Talmácsi Gábor tanácsa: ne csak közlekedjünk, tanuljunk is meg motorozni

Számtalan közlekedési szituáció van, amelyet felismerve a halálos kimenetelű balesetek jelentős része elkerülhető lenne – véli Szabó Henrik közlekedésbiztonsági szakértő, aki szerint minden sofőrnek érdemes lenne egy vezetéstechnikai tréningen részt vennie, hogy időben felismerjék a veszélyhelyzeteket. Úgy látja azonban: a „hangulatkeltő” cikkekkel szemben a legtöbb esetben nem a motorkerékpárosok idézik elő a tragédiákat. Talmácsi Gábor szerint pedig a motorkerékpár műszaki állapota, a megfelelő védőfelszerelés és a vezetéstechnika mellett az sem mindegy, milyen motort választunk magunknak, sokan ugyanis a képességeiket meghaladó kétkerekűt választanak. A világbajnok motorversenyző azt tanácsolja: ne csak közlekedjünk, tanuljunk is meg motorozni.

Fotó: Szatlo Gabor

– A megfelelő fékezés, vészfékezés, kikerülés, szűk helyeken való manőverezés, kanyarodás és a motorkerékpár kezelése életmentőek lehetnek a mindennapi közlekedés során – hangsúlyozza Szabó Henrik, a HUMDA (Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt.) szakértője, motorkerékpár-vezetéstechnikai instruktor, aki szerint az elmúlt hetek tragédiáinak legtöbbje elkerülhető lett volna, ha a motorosok nemcsak a járműveiket készítik fel a szezonra, hanem a tudásukat is. 

Az oktató emlékeztet, hogy az elmúlt időszakban egymást érték a közúti balesetek, közülük számtalan motoros karambol végződött tragédiával: idén már húsz felett van a halálos áldozatok száma, pedig még a szezon fele hátravan. – Valóban sok végzetes baleset történt rövid idő alatt, de ilyen időszak minden évben van, amikor valamilyen okból, mondjuk egy front vagy a kánikula miatt megnő a halálos balesetek száma – véli Szabó Henrik, aki szerint ugyanakkor túl sok „hangulatkeltő” cikk született, amelyben úgy fogalmaznak, „a motorosok által okozott balesetek”. – Az, hogy egy statisztikában megjelennek a motorosok, mint a baleset résztvevői, az nem azt jelenti, hogy ők okozták a balesetet. Sőt, a legtöbb esetben nem a motorkerékpárosok idézik elő a tragédiákat – szögezi le, hozzátéve, hogy boszorkányüldözés helyett az edukációra, nevelésre kellene a fókuszt helyezni.

A közlekedési szabályok megszegése mellett sok olyan tipikusnak mondható baleseti szituáció van, amelyeket felismerve számos szerencsétlenség elkerülhető lenne. A vezetéstechnikai tréningeken ezeket az életmentő gyakorlati készségeket tanítjuk meg a sofőröknek – fűzi hozzá a tréner.

Mint mondja, a legtöbben magabiztosan érkeznek a képzésekre, ám az első feladatok után rájönnek, hogy van mit gyakorolni és bizony megtanulni is. 

Sokan érzik úgy, hogy a tudásuk megfelelő szinten van, de még a tapasztaltabbak is rácsodálkoznak a járművük képességére vagy arra, hogy milyen szinten lehet kezelni azt; de van, hogy a fékteljesítményen is meglepődnek, hogy milyen rövid idő alatt meg lehet állni a járművel

– mutat rá a szakember, aki egy meglepő dologra is rávilágít.

A legtöbb motoros magabiztosan érkezik a képzésre, ám az első feladatok után rájönnek, van mit gyakorolni, megtanulni.  Fotó: Szatló Gábor

– Sajnos vannak olyan motorosiskolák, ahol azt oktatják, hogy az első féket inkább ne használják, ugyanis a motornak van egy specialitása, hogy fékezésnél a súlyának a 70-80 százaléka az első kerékre összpontosul, így amikor a tanuló vezető véletlenül rámarkol az első fékre, könnyen felborulhat. A motorostársadalomban ezért van egy olyan beidegződés, hogy az első féket nem igazán használják, nehogy fejre álljanak. Mi viszont ennek elébe megyünk, mert azt valljuk, hogy a motorkerékpáron a műszaki jellegéből adódóan az első fék az, ami igazán lassítja a motort.

Az egyik leggyakoribb halállal végződő eset, amikor az álló vagy nagyon lassan haladó kocsisort előz a motoros, és egy kis utcából kifordulnak elé. 

– Ezek a helyzetek sosem végződnek szerencsésen. Ez viszont már nem vezetéstechnika kérdése, hanem a veszélyhelyzet felmérése. Nyugat-Európában már gondolkodnak azon, hogy a sofőröket az alapok mellett arra is megtanítsák, hogy felmérjék és elkerüljék ezeket a veszélyhelyzeteket. Ha nem megyünk bele egy olyan szituációba, amelyből statisztikailag bizonyíthatóan sok baleset van, jó eséllyel javítunk a statisztikán és eggyel több gyertya kerülhet a szülinapi tortánkra is – javasolja az instruktor. 

– Mindig azt tanácsolom, hogy aki motorozik, az menjen el egy vezetéstechnikai tréningre. Mindenki, aki megfogadta a tanácsom, azt mondta: eddig csak közlekedett, most végre megtanult motorozni is – veszi át a szót Talmácsi Gábor, aki maga is rendszeres résztvevője ezeknek a tréningeknek. Azt vallja: még a legrutinosabb sofőröknek is mindig van mit átismételni és felfrissíteni. A világbajnok szerint nem mindegy az sem, milyen motorral, milyen tudással, mennyire vagyunk naprakészek a közlekedés szabályait illetően. – Egy autó esetében, még ha annak nem is olyan jó a műszaki állapota, akkor is jó eséllyel eljutunk A-ból B-be, míg egy motornál már közel sem biztos, hogy célt érünk, ha nem jó a gumi, a gumilégnyomás vagy ha valami szivárog. Sokkal nagyobb a kockázat – hívja fel rá a figyelmet. Majd úgy folytatja: sokszor nem gondolunk bele, hogy azokra a vészhelyzetekre, amelyek érhetnek minket az utakon, csak vezetéstechnikai pályán tudunk felkészülni. Jó tudni, milyen érzés hirtelen állóra fékezni egy motort 40 kilométer/órás sebességről.

Talmácsi Gábor, a világbajnok motorversenyző is rendszeresen képzi magát    Fotó: Talmácsi Gábor saját fotója

Szabó Henrik és Talmácsi Gábor is egyetért abban, hogy nem csupán a tudásunk felfrissítése és a képességeink fejlesztése miatt érdemes elmenni időnként egy-egy képzésre, hanem akkor is, amikor egy kisebbről egy nagyobb, erősebb motorra váltunk, sokan ugyanis a képességeiket meghaladó kétkerekűt választanak. 

– Sokat javult az elmúlt évtizedben a közlekedési morál, és az autósok jobban odafigyelnek a motorosokra, a KRESZ szabályainak frissítése azonban a közlekedés minden egyes szereplőjére ráférne. Sokan ugyanis még mindig nem tudják, hogy a motorosok mehetnek a buszsávban és az álló kocsisor mellett is előresorolhatnak. 

– A jogosítványrendszer ugyan szabályozza, hogy milyen szintű tudás birtokában vagyunk és milyen teljesítményű motort vásárolhatunk, de fontos, hogy még az éles helyzetek előtt felmérjük, hogy az a súly, az a méret, az az ergonómia, az az ülésmagasság valóban jó-e ahhoz, amit elképzeltünk magunknak. A motor műszaki állapota, a megfelelő védőfelszerelés és a vezetéstechnika mellett tehát az sem mindegy, milyen motort választunk magunkat. A legtöbben ugyanis a tudásuk fölé lövik a motorokat. Egy kisebb, 100-200 köbcentiméteres motor teljesen más képességeket igényel, mint egy 1000 köbcentis. Egy közlekedési vészhelyzetben nem fogjuk tudni magabiztosan és biztonságosan irányítani a motort. Nagyon fontos, hogy urai legyünk a motorunknak. Hogy ne csak használjuk, ismerjük is annak a képességeit, és amikor krízishelyzetbe kerülünk, a lehető legjobban tudjunk rá reagálni – emelte ki a motorversenyző.

Fotó: Szatló Gábor

Borítókép: a HUMDA (Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt.) motoros vezetéstechnikai tréningjén gyakorolnak a motorosok (Fotó: Szatló Gábor)