Magyar Péter diszkóbotrányától volt hangos az utóbbi időben a hazai közélet, és úgy tűnik, a választópolgároknak sem kerülte el a figyelmét a kínos baki. A Magyar Társadalomkutató Kft. legfrissebb elemzésében megvizsgálták, az EP-választások után két hónappal milyen témákhoz tudják kötni Magyar Pétert az emberek, és hogyan ítélik meg politikai tevékenységét.
Az EP-választás után diszkóbotránya lett Magyar Péter legismertebb akciója, a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló válaszadók több mint négyötöde (83 százalék) hallott arról a hírről, hogy Magyar Péter dulakodásba keveredett nyáron „egy éjszakai fővárosi szórakozóhelyen”.
A hírről értesültek 70 százaléka tartja igaznak ezt a hírt, mely ráadásul a hírt ismerő baloldali szavazók többsége, így a Tisza-szavazók 55 százaléka és a DK–MSZP–Párbeszéd-koalíció szavazóinak 52 százaléka szerint is megtörtént, s csak kevesebb mint harmaduk (28 és 30 százalék) gondolja úgy, hogy ezt csak Magyar Péter rosszakarói állítják.
A diszkóbotrányon túl fontos fejlemény volt még, hogy Magyar Péter a választási kampányban tett többszörös ígérete ellenére felvette európai parlamenti mandátumát. Döntését azonban minden második magyar (50 százalék) ellenzi, és mindössze harmaduk ért egyet (33 százalék) vele, így ez jelentős hitelességi deficitet jelent számára.
A kutatás 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével készült, az adatfelvételre 2024. augusztus 5–8. között került sor. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba 3,16 százalék.
