Mikroműanyagokon az öt milliméternél kisebb műanyag szemcséket értjük, amelyek származhatnak szennyvízből, kommunális hulladék aprózódásából, mezőgazdasági forrásokból (például fóliasátrak széteséséből) vagy egyszerűen a levegőbe kerülhetnek az autógumik kopása, festékek és szintetikus ruhák szálai révén. Az ilyen részecskék nem csupán az általunk belélegzett levegőben, hanem az élelmiszerekben is jelen vannak – mondta a Magyar Nemzetnek Kiss Tímea független kutató. Például ha műanyag dobozból eszünk vagy palackozott vizet iszunk, saját magunk is szennyezhetjük szervezetünket mikroműanyagokkal.
Hogyan kerülnek a szervezetünkbe a mikroműanyagok?
– A probléma nem csupán az, hogy a mikroműanyagokat belélegezzük vagy lenyeljük. A fő veszély abból adódik, hogy
ezek az apró részecskék számos vegyi anyagot tartalmaznak,
amelyek a műanyagok tartósságát, színét és puhaságát biztosítják. A kutatások kimutatták, hogy a műanyagok gyártása során használt vegyületek kioldódhatnak az emésztőrendszerben, és így bekerülhetnek a szervezetünkbe. Egyes mikroműanyagok a tüdő vagy az emésztőrendszer szövetein is átjutnak, és egyéb szerveinkben is felhalmozódhatnak, ezzel potenciálisan súlyos betegségeket, például rákot vagy Alzheimer-kórt is okozhatnak – mutatott rá a kutató.
Mikroműanyagok az anyatejben is
Különösen aggasztó, hogy a mikroműanyagok átjuthatnak az anyatejbe is, ami azt jelenti, hogy már az újszülöttek szervezetébe is bekerülhetnek ezek a szennyeződések. Persze nem ez a gyerekek szervezetébe bejutó műanyag fő forrása, hiszen
a babák környezetében nagyon sok műanyag eszközt használunk, a cumiktól kezdve a plédekig
– világított rá Kiss Tímea.
A szakember által vezetett kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta, és több geográfus egyetemi hallgató is részt vett benne. A kutatás célja az volt, hogy felderítse a Tisza folyó szennyezettségét és a mikroműanyagok tér- és időbeli terjedését, és megalapozzon egy jövőbeli monitoringvizsgálatot.
Hogyan terjednek a mikroműanyagok a folyókban, és mi a szerepe az MI-nek?
A kutatás során mesterséges intelligencia segítségével vizsgálták, hogyan terjednek a mikroműanyagok a Tisza vízrendszerében. A kutatók műholdfelvételeket használnak a víz lebegtetett hordalékának mennyiségi becslésére, és mivel a mikroműanyagok is lebegtetve szállítódnak, útjuk nyomon követhető a Tiszában vagy bármely más folyóban.
A lebegtetett hordalékkal együtt a mikroműanyagok a vízben „felhőket” alkotnak, amelyekben sokkal nagyobb a koncentrációjuk, mint a felhők közötti részeken. A vizsgálatok során megállapították, hogy a mikroműanyagok jelentős része kommunális szennyvízből származik, és gyakran a mellékfolyók szállítószalagként juttatják be őket a Tisza folyóba – avatott be a kutatás eredményeibe Kiss Tímea.
Hogyan védekezhetünk?
A kutatás rávilágított arra is, hogy amíg nem áll rendelkezésre hatékony technológia a mikroműanyagok vízből történő eltávolítására, a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.
Fontos lenne csökkenteni a szennyező forrásokat, például a szennyvízkezelés fejlesztésével és a műanyag hulladék minimalizálásával.
Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy
a mellékfolyók szennyezése gyakran Magyarországról is ered,
nem csak határon túlról.
Mit tehetünk?
A mikroműanyagok jelenléte életünk minden területén komoly egészségügyi kockázatokat jelent. Az ilyen részecskék a levegőből, vízből, sőt még az élelmiszereinkből is bekerülhetnek szervezetünkbe. Például
ha eldobható ételes dobozban szeletelünk valamit, azzal saját magunk szennyezzük az ételt, veszélyeztetve egészségünket.
A jövő kulcsa a megelőzés és a szennyezés csökkentése lehet, de addig is fontos, hogy tudatosan próbáljuk minimalizálni a mikroműanyagokkal való érintkezést – hívta fel a figyelmet Kiss Tímea. Hangsúlyozta: fontos lenne a környezetünkben a mikroműanyagok mennyiségének folyamatos mérése. Ehhez monitoringhálózatot kellene létrehozni, ami segíthetne a szennyezés pontos eredetének és terjedésének megértésében és a főbb szennyezett időszakok meghatározásában.
