Magyar Péter azok nyomdokain halad, akik Gyurcsány mellett kötöttek ki

A Tisza Párt a baloldalon hozott átrendeződést.

Forrás: Mandiner/Földházi Árpád

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018-ban Vona Gábor támogatottsága is húsz százalék körül volt, Magyar Péter most azzal próbálkozik, amivel elődei, Vona Gábor, Bajnai Gordon és Márki-Zay Péter, akik végül Gyurcsány Ferenc mellett kötöttek ki az ellenzéki összefogásban.

A politológus szerint ezt Magyar Péter csak abban az esetben tudja elkerülni, ha a 2026-os választásokig megmarad a harminc százalék körüli támogatottsága.

Ezzel a felvetéssel egyetértett Mráz Ágoston Sámuel is. A Nézőpont Intézet igazgatója a választási rendszerre hívta fel a figyelmet, a 2026-os voksolás a 106 egyéni választókörzetben dől el. Úgy látja, amíg a Fideszre szavazók aránya meghaladja a negyven százalékot, addig matematikailag is korlátozott a kormányváltás lehetősége, figyelembe véve a Mi Hazánk öt százalék feletti támogatottságát is.

A karmelitában most ünneplik Magyar Péter eljövetelét

– állapította meg Pulai András.

A Publicus Intézet stratégiai igazgatója is osztja azt a felvetést, hogy a Tisza Párt szavazói között ugyan biztosan előfordulnak korábbi Fidesz-szavazók, ám arányuk és számuk nem meghatározó. Az ellenzéki torta újraosztásáról van mindössze szó, mivel júniusban

a Tisza szavazóinak 95 százaléka korábban is az ellenzékre szavazott.

Ezt a felvetést Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője azzal egészítette ki, hogy a június 9-i választásokon a részvételi arányt ötven százalékra becsülték, ennél ugyanakkor magasabb, 55 százalék körüli volt a részvétel, ami mögött Magyar Péter megjelenése állhat. A szakértő szerint Magyar Péter nem teljesen azonosítható Márki-Zay Péterrel vagy Vona Gáborral.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az Orbán Viktort leváltani szándékozó szavazók és még a Tisza Párt hívei között sincs egyetértés arról, hogy Magyar Péter alkalmas lenne-e miniszterelnöknek, ezt sokan az ellenzéki választók közül is megkérdőjelezik.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a 2026-os választáson sorsdöntő lesz, milyen állapotban lesz a magyar gazdaság és az emberek addig milyen érzékelhető jövedelememelkedésben részesülnek.

Borítókép: Elemzői vita a Tranziton (Fotó: Mandiner/Földházi Árpád)