A fővárosi kényelemből vagy a brüsszeli irodák falai közül másként látszik a valóság – írta közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki kiemelte, a kommunista időszak megfosztotta a földjeiktől a gazdálkodókat, felszámolta hagyományos életformájukat.
A következő nagy csapást a tanácsadód, Raskó György mérte a magyar élelmiszeriparra, amikor azt külföldieknek privatizálta. Ennek következtében az üzemeket bezárták és lebontották, ezáltal visszaszorították a magyar mezőgazdaságot az alapanyag-előállító szintre. Ez okozta az alacsony jövedelmezőségi szintet a gazdáknak
– emelte ki a tárcavezető, majd kiemelte, büszke arra, hogy az elhanyagoltság, leépülés után 2010 után irányt tudott váltani a magyar mezőgazdaság, és nagyon sokat ledolgoztak a rendszerváltás és az uniós csatlakozás okozta mélyütések negatív hatásaiból.
A magyar kormány ugyanis stratégiai ágazatként tekint az agráriumra. 2023-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége az 5. legjobb eredményt mutatja az összes EU-tagország között 2010 óta. Most pedig azért valósítjuk meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot, hogy ezen tovább javítsunk.
– tette hozzá Nagy István, aki szerint az ország minden pontján újjáépülő állattartó telepek, megújuló élelmiszeripari üzemek és új öntözési beruházások jelzik a rendszerváltás utáni legnagyobb agrárberuházási program sikerét. Csak tavaly 667 milliárd forint értékű fejlesztést végeztek a gazdálkodók, sőt a most meghirdetett beruházási pályázatokon is óriási az érdeklődés. Mindeközben a Magyar falu programban érintett települések több mint felében nemhogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám.
Rémhírterjesztéssel egyenértékű az az állítás, hogy a magyar állattartás eltűnt volna. Elértük, hogy a 2010 utáni években a szarvasmarha-, a tej- és a baromfiágazatban is tartós növekedést látunk. 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 38 százaléka volt, ez az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arány, emögött óriási erőfeszítések állnak.
– tette hozzá Nagy István, aki szerint minden valóságalapot nélkülöz, hogy az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importáljuk, hiszen sertéshúsból es tejtermékekből nagyjából annyit termelünk, amennyit elfogyasztunk, és ugyanannyit exportálunk, mint amennyi hazánkba érkezik. A magyar baromfihús pedig az egyik legfontosabb exportcikkünk, egyharmaddal többet termelünk abból, mint a hazai fogyasztás.
Mindeközben pedig soha ennyi termelői öntözési fejlesztés nem kapott segítséget, a Vidékfejlesztési program keretei között több mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 176,5 milliárd forint összegben.
Az agrárfejlesztések részeként Magyarország Európában egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. Az EU-ban elsőként hazánk vezetett be állatjóléti támogatást a méhészeknek, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget. Az uniós – és nem a magyar – piacra ömlő hamis műméz kiszűrése érdekében ugyancsak hazánk kezdeményezésére változnak a mézjelölési szabályok az unióban. Emellett pedig hazai forrásból már öt éve kapnak a méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet egymillió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek. Ennek mértéke 2,5 euró méhcsaládonként.
A félrebeszélés helyett beszéljenek a számok. Az agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének javulását a külkereskedelmi mutatók is jól tükrözik: 2010 és 2023 között az agrárexport 129,1 százalékkal nőtt, míg a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62 százalékról 74,2 százalékra emelkedett
– emelte ki Nagy István, majd hozzátette, minimum sportszerűtlen a négyszer nagyobb Lengyelország exportértékét összevetni a magyaréval, és 20 év lemaradását a mostani kormány nyakába varrni.
Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod
– zárta bejegyzését az agrárminiszter.
