„A változás azért szükséges, mert a jogalkotó elkötelezett a közlekedésbiztonság javítás érdekében, és mindent megtesz, hogy kevesebben sérüljenek meg az utakon. Nem ez lenne az első eset, hogy a motorosok védelme érdekében számos apró, de fontos dolgot teszünk meg: az utak melletti szalagkorlátot átépítjük vagy speciális útburkolati jeleket teszünk fel kísérleti jelleggel, hogy biztonságosabban közlekedhessenek a motorkerékpárosok. Ebbe a sorba illene az új KRESZ kapcsán az a rendelkezés, hogy a bukósisak mellett más védőfelszerelést is kötelezővé tennénk” – fogalmazott Major Róbert rendőr ezredes, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszék vezetője az új KRESZ motorosokra vonatkozó szabálya kapcsán.
A rendőr ezredes szerint a motorosok többsége nem kísérti a sorsot és komolyan veszi a védőfelszerelés használatát, ugyanakkor nem várható el, hogy egy néhány száz méteres utat valaki tetőtől talpig protektorban tegyen meg.
„Sokféle motoros van az utakon, látjuk, hogy aki mondjuk egy autópályán közlekedik, több száz kilométert megtéve, az nem pólóban és strandpapucsban teszi meg, hanem olyan védőfelszerelésben, amelyben mindenféle protektorok vannak beépítve. De ez nem elvárható azoktól, akik pár száz méteres útra mennek csak, mondjuk a szállástól a Balaton partjáig” – jelezte, hozzátéve, hogy
kompromisszumos megoldásra van szükség az új KRESZ vonatkozásában.
„Én azt javasolnám, hogy a bukósisak mellé tegyük kötelezővé a speciális védőkesztyű és a zárt cipő viselését, de még a gerincvédő használatát is érdemes lenne megfontolni. Ezek ma már viszonylag csekély anyagi ráfordítással megvásárolhatók, amelyet egy pólóra, trikóra rá lehetne húzni, ugyanakkor egy motorbaleset súlyosságát nagy mértékben csökkentheti” – fejtette ki, kiemelve, hogy nem csak a védőfelszerelés ment életet, hanem a rutin is.
Noha, erről nincs semmiféle kormányzati döntés, fontos lenne, hogy részt vegyen mindenki egy vezetéstechnikai tréningen, aki motorra vagy a volán mögé ül. A legtöbb baleset ugyanis abból ered, hogy egyszerűen nem vesszük észre azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek szinte biztos, hogy balesethez vezetnek.
Már elkezdődött az egyeztetés
A motorosoknak kötelezően előírható védőfelszerelésekről, az oktatásról, a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető motorkerékpárok köréről, valamint az új KRESZ motorosokra vonatkozó szabályairól már megkeződött a szakmai és érdekképviseleti szervezetek egyeztetése, akik közösen tárgyalnak a felmerülő kérdésekről.
Az új KRESZ nagy hangsúlyt helyez arra, hogy fokozottabb védelmet nyújtson a közlekedés védtelenebb szereplői számára, így a gyalogosok és a kerékpárosok mellett a motorkerékpárral közlekedőknek is.
„Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a jogalkotó legfőbb célja? Mit várunk el attól, hogy a motoros jobban fel van öltözve? Egy felelősebb viselkedést? Biztos, hogy a felelősebb viselkedés összefügg a motoros védőfelszerelésével? Ami biztos, hogy nehéz feladat előtt áll a jogalkotó, mert rengeteg kérdést kell feltenni és megvizsgálni, de a kérdések kitisztázásában segítenek szakmai és érdekképviseleti egyeztetések, amelyen jómagam is részt veszek” – fogalmazott lapunk kérdésére Szabó Henrik szakértő.
A vezetéstechnikai tréner szerint ahhoz, hogy az új szabályozás valóban elérje a célját, vagyis, hogy nagyobb biztonságban lehessenek az utakon a motorosok, nem csak a védőfelszerelés kérdését fontos vizsgálni.
„Gyakorlott motorosként, aki egyébként rendszerint becsülettel felöltözik, és vezetéstechnikai trénerként úgy vélem, nem a kesztyű és a zárt lábbeli viselése lenne a legégetőbb rendelkezés, hiszen egy hámsérülés az esetek túlnyomó részében túlélhető. A védőfelszereléseket is több osztályba lehet sorolni, például az engedélyezett bukosósaikok védelmi szintje is lehet jelentősen eltérő. Több olyan sisakváltozat van, ami inkább csak jelzés értékű és a védelmi képessége nem feltétlen teljeskörű, bár a vonatkozó szabályzásoknak megfelel” – vélte.
„Számos baleseti fotót láttam már, ahol a motoros fejéről egészen egyszerűen leesett a sisak, könnyen elképzelhető, hogy azért, mert nem megfelelő méretű, mondjuk túl nagy volt. Tehát nemcsak az lenne a fontos, hogy legyen rajta a kötelező felszerelés, hanem az is, hogy megfelelő méretű legyen, különben nem látja el a védelmi funkcióját” – mondta.
Szabó Henrik szerint azt is érdemes vizsgálni, hogy egy kánikulai napon milyen kockázati tényezőt jelenthet a zárt ruházat: hőgutát kap, rosszul lesz vagy csökken a motoros koncentrációja.
„Az egyeztetésen a szakmai és érdekképviseletei szervezetek abban is egyetértettek, hogy a fejekben kell rendet tenni és abból kiindulni, hogy egy balesetet hogyan tudunk elkerülni? Fontos, hogy e köré építsük fel az összes közlekedés-biztonsági törekvésünket. Lehet ez egy vezetéstechnikai tréning, de például a leggyakoribb baleseti szituációkat is fontos lenne sulykolni a motoros oktatásokon, vagyis megtanítani, hogyan lehet elkerülni azt az öt-hat helyzetet, amit védőfelszereléssel is nagyon nehéz túlélni motorosként” – jelezte a szakértő.
