Karácsonyék képmutató játékba kezdtek az Óbudai Gázgyár ügyében

Amennyiben sikeres a hétfőn lezáruló tender, akkor vélhetően kisebb környezetterheléssel oldható meg az Óbudai Gázgyár területén a szennyezett talaj cseréje és ártalmatlanítása. A veszélyes hulladék kezelése több mint három évtizede húzódik, amiben a főváros vezetésének is jelentős szerepe volt. A Karácsony Gergely vezette önkormányzat most az elavult technológia mellett pereskedik a már régóta a tettek mezejére lépni kívánó MVM-mel, egyúttal sürgeti is a vállalatot a helyzet rendezésére.

Budapest, 2025. március 3. Karácsony Gergely fõpolgármester kérdez a helyi önazonosság védelmérõl szóló törvényjavaslat kapcsán tartott közösségi értékvédelmi konzultáción a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban 2025. március 3-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/Budapest, 2025. március 3. Karácsony Gergely fõpolgármester kérdez a helyi önazonosság védelmérõl szóló törvényjavaslat kapcsán tartott közösségi értékvédelmi konzultáción a Közigazgatási és Területf

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. pályázatot hirdetett az egykori Óbudai Gázgyár területének megtisztítására, illetve biztonságossá tételére azzal a céllal, hogy a lehető legjobb technológiát találják meg. Megfelelő megoldás meglelése esetén a cég elkészítteti a sikeres pályázóval a szükséges műszaki és beavatkozási terveket és engedélyeket is. A jelentkezéseket március 5. és 24. között lehet benyújtani, vagyis hétfőn jár le a határidő. 

A társaság azért keres új megoldást, hogy a kármentesítés hatékonyabban, kisebb környezet- és zajterheléssel, lehetőleg helyben folyhasson. A környezetvédelmi hatóság 2024 decemberében mondta ki határozatában, hogy a cégnek felül kell vizsgálnia a jelenleg jóváhagyott eljárást.

Húsz évig nem történt semmi

A Fővárosi Gázművek jogutódjaként 1993. december 1. napjával jött létre a Főgáz Zrt., amelynek tulajdonosa fele-fele arányban a Fővárosi Önkormányzat és a német RWE volt úgy, hogy az előbbi rendelkezett a döntési jogokkal. Ekkor már ismert volt az egykori Óbudai Gázgyár területén található szennyeződés, ám a kármentesítést nem végezte el a két tulajdonos.

A Főgáz csak 2013–2014 során került közvetett állami tulajdonba, majd 2015-ben benyújtotta az illetékes hatóságokhoz a teljes terület kármentesítésére vonatkozó terveket, amelyeket a hivatalok jóvá is hagytak, valamint kötelezték a társaságot a munkák elvégzésére. Ehhez a Főgáz kivitelezői közbeszerzési eljárást indított 2015-ben, de az eredménytelen lett 2016-ban, mert az egyetlen ajánlattevő a becsült, mintegy tízmilliárd forintos költség kétszeresét kérte volna a munkáért. Ezt követően más körülmények is hátráltatták az ügyet: először egy per a Graphisoft Parkkal, majd a pandémia, így a kármentesítési határozat határidejét többször meg kellett hosszabbítani, ugyanakkor a vízjogi engedély így is lejárt. Emiatt 2018 novemberében a Főgáz jogutódja, az MVM Next a vízügyi hatóság kérésére a területen kiegészítő tényfeltárást végeztetett, majd a friss adatokkal az új vízjogi engedély iránti kérelmet benyújtotta 2020 júliusában. 

A társaság fél évvel később ismét megkapta az engedélyt, amely azonban 2023. január 31-én lejárt anélkül, hogy az MVM elvégezhette volna a technológia felülvizsgálatát.

A főváros gáncsoskodásán múlt

A vízjogi engedélyezés közben, 2020 végén ugyanis az MVM azzal a kéréssel fordult a korábbi tulajdonosokhoz, az (RWE-ből lett) Innogyhoz és a Fővárosi Önkormányzathoz, járuljanak hozzá a jelenleg használt kármentesítési eljárás felülvizsgálatához annak reményében, hogy az elmúlt évek technológiai fejlődése nyomán olcsóbb és a környék lakosságát kevésbé zavaró technológia is alkalmazható lehet. 

A kérés azért volt szükséges, mert az önkormányzat a korábbi tulajdonosi státusából fakadóan jóváhagyási jogokkal bír a társaság kármentesítéssel kapcsolatos döntései terén. Az Innogy a hozzájárulást megadta, azonban az önkormányzat nem, melyet a főváros és az MVM közti eredménytelen levelezés követett, ezalatt pedig lejárt a kármentesítésre megszabott határidő. A helyzeten egy 2022 decemberi kormányrendelet segített, amely alapján meghosszabbíthatóvá vált a határidő. Így a kármentesítés I. és II. ütem véghatárideje 2024. december 31. és 2026. április 30. lett, illetve a vízjogi létesítési engedély lejárta 2025. január 31-re módosult.

A környezetvédelmi hatóság pedig tavaly elrendelte a 2015-ben elfogadott műszaki beavatkozási terv felülvizsgálatát, így azt az MVM Next 2026. december 31. napjáig köteles elvégezni és jóváhagyásra benyújtani az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz. Ugyanakkor az érintett ingatlan egyik tulajdonosaként a Graphisoft Park megtámadta a határozatot, igaz, a végrehajtás felfüggesztését nem kérte a bíróságtól. 

A keresethez pedig csatlakozott nemrégiben a Fővárosi Önkormányzat is, miután azt a közgyűlés megszavazta. A közigazgatási pert azért indították, hogy elérjék: a korábbi terv felülvizsgálatáról szóló határozatot semmisítse meg a környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárság. Vagyis a Graphisoft Park és a főváros amellett van, hogy még csak ne is keressen környezetkímélőbb eljárást az MVM.

A testület Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének javaslatát húsz igen és tíz nem szavazat ellenében fogadta el, ezzel felkérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a mielőbbi kármentesítésről tárgyaljon az MVM Nexttel.

A több évtizedes halogatás, majd a tettleges hátráltatás után pedig, a szóban forgó ülést követően a Fővárosi Közgyűlés kijelentette, hogy „halaszthatatlannak tartja és sürgeti a korábbi Óbudai Gázgyár területén a talaj- és talajvízszennyezés teljes körű és a környezeti kockázatok minimalizálásával történő megszüntetését”. Egyúttal felszólította az egyébként is hosszú évek óta az önkormányzattal vívó MVM Nextet, hogy haladéktalanul végezze el a szükséges beavatkozásokat.

Muszáj változtatni

A felülvizsgálandó kármentesítési eljárásnak több kockázatos eleme is van. Egyrészt a veszélyes hulladéknak minősülő, mintegy 175 ezer tonna szennyezett talajt csak a helyszíntől jóval távolabbi lerakókba lehet elszállítani. De ezen lerakók kapacitása túl szűkös az ártalmatlanításhoz, ami megnehezíti a határidők tarthatóságát, esetleg új lerakó kialakítását igényelheti. A kiszállításnál a Pók utca első, rakpart melletti szakasza megerősítést igényelne, a Pók utca–Szentendrei út csomópontjánál pedig jelentős forgalmi dugók alakulhatnak ki a kihajtásnál csúcsidőben. 

Aggályos az is, ha a lakóövezetben negyedóránként akár napi ötven-hatvan, veszélyes hulladékkal megrakott teherautó halad végig – ez komoly környezeti terhelést, zaj- és porterhelést, valamint az utak súlyos rongálását, akár teljes tönkretételét is jelentheti.

A víz biztonságban marad

A kitermelt szennyezett talaj helyére tiszta föld kerül, a folyamat része pedig a talajvíz megtisztítása is. Ugyanakkor a talajban lévő szennyeződés az adott körülmények között nem veszélyezteti Budapest ivóvízellátását, amely a Duna parti szűrésű vízkészletére épült ki. A parti szűrésű vízbázis olyan felszín alatti vízforrás, amelyben a kinyert víz több mint fele a felszíni vízből szivárog be. A meder és a termelő kút közötti úton a felszíni víz fizikai, kémiai és biológiai szűréséről és tisztításáról a természet gondoskodik. 

A gázgyár partvonala mellett már az első feltárások óta végeztek felszíni vízvizsgálatokat, összesen ötöt 2009 és 2018 között, a kockázatértékelések szerint a gázgyári szennyezettség nem teszi ki jelentős kockázatnak a budapesti lakosokat és a folyó élővilágát.