A lebegtetett hordalékkal együtt a mikroműanyagok a vízben „felhőket” alkotnak, amelyekben sokkal nagyobb a koncentrációjuk, mint a felhők közötti részeken. A vizsgálatok során megállapították, hogy a mikroműanyagok jelentős része kommunális szennyvízből származik, és gyakran a mellékfolyók szállítószalagként juttatják be őket a Tisza folyóba – avatott be a kutatás eredményeibe Kiss Tímea.
Hogyan védekezhetünk?
A kutatás rávilágított arra is, hogy amíg nem áll rendelkezésre hatékony technológia a mikroműanyagok vízből történő eltávolítására, a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.
Fontos lenne csökkenteni a szennyező forrásokat, például a szennyvízkezelés fejlesztésével és a műanyag hulladék minimalizálásával.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy
a mellékfolyók szennyezése gyakran Magyarországról is ered,
nem csak határon túlról.
Mit tehetünk?
A mikroműanyagok jelenléte életünk minden területén komoly egészségügyi kockázatokat jelent. Az ilyen részecskék a levegőből, vízből, sőt még az élelmiszereinkből is bekerülhetnek szervezetünkbe. Például
ha eldobható ételes dobozban szeletelünk valamit, azzal saját magunk szennyezzük az ételt, veszélyeztetve egészségünket.
A jövő kulcsa a megelőzés és a szennyezés csökkentése lehet, de addig is fontos, hogy tudatosan próbáljuk minimalizálni a mikroműanyagokkal való érintkezést – hívta fel a figyelmet Kiss Tímea. Hangsúlyozta: fontos lenne a környezetünkben a mikroműanyagok mennyiségének folyamatos mérése. Ehhez monitoringhálózatot kellene létrehozni, ami segíthetne a szennyezés pontos eredetének és terjedésének megértésében és a főbb szennyezett időszakok meghatározásában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!