A magyar néplélek, a magyar gondolkodás nehezen fogadta a tényt, hogy nem tudjuk, hol van lánglelkű költőnk holtteste. Talán ebből eredhet az a narratíva, hogy Petőfi Sándor túlélte a segesvári ütközetet – mondta a Magyar Nemzetnek Köő Artúr történész, akit a legtöbbször feszegetett, 1848/1849-es szabadságharchoz kapcsolódó kérdésekről, mendemondákról kérdeztünk.

Fotó: Wikipédia/ Bellony László alkotása
Egy ilyen elmélet szerint Petőfi Sándor 1849. július 31-én, Fehéregyháza környékén orosz hadifogságba esett és később Oroszországban hunyt el.
Mi történt valójában Petőfivel?
Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának tanársegédje, a Magyarságkutató Intézet munkatársa elmondta, ahogy korábban több alkalommal, úgy Bem József a fehéregyházi ütközetnél is próbálta óvni Petőfit. Hozzátette:
a költőt délután még élve látták a helyszínen, további sorsát azonban máig homály fedi.
Köő Artúr kifejtette: a halott Petőfiről egy bizonyos August von Heydte osztrák őrnagy (később ezredes) tanúskodott több évtizeddel a szabadságharc után. Fogoly tisztek tanúvallomásukban „egy alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas, mellén átszúrt felkelőt” Petőfivel azonosítottak.
A holttest mellett találtak egy Bemhez írt jelentést is a honvédcsapatok állásáról.
– A csatát követően az elhunytak tetemét tömegsírba tették. Ebből adódhattak a későbbi találgatások. Petőfi minden bizonnyal Segesvárnál hunyt el, és a mai napig ott nyugszik valamelyik tömegsírban – ismertette.
Görgei áruló volt?
Mint ismert, a világosi fegyverletétel után Görgei Artúrt mintegy másfél évszázadig árulóként tartotta számon a magyar közvélemény.

A kutató szerint ennek elsőszámú oka, hogy Kossuth Lajos nem sokkal a történtek után Görgei Artúrt tette első számú felelőssé, árulónak nevezve a tábornokot.
A vád hitelét erősítette a történész szerint, hogy Görgei amnesztiát kapott, míg a többi tábornokot Aradon kivégezték.
„A vád célja nem egyszerűen a felelősség áthárítása volt. A szabadságharc történetének tendenciózus bemutatásával azt akarta éreztetni Kossuth a nyugati és hazai közvéleménnyel, hogy Magyarország nem a saját ereje miatt veszítette el a küzdelmet, hanem a két nagyhatalom együttes ereje mellett még egy áruló is segédkezett ebben.
Kossuth tehát a szabadságharc újbóli fellángolásának lehetőségét abban látta, hogy árulónak kiáltja ki Görgeit, egy emberre hárítva a felelősséget
– magyarázta. Mint Köő Artúr kifejtette, Kossuth Lajos és Görgei Artúr között a szabadságharc alatt sem volt felhőtlen a viszony.