Jöhet az óbudai gázgyár területének tisztítása

Az MVM Next két héten belül kiírná az Óbudai Gázgyár területének kármentesítéséhez szükséges technológia kiválasztását célzó, nyílt közbeszerzési pályázatot – értesült a Világgazdaság. Ám az Óbudai Gázgyár szennyezett talajának eltávolításához szükség lesz az E.ON (Innogy) és a főváros jóváhagyására is.

Újból nekifut az MVM Next, hogy megszabaduljon a volt Óbudai Gázgyár területén felgyűlt 175 ezer tonnányi, veszélyes hulladéknak minősített talajtól – írta a Világgazdaság. Egy múlt év végi kormányrendelet szerint ugyanis felül kell vizsgálni minden olyan kármentesítési ügyben az alkalmazni kívánt technológiát, ahol az elmúlt öt évben nem történt meg a kármentesítés. Az Óbudai Gázgyáré éppen ilyen eset.

Az érintett területet az 1910-es évek óta szennyezte súlyosan az ott folytatott ipari tevékenység, egészen az 1990-es évekig. A gázgyár megszűnésével a terület a fővárosi önkormányzathoz került, míg az ott működő szolgáltató mostanra az MVM érdekeltségébe került. 

A földterület közel felét a fővárosi önkormányzat eladta a Graphisoft Parknak. Most tehát ott tartunk, hogy az MVM Next nem tulajdonosa annak a területnek, amelyen köteles kármentesíteni.

Amikor a Főgáz 2013–2014-ben az MVM csoporthoz került, kilenc olyan technológiát mért fel, amelyekkel akkor elvégezhette volna a kármentesítést. A kiválasztott megoldást a főváros és az RWE is jóváhagyta. Az MVM terve megkapta a szükséges környezetvédelmi engedélyt, és a Duna közelsége miatt meg kellett szerezni a vízjogit is. 2015-ben kiírták a kiválasztott technológia beszerzésére vonatkozó közbeszerzést. Ám mivel csak egyetlen ajánlat érkezett, az is a becsült költség kétszeresén, a pályázatot érvénytelennek minősítették. (A becsült érték mintegy tízmilliárd forint volt, azóta azonban nagyot nőtt.) 

Az MVM 2018-ban újabb technológiákat kezdett keresni, közben, még 2020-ban kérte a korábbi tulajdonosokat, hogy járuljanak hozzá egy új technológia alkalmazásához, de a főváros nem adta meg a hozzájárulását.

Az új technológia keresését, kiválasztását és bevetését az is szükségszerűvé teszi, hogy az említett, múlt év végi kormányrendelet végképp elzárta a lehetőséget a 2015-ben kiválasztott technológia alkalmazása elől. Az MVM Next a másodfokú környezetvédelmi hatóságtól 2026 végi határidőt kapott a technológia felülvizsgálatára, ez egyébként eléggé kicentizettnek tűnik az eljárás bonyolult és időigényes volta miatt. Lapunk úgy tudja, hogy a társaság igazgatósága jövő szerdán tárgyalja a felülvizsgálathoz szükséges pályázati kiírást, de kedvező döntése esetén (a fentiek miatt) szüksége lesz a főváros és az E.ON (most Innogy) jóváhagyására is. (A főváros jóváhagyása annak másnapi, február 27-i közgyűlésén születhet meg. A főváros álláspontját megvitató napirendi pontot Vitézy Dávid terjesztette elő.) Úgy tudjuk, az MVM terve szerint márciusban jelenne meg a nyílt közbeszerzési eljárás.

A jogszabályi kötelezettségtől függetlenül is szólnak érvek az új technológia keresése mellett. Ehhez érdemes sorra venni a 2016-ban még támogatott technológia kockázatait. Összesen 175 ezer tonnányi, veszélyes hulladéknak minősített talajt kell kitermelni a 21 hektáros területről, amelyet a Gázgyár és a Záhony utca határol. A talajt onnan a Pók utcán kell elszállítani az ország különböző részein lévő veszélyeshulladék-lerakóba, ugyanis sehol az országban nincs akkora kapacitású ilyen lerakó, amely befogadná a teljes mennyiséget.

A szóban forgó terület (Fotó: Veres Viktor)

Egyes szennyezett talajtestek körülbelül 12 méter mélyen, az agyag záróréteg felett vannak, a kitermelésükhöz körülbelül háromszázezer tonna talajt kell megmozgatni. A határozat szerint a kitermelés csak sátor alatt történhet, 12 méter mélyre leérő falakkal, az adott mélységben már a vízbetörés ellen is védekezni kell, tisztítani a sátor levegőjét, majd zárt teherautókkal a Pók utcán elindulva eljuttatni az ország különböző részein lévő veszélyeshulladék-lerakókba.

Ez két műszakban napi 50-60 teherautót jelent, a zaj a szag és a por mintegy két éven át zavarná a környéken élő lakosokat, a teherautók rongálnák az utat. Tehát ennél mára lehetnek már jobb megoldások. Éppen egy ilyen kiválasztását célozza a márciusi pályázat.

A pályázat nyertesének fel kell vázolnia a legkorszerűbb, elérhető és a jelen feladatra leginkább alkalmas technológiákat. Ennek alapján, ha beérkezik minden szükséges jóváhagyás is, a nyertes kidolgozza a technológia alkalmazásának módját. Ez az, amit a rendelet szerint az MVM Nextnek 2026. december utolsó napjáig fel kell mutatnia a másodokú környezetvédelmi hatóságtól érkezett kötelezés alapján. Ezt követően még meg kell szerezni a környezetvédelmi és a vízjogi engedélyt, majd kiírnia és lebonyolítania a megvalósításra vonatkozó pályázatot, kiválasztania a kivitelezőt. A Világgazdaság úgy tudja, hogy mindezek miatt a teljes kármentesítés a legkedvezőbb esetben a 2030-as évek elején zárulhat le.

A környezetvédelmi hatóság határozatát a Graphisoft Park megtámadta. Egyébként tetemes költségű beruházásról lenne szó, de a társaság aligha jut hozzá állami támogatáshoz. 

Ilyen jellegű kiírás nincs is, és jó eséllyel nem is lesz, mert ütközne az állami uniós támogatások tilalmával.

Fölösleges az amiatti aggodalom, hogy a gázgyári talajszennyezés esetleg eljutna Budapest ivóvízbázisáig, ezt a folyamatosan végzett hatósági és katasztrófavédelmi vizsgálatok is igazolják. A Fővárosi Vízművek a száz százalékban parti szűrésű vízzel gond nélkül kielégíti a szolgáltatáshoz szükséges, napi 1,2 millió köbméteres igényt a csápos kútjain keresztül. A csápos kutak által kivett, parti szűrésű víz kémiai, biológiai és fizikai szűréséről a természet gondoskodik. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Veres Viktor)