Mennyit fizetnek az árvízkárok után a biztosítók?

Alaposan meg kell nézni, mi áll a szerződésben.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Az árvíz utáni kártérítés mértékét leginkább az határozza meg, hogy a szerződésünk pontosan milyen károkra és mekkora értékig nyújt fedezetet. Az idei árvizek után már szinte biztosan látszik, hogy milliárdos kártérítéseket kell majd fizetniük a biztosítóknak – írja a Mandiner.

A legtöbb lakásbiztosítási konstrukció az árvizet már fel szokta sorolni az alap káresemények között.

Azonban nem mindegy, mikor kötötték a szerződést, mivel a biztosítók legalább 15 napos várakozási időt szoktak beiktatni.

Ezzel a szolgáltatók azt próbálják elkerülni, hogy a veszélyeztetett területeken élők közvetlenül az áradás előtt kössenek szerződéseket.

Fontos, hogy az árvíz fogalmába a bel- és talajvíz nem tartozik bele, tehát ezekre nem jár kártérítés, ha nincs benne külön a csomagban. Az ingatlan nem fekhet hullámtérben, illetve ártérben sem, hiszen ilyenkor már olyan magas lenne a kockázatviselés és azzal együtt a díj mértéke, hogy az ügyfél már nem tudná megfizetni.

Mire nyújt fedezetet a biztosítás?

Ha a lakás biztosítása fedezetet nyújthat árvízkárokra, érdemes megnézni, hogy ez védelmet nyújt-e az ingóságokra is, vagy csak az ingatlanra. Az alap biztosításokra az jellemző, hogy csak az épület káraira nyújt fedezetet.

Ha az értékekre is van biztosítás, akkor érdemes tudni, hogy az árvíznél is él az elvárható gondosság elve:

az ingatlan tulajdonosának a lehetőségeihez képest meg kell tennie mindent az értékei biztonságba helyezéséről.

Mikor kötöttük a biztosítást?

Hogy árvíz után mekkora kártérítésre számíthatunk, az is befolyásolja, mekkora károkra nyújt a szerződésünk fedezetet. Fontos az alulbiztosítottság elkerülése, a szakértők már sokszor felhívták a figyelmet, hogy

a régen megkötött szerződésekben szereplő összegek már nem tükrözik a mai viszonyokat,

így azokat érdemes a jelenlegi árakhoz, illetve a vélelmezhető helyreállítási költségekhez igazítani.

A kártérítés mértéke szempontjából a gyorsaság is fontos:

a káreseményt minél hamarabb be kell jelenteni a biztosítónak.

A kár pontos felmérését az is nagyban megkönnyíti, ha fotókat készítünk a helyszínen, és eljuttatjuk a biztosítónak.

Mennyit fizetnek a biztosítók?

Az idei árvízből származó, a biztosítókat terhelő kár mértékét még nem lehet megbecsülni, de abból kiindulva, hogy a 2010-es tiszai árvíz után több mint hétmilliárd forintnyi kártérítést fizettek ki,

idén is milliárdos nagyságrendű kárrendezésre kell számítani.

De a nyári viharszezon sem volt kellemes a hazai biztosítók szempontjából: a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint az idei viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján

több mint 86 ezer bejelentésre 10,3 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésekre.

A szervezet 2010 óta  összesíti ennek az időszaknak a káradatait. Ezalatt a tizenöt év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma meghaladja az 1,68 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 133 milliárd forintot. Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)