Juhász Hajnalka: Mindig meg kell küzdenünk a baloldallal

A konzultáció a magyar politikát formáló eszköz és fontos a magyar társadalomnak – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Juhász Hajnalka. A KDNP országgyűlési képviselője a nemzeti konzultáció mellett szót ejtett az EU versenyképességi helyzetéről, a hazánkat ért uniós támadásokról, valamint Donald Trump választási győzelméről.

20241118 BudapestJuhász Hajnalka, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselőjefotó: Havran Zoltán (HZ)MW Fotó: Havran Zoltán

– Miért szükséges, hogy a 13.havi nyugdíjról is megkérdezzék az embereket?

– Nekünk minden alkalommal meg kell küzdenünk a baloldallal és az ideológiai támadások következményeként kialakult nemzetközi helyzettel. Ehhez pedig szükséges a társadalmi támogatottság. Minél nagyobb a társadalmi támogatás a kormány mögött, annál erősebben tudjuk megvívni a hazai és nemzetközi csatákat. 

A magyarok megerősítése a garancia arra, hogy biztosítani, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére is bővíteni tudjuk a családtámogatási rendszert, és megőrizzük a 13. havi nyugdíjat, amit a baloldali kormány anno elvett a nyugdíjasoktól.

– Miért számít szinte egyedülállónak, hogy a kormány időről időre megkérdezi az állampolgárokat fontos ügyekben?

– A magyar kormány az egyetlen az Európai Unió 27 tagállama közül, amelyik közvetlen és állandó kapcsolatot tart fenn a választópolgárokkal, kíváncsi a szavazók véleményére és rendszeresen megkérdezi őket. Bár nem uniós tagállam, mégis kiváló példa Svájc, amely híres a konzultációkról és a referendumokról. Jelenleg az illegális migráció elleni küzdelemről és a gazdasági semlegességről hasonlóan gondolkodnak, mint Magyarország. Ha Svájcban ilyen jól működik, hogy megkérdezik az állampolgárokat, akkor ez Magyarország számára is egy tartós és működőképes megoldás. Igenis használni kell ezt az eszközt, mert könnyen hajlamos lehet az ember bizonyos sajtóorgánumok részéről azt érezni, hogy a nemzeti konzultáció jelképes, pedig ellenkezőleg. Ha sokan kitöltik a konzultációt, akkor az azt jelenti, hogy a konzultáció a magyar politikát formáló eszköz és fontos a magyar társadalomnak.

– A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a családok rendbetételének az éve lesz 2025 és 2026. Milyen most a magyar családok helyzete és hogyan lehet ezen javítani?

– A 2025-ös a béke költségvetése lesz. Reményeink szerint létrejön a béke, így többet tudunk fordítani bérfejlesztésre, otthonteremtésre és családtámogatásra. Célunk, hogy ne csak a meglévő családtámogatási és otthonteremtési rendszert biztosítsuk, hanem keressük meg azokat a területeket, ahol további segítséget tudunk nyújtani a magyar családoknak. A magyar családpolitika mindig abból indul ki, hogy milyen szükségletei vannak a családoknak. Nagyon fontos, hogy mindig a családtámogatások bővítésében gondolkodjunk, mert a magyar családok helyzete és Magyarország demográfiája elválaszthatatlan egymástól. Ahhoz, hogy egy magyar család biztonságban érezze magát, a gazdasági mutatókon kívül szükség van arra, hogy tudja, a családtámogatási rendszer nem egy vagy két évre szól, hanem ezekkel hosszú távon tudnak tervezni. Ha a fiatalok azt érzik, hogy gyermeket vállalni nekik kifejezetten előny, akkor bízhatunk abban, hogy a magyar családok a demográfiai kihívásokat meg fogják oldani. 

Egészen zseniális az a családbarát fordulat, ami 2010-ben elindult Magyarországon, mert azt az irányt képviseljük, hogy a fiatalok magyar gyermekekben és magyar családokban gondolkodjanak. Most több mint 30 támogatási forma áll a családok rendelkezésére, többek között a csok plusz és a falusi csok is. A családok minden élethelyzetéhez olyan támogatási formákat biztosítunk, amelyek segíthetik a mindennapi életüket.

– Hogyan tudja segíteni Európa gazdasági problémáinak a megoldását a budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktum?

– Magyarország uniós elnökségének egyik fontos prioritása a versenyképesség kérdése. Orbán Viktor miniszterelnök meghatározta azt a kiemelten fontos utat, amely a gazdaság megerősítésére koncentrál az unióban, és arra ösztönzi az uniós vezetőket, hogy az ideológiai viták helyett a tagállamok versenyképességének erősítésére koncentráljon. Voltak és lesznek ideológiai ellentétek és különbségek, de ha gazdaságilag nem erősödünk meg, akkor mind a 27 tagállam ugyanazzal a problémával fog előbb-utóbb szembenézni. Tehát ezen a találkozón valódi kérdésekre kerestek valódi választ. A versenyképesség egy olyan széles körű platform, ami kapcsán minden állam- és kormányfőnek el kell gondolkodnia, tegyük már félre az ideológiai vitákat. Sokkal nehezebb kérdések vannak az asztalon. A gazdasági recesszió az egész Európai Uniót érinti. A Covid után lehetett volna gazdasági fellendülés, ám szinte azonnal belezuhantunk az orosz–ukrán háborúba. Ezt csak tovább tetőzte az a versenyképességi csökkenés, amit a jelenlegi uniós vezetői gondolkodás idézett elő, amely a folyamatos financiális támogatással erősítette az orosz–ukrán háború elhúzódását és nem a békéhez vitte közel Európát. Ezért nagyon fontos, hogy melyik az az állam- vagy kormányfő, akinek víziója van arról, hogyan húzza ki a gödörből az Európai Uniót.

Látni kell, hogy az a liberális elit, amelyik az Európai Uniót meghatározta az elmúlt időszakban, nem tudott reális képet mutatni arra, hogyan javíthat az Európai Unió versenyképességén. Óriási szerepe van annak a víziónak, amely kimondja, az illegális migráció elleni küzdelem, a külső határvédelem, a gazdasági versenyképesség helyreállítása, a demográfiai kihívások kezelése, – ami nem migrációval történhet –, komplexen segíthetnek az Európai Uniónak abban, hogy reális jövőképe legyen, és ezt egyedül elsőként hazánk miniszterelnöke, Orbán Viktor mondta ki.

– Milyen üzenetet jelent a világ számára a Budapesten tartott diplomáciai csúcs?

– Azt üzeni, hogy nemcsak igazunk volt, hanem igazunk lesz. Manfred Weber azt mondta, Magyarország diplomáciailag elszigetelődött, de vélhetően háttal nézte a tévét. A személyeskedés, valamint a hungarofóbia helyett látni kell azt, hogy Magyarországnak van egy rendkívül tehetséges miniszterelnöke, aki a törésvonalakon túl látja azt, mik azok az uniós kihívások, amikben a 27 tagállamnak meg kell egyeznie. Szerintem minden állam- és kormányfő megérezte a változás szelét. Érdekes volt látni azokat a videókat, amikor kiszálltak az állam- és kormányfők a kocsiból, és kezet fogtak a magyar miniszterelnökkel. A legnagyobb ellenségei kellemetlenül feszengtek és érezték, hogy a történelem kereke számukra már nem úgy forog. Hadd emeljem ki a nyugat-balkáni bővítés kérdéskörét is, hiszen az uniós elnökségünknek megint van egy óriási sikere. A magyar elnökség alatt 2011-ben sikerült Horvátországnak a csatlakozási tárgyalásait lezárni, most pedig Albániával kezdjük meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyre közel húsz évet vártak. Ez egy újabb nagy siker. Az uniós elnökségünk végéhez közelítve elmondhatjuk, hogy az Európai Unió csak akkor tud bővülni, ha Magyarország tölti be a soros elnökséget.

– A történelem a patrióta erők oldalán áll?

– Egyre több országban nyernek a konzervatív és jobboldali erők. Három évvel ezelőtt a holland liberális politikusok belém álltak, hogy micsoda embertelen migrációs politikánk van. Most minimum olyan kemény migrációs politikát képvisel Hollandia, mint Magyarország, azzal a különbséggel, hogy már rendkívül sok illegális migráns van az országukban. Az elkövetkezendő négy-öt évben nagyon sok politikai erő fogja megérezni azt, amit az Európai Unióban a patrióták jelentenek. Már a harmadik legerősebb frakció vagyunk, és ez a szám csak növekedni fog.

Amikor egy uniós elnökségi rendezvényen odajött hozzám egy portugál képviselő, és egyszerűen csak átkarolt, majd megköszönte, de jó, hogy van egy Orbán Viktorotok, mert ők már nem bírják kezelni az illegális migránsokat, akkor az ember érzi, hogy egy rendkívüli történelmi folyamatnak lehet a részese. Eddig csak küzdöttünk, magyaráztunk, harcoltunk, de eljutottunk oda, hogy sokan érzik a politikusok közül, eljött a változás szele.

A nagy liberális mondatok, hogy mindenki azt csinál az Európai Unióban, amit akar, mindenki úgy él, ahogy akar, mindenki oda megy, ahova akar, az körülbelül a nagy semmihez vezetett. Ez az a pillanat, amikor a defenzív, állandóan védekező külpolitikai gondolkodásból elindulunk egy proaktív, reményeim szerint egy dialóguson és tiszteleten alapuló, kettős mércét nélkülöző diplomáciai kommunikáció irányába.

– Milyen lehetőségeket jelenthet Magyarország számára az, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást?

– Donald Trump képes lesz létrehozni Oroszország és Ukrajna között a békét, ami Magyarország számára létfontosságú. Még 2020-ban az úgynevezett Ábrahám-megállapodásokkal a Közel-Keleten elindított egy békefolyamatot, egyedülálló módon Izrael és az arab államok között. Ez egy nagyon biztató tendencia volt, és reményekkel töltötte el azokat, akik külpolitikával foglalkoznak. Ez látlelete annak, hogy Donald Trump mire képes amerikai elnökként. Mivel kiváló üzletember is, ezért pontosan tudja, hogy egy elhúzódó háború a legsúlyosabb emberáldozatokon túl micsoda gazdasági veszteséggel is jár. Egy háborúból jól kijönni gazdaságilag sem az Európai Uniónak, sem Ukrajnának nem lehet. Ezért meggyőződésem, hogy minél hamarabb képes lesz leültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz és megvalósítani a békét. Már voltak megnyilvánulásai, amik jelezték a béke előszelét. Hangsúlyozta, a mihamarabbi béke megvalósítása lehet a legfontosabb külpolitikai cél, amivel gyakorlatilag meghatározta, hogyan fog gondolkodni az elkövetkezendő időszakban. Ez nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió számára is győzelem lesz.

– Ön nemrég az Egyesült Államokban járt. Milyen tapasztalatokról tud beszámolni?

– Két napon keresztül hat republikánus kongresszusi képviselővel találkoztam, és jó érzés volt úgy leülni az asztalhoz tárgyalni, hogy Donald Trump az elnökjelölti vita során a magyar miniszterelnökre hivatkozott. Egyikőjükön sem éreztem, hogy nem tudnak az orosz-ukrán háborúhoz vagy az unió kihívásaihoz relevánsan hozzászólni. Az orosz-ukrán háborúról azt az álláspontot képviselték, hogy minél hamarabb békét kell kötni. 

A republikánus képviselők nagy része támogatja Ukrajna uniós tagjelölti státuszát, amire azt mondtam – és ezt elfogadták –, hogy Magyarország a teljesítmény alapú bővítéspolitikában hisz. Elmondtam nekik, hogy a bizottsági elvárások közül Ukrajna tíz pontból négyet tudott teljesíteni. Elmagyaráztam, hogy szigorúan ragaszkodunk a határon túli magyar kisebbségek nyelvi jogainak garantálásához. 

Ez a probléma a két ország között 2015 ben kezdődött, nem most, amikor a meglévő szabályozást hátrányosan módosította az ukrán vezetés.. A képviselőket elsődlegesen a saját választókörzetük érdekli, de mindenki elismerte azt, hogy a magyar miniszterelnök az unió legmeghatározóbb politikusa. A közös gondolkodás, amit Donald Trumppal kezdtek el, egy reményteli jövőképet jelenthet Európa számára. De az Európai Unión kívül szó esett például Kínáról is a képviselőkkel történő egyeztetés során. Az Egyesült Államok számára az a fontos, hogy továbbra is a világ első számú nagyhatalmaként tudja magát pozícionálni, és ez teljesen érthető. Még a republikánus körökben is rettentően visszafogott a Kína-politika, de azt elfogadják, hogy a gazdasági semlegesség elsődleges kell, hogy legyen egy ország számára. Ketten magyar származásúak voltak azok közül, akikkel találkoztam, de azt éreztem, hogy nem feltétlenül csak a magyar származásuk, hanem a republikánus gondolkodásuk is közös nevező. A nehéz időkben, amikor mindenki támadta Magyarországot, voltak olyan bátrak és kiálltak hazánk mellett. Akkor is magyar barátok voltak, amikor nem volt divatos annak lenni, ezek az igazi szövetségek. A jövő a békét, a gazdasági megerősítést hozhatja, ha a világ konzervatív, kereszténydemokrata értékrendű politikusai összefognak.

Borítókép: Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője (Fotó: Havran Zoltán)