Nem alkotmányellenesek a települések önazonosságának védelmét szolgáló tervezett jogi eszközök – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Kaposváron szerdán. Navracsics Tibor a közösségi értékvédelmi konzultáció Somogy vármegyei állomásán azt mondta: Magyarországon ahogy a mozgás és a letelepedés, úgy a szólás és a gyülekezés is szabad, utóbbi gyakorlásának korlátait azonban sarkalatos törvényekben szabályozzák.
Amint arról már korábban is beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében jelentette be, ha van erre lehetőség, akkor a kormány eszközöket fog ahhoz adni, hogy a kistelepülések érvényt szerezzenek a joguknak és gátat szabjanak a beköltözéseknek.
„A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség”
– fogalmazott, és Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert kérte fel az önvédelemhez való jogról szóló törvény kidolgozására.
A tárcavezető előadásában kifejtette: az alaptörvényben meg kívánják teremteni a helyi önazonosság védelmét, mint alkotmányos alapjogot, és ehhez képest sarkalatos törvényben szabályoznák azokat a lehetőségeket, amelyek a helyi önazonosság védelmét, a szabad mozgás, letelepedés jogának korlátozását jelentik jogszabályi eszközökkel. Mint mondta,
ilyen eszköz lehet az ingatlanszerzés kizárása, az elővásárlási jog, az ingatlanszerzés feltételhez kötése, a lakcímlétesítés feltételhez kötése és a helyi adózás.
– Mentességet kaphatnának az ott születettek vagy azok, akiknek korábban a településen volt a lakóhelyük, hozzátartozói élnek ott vagy állami közfeladatot látnak el: rendőrök, orvosok, tanárok – sorolta. Jelezte, bíznak abban, hogy a törvényjavaslatokat még a tavaszi ülésszakban beterjesztik az Országgyűlésnek, amely azokat még ebben az ülésszakban el is fogadja.
Navracsics Tibor emlékeztetett rá, hogy a tervezett jogi lépések célja a települések helyi önazonosságának, a szokásoknak és hagyományoknak a védelme, a népesség egyensúlyának megőrzése.
A miniszter hangsúlyozta, a készülő szabályozás egy lehetőség, vagyis azt nem kötelező mindenkinek alkalmaznia, csak azoknak, akiknek valamilyen „védműre, gátra, szűrőre” van szükségük, ezért a hatálya alá tartozhat Budapest és a megyei jogú városok is.
Abszurd helyzetek
A tárcavezető a betelepüléssel összefüggésben kiemelte, számos polgármesterrel találkozott, akik arról számoltak be, a beköltözők nem ismerik a közösséget, nem vesznek részt annak életében, előfordul, hogy választások idején „soha nem látott emberek jelennek meg polgármesterjelöltként vagy képviselőjelöltként”, hogy megpróbálják átvenni a település irányítását, átalakítani a település szerkezetét.
A településeknek lehetnek speciális hagyományai, lakhatják döntően német vagy például horvát nemzetiségűek, a beköltözés hullámai pedig roncsolják a község eredeti szerkezetét. Mindez frusztrációt, feszültséget kelt, éppen ezért akarnak eszköztárat adni a polgármesterek, képviselők kezébe – fűzte hozzá.