„Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek” – e sorokkal ajánlja a hírhedt Meseország mindenkié mesekönyvet Bódis Kriszta.
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, Bódist Magyar Péterék javasolták a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumába, ahová a Fidesz tiltakozása ellenére meg is választotta a Fővárosi Közgyűlés a Tisza Párt jelöltjét.
A Soros György által támogatott Autonómia Alapítvány Tolerancia díjával kitüntetett író korábban egy hosszas írásban fejtette ki, hogy támogatja az illegális migrációt, emellett pedig álvalóságnak nevezte, hogy a bevándorlók terroristák lennének. Szerinte a migráció nem válság, hanem esély. Bódis neve az LMBTQ-megmozdulás, a Budapest Pride fesztivál kapcsán is visszatérően, régóta feltűnik. A 2006-os Pride Fesztiválon a vezetése mellett rendezték meg az Irodalmi Centrifuga homoszexuális tematikus estjét. A 2013-as Pride Fesztiválon pedig Bódis a mozgalmat támogató költők, írók egyik hazai képviselőjeként olvasott fel saját verseiből az LMBTQ-megmozdulás során, és az ő tollából származik a Csipke Józsika című LMBTQ-mese is.
„Van a tündérkirálynőnknek egy húga és egy öccse, vágtak most egymás suttogó morajába a tündérkék. Mindkettőjük választott szerelmet magának, de jaj, micsoda szégyen! A fiú fiút választott, a lány lányt, és mi nem tudjuk, mitévők legyünk, engedjük, ne engedjük, kérünk, dönts igazságosan! De Csipke egyáltalán nem vágott olyan aggodalmas képet, mint a tündérkék körülötte” – olvasható a Csipke Józsikában.
Magyar Péter országjárása során korábban úgy fogalmazott: „és olyan emberek fogják meghatározni az elkövetkezendő évek vagy évtizedek társadalompolitikáját, felzárkóztatását, oktatását, mint Bódis Kriszta”.
Ami a Meseország mindenkié című kiadványt illeti: annak előszavában célként szerepel, hogy a mesék „minél több helyre eljussanak, a hálózat munkatársai óvodai és iskolai foglalkozásterveket készítettek hozzájuk”.
Érdemes felidézni néhány részletet az LMBTQ-mesekönyvből, amelyet óvodásoknak is szántak, és amelynek a Magyar Péter által elmondottak szerint akár évtizedeken át szerepe lehet az oktatásban, a társadalompolitikában.
Molnár Krisztina Rita: Rubinpiros madár
„Akkor megszólalt Poszeidon:
– Csodálatos lányka vagy, tudod-e? Ritka földi halandók közt az ilyen csoda, mint te. Most tehát úgy döntöttem, bármit kívánhatsz tőlem. Mit szeretnél, mondd csak! Akármit kérhetsz, megkapod, nem tagadom meg, gyönyörűséges Kainisz!
Kainisz szájából gondolkodás nélkül gurultak ki a szavak, mint ahogy a fenyőmagok peregnek ki a tobozból egy forró napon.
– Tedd, hogy ne legyek nő többé! Változtass férfiúvá! Ebben a percben! Legyek erős, akit soha többé nem támad, nem cibál, nem tép, nem sebez meg senkifia!
Tóth B. Judit: A jégkirály
„Mamut és Bögre a Morgó-lakótelepen lakott, az első emeleten. A lakás pici volt, Mamut pedig nagydarab lány: ezért is kapta ezt a nem túl gyakori nevet. Mamut széltében-hosszában nagy volt, és pihe-puha: hideg téli napokon különösen jó volt odabújni hozzá. Szőke hajú, kék szemű barátnőjének ő adta a Bögre nevet. Bögre törékeny, apró lány volt, és azt szerette, ha Mamut a kezében fogta, úgy melengette.”
Szűcs Edit: Az őzike agancsa
„A többi őz örült, hogy velük van, ezentúl mind bakként néztek rá, sőt, gyönyörű agancsainak mindenki csodájára járt. Anyja is felkereste egy nap, hogy kibéküljenek. Végre úgy nevezte: fiam. Konor megbocsátott neki, ahogy a többi őznek is megbocsátott, viszont napjait inkább régi barátaival és új családjával töltötte.
A két kisgidát, akiket Ronan befogadott, Konor is szárnyai alá vette. Együtt nevelték fel a két cseperedő őzikét.”
Pengő Edit: Az elrabolt királykisasszony
„– Én is hordhatok fiúruhát, te miért ne tehetnéd meg ugyanezt fordítva? Nem harap! – nyomta a kezébe Zsófi a ruhagombócot.
A ruha remekül állt Bencén. Mintha nem is Zsófinak, hanem eleve magának szánta volna. Jól érezte magát benne. Sajnálta volna visszatemetni a szekrény aljára, ezért úgy döntött, felveszi néhanapján. Eleinte ritkán és bátortalanul bújt bele, ám barátai meggyőzték, hogy bármikor büszkén viselheti.”
Efi: Légy szerencsés, Batbaján!
„A fiúk az egész éjszakát átbeszélgették. Annyi, de annyi mondanivalójuk volt egymásnak, mint két régi jó barátnak, akik ezer éve nem látták egymást.
Andris, Botond és Franciska, hazatérve a csillogó-villogó házba, sehol nem lelték Batbajánt.
Hamarosan hírét vették, hogy Zeke megtalálta élete párját, méghozzá Batbaján személyében. Ette is őket a sárga irigység! A fiúk hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak.”
Házasodik a királyfi
„A hercegnő nagyot kacag
hogy fivére lett a sztár
nem bánja, hogy hoppon maradt,
esze úgyis máson jár,
isten végez, ember tervez
hozzámegy a hoppmesterhez,
ahogy írom, ahogy mondom:
hozzámegy a hoppmesterhez.
Héthatárra szólt a lagzi,
két királyfi lett egy pár;
az örök szerelmet zengi
most a legszentebb oltár.
Az egér is a templomban
örömkönnyet hullat mostan,
ahogy írom, ahogy mondom:
örömkönnyet hullat mostan.”
