket. Haller József, a DKI igazgatója leszögezte: a dizájnerek fogyasztása lutri, mert vagy meghalnak tőle az emberek, vagy nem.

Aki ópiátokat fogyaszt, annál 25-ször, aki marihuánát, annál tízszer valószínűbb, hogy 55 éves kora előtt meghal – ismertette egy felmérés eredményét Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója az esztergomi MCC Feszten tartott Nem lesz tőle semmi bajod? című szakértői panelbeszélgetésen. A dohányzásnál kétszeres, az alkohol esetében 1,2-szeres volt ugyanez a kockázat, tehát a marihuána ötször veszélyesebb a dohányzásnál és közel tízszer az alkoholfogyasztásnál – mutatott rá.

Szenvedélybetegség vagy függőség?

A szakember arról is szólt, hogy a drogfogyasztók esetében nagy a kockázata a szenvedélybetegség kialakulásának, ami nem ugyanaz, mint a függőség. 

A különbség abban rejlik, hogy a függőnek időnként van szüksége a drogra, a szenvedélybeteg viszont a teljes életét feláldozza annak oltárán, a kábítószer áll élete középpontjában. 

– Aki hetente néhányszor fogyaszt cannabist, annál a szenvedélybetegség kialakulásának az esélye 30 százalék. Ez azt jelenti, hogy egymillió emberből 300 ezer ember élete tönkremegy, ami egy nagyon magas szám – világított rá az igazgató.

Haller József arra is kitért, hogy a kamaszok cannabisfogyasztásával megnő náluk a mentális zavarok kialakulásának valószínűsége. Az is súlyos egészségügyi gond, amikor a partidrogként használt pszichostimulánsok elnyomják a fáradtságérzetet: ekkor kimerül a szervezet és a környezeti hatások összeadósásával bekövetkezik a diszkóhalál. 

Életveszélyes dizájnerdrogok

A fű és a biofű közötti különbségről az elnök elmondta: a biófűvel annyi a gond, hogy nem bio és nem fű. Főleg Kínában állítják elő a szert, ami egy profi vegyészeti termék. Ezt és a hasonló dizájnerdrogokat az unióban betiltották, de a dílerek és a gyártók azzal trükköztek, hogy olyan új vegyületeket hoztak létre, amelyekre a törvény már nem vonatkozott. Ennek következtében két év alatt 18 szintetikus kannabionid tűnt fel a piacon, a régiek pedig nagyon hamar eltűntek, ami azt jelenti, hogy nagyjából fél év alatt vezettek be egy új drogot. – 

Senki nem tudja, hogy mi lesz ennek a hatása, de az biztos, hogy ezek között felbukkantak olyan veszélyes szerek, amelyektől az emberek az utcán haltak meg. Ez egy lutri: vagy meghal a fogyasztó, vagy életben marad 

– magyarázta Haller József.

Nem tudják, mit vesznek be

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője kijelentette: attól, hogy valaki 88 évesen halt meg láncdohányosként, a dohányzás még ártalmas, mert akik erre hivatkozva mentegetik a cigarettázást, azok nem látják a statisztikákat és a tudományos elemzéseket. Ugyanez a helyzet a marihuána esetén is: lehet arra példa, hogy heti 1-2 marihuánás cigaretta túlélhető, a tudományos elemzések azonban egyértelműen bizonyítják a szer káros hatásait. Emlékeztetett, amikor a 80-as években kábítószereshez hívták, akkor csak egy szűk kör volt fogyasztó, ezért kevés drogossal találkoztak napi szinten. A rendszerváltás után a kemény drogok kerültek előtérbe, ekkor jött be a heroin és a különféle ópiátok, most pedig a szintetikus drogok terjedtek el, ami a mentősöknek is egy új világ, mert csak a tünetekből próbálnak következtetni a kábítószer fajtájára. 

Komoly gond, hogy a mentők, a fogyasztók, a dílerek, de még a gyártók sem tudják, hogy mivel állnak szemben. 

A tünetek között gyakori a tudatzavar és a paranoid reakciók, ám ezeknek csak később, a kórházban derül ki a háttere – tudatta.

Magyarország drogstratégiája eredményes, de nem elégszünk meg

Magyarországon biztonságosak a fesztiválok

A kommunikációs vezető azt tapasztalta: a szülők félnek attól, hogy mi történhet egy fesztiválon a gyerekekkel, de ez az előítélet lassan kezd eltűnni, mert ezeken az eseményeken a mentőknek a legtöbb dolguk inkább a mindennapos kisebb sérülésekkel van, melyek már nagyobb kockázatot jelentenek a drogoknál. Egy felmérés szerint egy külföldiek által gyakran látogatott hazai fesztiválon a résztvevők csupán tíz százaléka fogyasztott drogot, amit teljesen mindegy hogy milyen formában fogyasztanak, mert ugyanazt a hatást fejti ki. 

Magyarországon a fesztiválok biztonságosak, ebben Európa jobb mezőnyébe tartozunk, ami az eddigi kormányzati lépéseknek köszönhető. 

Nem állunk rosszul, csak még jobban szeretnénk állni – fejezte ki Győrfi Pál.

Gyilkos téveszmék

Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni a drogfogyasztás és -terjesztés korlátozásáért, illetve azt tudatosítani, hogy aki szerhez nyúl, az nem lesz szabad. Manapság az is óriási kockázattal jár, amikor egy fiatalhoz kihívják a mentőket, mivel az ellátandó személy viselkedése kiszámíthatatlan lehet. Felidézett egy 2015-ös esetet, amikor egy drog hatása alatt álló fiatal egy lépcsőn ült békésen a földön, akit elszállítottak a mentővel. Útközben hirtelen megváltozott a viselkedése: a pszichoaktív szerek egy üldözéses tévképzetet hoztak elő, és 

az utazást úgy élte meg, mintha el akarnák rabolni, ezért az egyik mentőápolót késsel hasba szúrta. 

A bajtárs életét csak azonnali műtéttel tudták megmenteni. Ma már a hasonló esetek a mentők napi munkájának a része, ezért sok mentős fél, ez egy új korszak az életükben. – Sokszor a drogfogyasztók a különböző szerek kombinációit juttatják a szervezetükbe, ami kiszámíthatatlan reakciókat eredményez – állította a kommunikációs vezető. Hozzátette: a drogfogyasztás azzal is tragédiát okoz, hogy vétlen családok válnak áldozatokká a magyar utakon olyan sofőrök miatt, akik tudatmódosító szer hatása alatt állnak.

Jobb a magyar droghelyzet, mint a liberalizált német

Ehhez kapcsolódva Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója elmondta: Németországban a legalizáció miatt elképesztően megnőtt a közlekedési balesetek száma. A statisztikák sokszor csalnak, például egy szívleállásnál vagy balesetnél nem jelölik meg, hogy ezek kábítószer hatása alatt következtek be, ám ha ezeket hozzávennék, akkor az a statisztika már nem nézne ki olyan jól. A magyar helyzet azért is jobb, mert nálunk a drogellenes stratégia három pillérre épül: a zéró toleranciára, a prevenció elsődlegességére, illetve a betegek teljes felépülését célzó kezelésére, azonban még nem dőlhetünk hátra. 

Téglásy Kristóf (középen) elárulta, hogy a kristály és a biofű olcsóbb, mint az alkohol

Mint rámutatott, hazánkban társadalmi rétegekre bontható a drogfogyasztók köre: jellemzően az egyetemisták marihuánát, az elit kokaint, a hátrányos helyzetű térségekben élők pedig kristályt és biofüvet fogyasztanak a leggyakrabban. Eközben a 65 év felettiek körében is megnőtt a marihuánafogyasztás, ők manapság például süteménybe teszik a bódító hatású szert.

Olcsó élvezet

Téglásy Kristóf is felidézett egy esetet: néhány éve egy házibuliban a résztvevők ugyanazt a drogot fogyasztották. Közülük hárman meghaltak, 6-7 ember rosszul lett, a többieknek viszont semmi bajuk nem esett. Ez amiatt történhetett így, hogy kondizáshoz használt legális szerrel vegyítették a drogot, ami jól mutatja a szerek kiszámíthatatlan hatásait, valamint azt, hogy az új drogoknál történő molekulaváltoztatás valójában egy macska-egér harc. A stratégiai igazgató arról is szólt, hogy főleg cigány közösségekben gyakori a többgenerációs függőség, itt már a szülők és a nagyszülők is fogyasztók. 

A dizájnerdrogok annyira olcsók, hogy az is meg tudja venni ezeket, akinek nem telik alkoholra, mivel egy adag kristály vagy biofű ötszáz forintba kerül. 

A kábítószert internetes csomagküldő szolgálatokkal viszik házhoz, ezáltal sokkal hozzáférhetőbbé váltak – fogalmazott. – Az a kihívás, hogy tudunk-e olyan értékeket adni a gyerekeknek, ami megmenti őket. – Nem lesz tőle semmi bajod? De igen! – válaszolta meg a kérdést a stratégiai igazgató.

Borítókép: Győrfi Pál, Téglásy Kristóf és Haller József (b-j) az MCC Feszten