Hankó Balázs: A családokat nem terhelni, hanem támogatni kell

A március 5. és 21. között végzett reprezentatív kutatás szerint a magyarok ismerik és támogatják az adócsökkentési program elemeit, és széles társadalmi rétegeket érintenek és segítenek az új intézkedések.

Fotó: Soós Lajos Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A kormány szerint a családokat nem terhelni, hanem támogatni kell, és ennek az adócsökkentés a legerősebb eszköze, erről beszélt a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten. Hankó Balázs az elmúlt időszak családtámogatási intézkedéseiről tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a kormány a család- és munkaalapú gazdaságot támogatja. A családban gondolkodik, és kiáll a vallott családpolitika és a hagyományos családmodell mellett.

Hankó Balázs és Fűrész Tünde a családok támogatásáról tartott sajtótájékoztatót (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Közölte azt is, hogy

idén 3814 milliárd forint jut családtámogatásokra, ami négyszerese a 2010-es forrásoknak.

Felidézte, hogy míg a 2010 előtti kormányok a GDP 3,6 százalékát fordították erre a területre, addig mára ez az arány 4,3 százalékra emelkedett. A miniszter – felsorolva az eddigi és a közeljövőben tett intézkedéseket – elmondta, 2010 óta 4500 milliárd forint maradt adókedvezményként a családoknál, ez idén több mint 800 milliárd forint lesz.

Sikeres a családok támogatása

Emlékeztetett arra is, hogy 2010-ben az Európai Unió országai közül utolsó helyen állt Magyarország a termékenységi ráta tekintetében, 2023-ra pedig „bronzérmes” lett, ami azt jelenti, hogy kétszázezerrel több gyerek született. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy Magyarországon nincs „migrációs hátterű születés”, míg például Németországban minden harmadik, Franciaországban minden negyedik gyerek migrációs hátterű.

Ezenkívül 2010 óta 31 százalékkal nőtt a házasságkötések és 29 százalékkal csökkent a válások száma, miközben 50 százalékkal kevesebb terhességmegszakítást végeztek – sorolta.

Hankó Balázs úgy fogalmazott: a „Bokros-csomag bűne máig kísér bennünket, hiszen az akkori intézkedések hatására 322 ezerrel kevesebb családanya van most velünk”.

Elhibázott szankciós politika

A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság és a háborúra adott elhibázott szankciós politika 2,5 millió forintot „vett ki a családok zsebéből” – tette hozzá. Éppen ezért tovább kell erősítenie a kormánynak a családok és a gyermeket vállalók anyagi biztonságát idén és a jövőre is – hangoztatta.

Az új intézkedéseknek köszönhetően, mint például a személyijövedelemadó-mentességgel (szja-), a csed és a gyed szja-mentességével jövőre 500-550 milliárd forinttal emelkedhet a családokra szánt összeg.

Hankó Balázs emlékeztetett, hogy a 2010-es baloldali kormány megváltoztatta a családtámogatás rendszerét, és csak a három- vagy többgyermekes családoknak járt négyezer forintos adókedvezmény. Ehhez képest a 2010 utáni kormány ezt az adókedvezményt kiterjesztette az egy- és kétgyerekes családokra is, és meg is emelte a kedvezmény mértékét.

Az intézkedést 2019-ben vezették be a négy- vagy több gyermekes édesanyák szja-mentességét, 2022-ben a 25 év alatti fiatalok is mentességet kaptak az szja-fizetés alól, majd pedig 2023-tól a 30 év alatti édesanyáknak jár szja-mentesség.

Hankó Balázs kiemelte:

ennek köszönhetően 2026-ra félmillió, 2029-re pedig egymillió édesanya válik adómentessé.

 

A kormány elkötelezett a családok támogatása iránt (Fotó: Pexels)

A kormány munkája nem ér véget

Hozzátette, hogy az elkövetkező négy év alatt négyezermilliárd forintnyi további adócsökkentési program valósul meg. Ezek közé sorolta a családi adókedvezmény megduplázását két lépcsőben, a csed és a gyed szja-mentességét, valamint 2025 októberétől a háromgyerekes, míg 2026 januárjától a kétgyermekes, 40 év alatti édesanyák szja-mentességét.

Jelezte: 

ezt bővíti ki a kormány az életkor szélesítésével, így 2027-től a 40 és 50 év közötti anyák, míg 2028-ban az 50 és 60 év közötti, míg 2029-ben a 60 év feletti kétgyermekes anyák válnak majd szja-mentessé.

A 30 év alatti édesanyák szja-mentességével kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy feloldják az átlagbérhez kötött korlátozást, és a kedvezményt a 2023 előtt született gyermekek esetén is biztosítani fogják.

Hankó Balázs szerint ezekkel az intézkedésekkel megszűnik a jelenleg átlagos 13,7 százalékos nemek közötti bérkülönbség a nők javára.

A tárcavezető kitért a csed extra intézkedésre is, amely bizonyos foglalkozási körökben lehetőséget biztosítana arra, hogy szülés után három hónappal kereső tevékenységet végezhessen az anya, miközben 70 százalékos mértékben megtarthatja a csedet is.

Arra, hogy mindezek a lépések megvalósuljanak, a nemzeti kormány a garancia, amely elkötelezett a magyar családok és gyermekek mellett

– hangoztatta Hankó Balázs.

Népszerűek a kormány családtámogatási intézkedései

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke az intézet legfrissebb kutatását ismertetve a családi adócsökkentési program ismertségéről és az ezzel kapcsolatos véleményekről elmondta, az emberek körében népszerűek a kormány idevágó intézkedései.

Fűrész Tünde és Hankó Balázs Fotó: MTI/Soós Lajos

Elmondta, a március 5. és 21. között végzett reprezentatív kutatás szerint a magyarok ismerik és támogatják az adócsökkentési program elemeit, és széles társadalmi rétegeket érintenek és segítenek az új intézkedések – mondta.

A válaszadók a legnagyobb arányban (86 százalék) a csed és a gyed teljes szja-mentességének júliusi bevezetésével értenek egyet, míg a négyötödük támogatja a négy- vagy több gyermekes anyák szja-mentességét (81 százalék) és a családi adókedvezmény megduplázását (80 százalék) – derült ki a kutatásból.

A megkérdezettek több mint háromnegyede ért egyet a háromgyermekes anyák (78 százalék) és a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja-mentességének a bevezetésével (76 százalék), 74 százalék a kétgyermekes anyák szja-mentességével, kétharmaduk (65 százalék) pedig a nyugdíjasok áfa-visszafizetésével.

Az adócsökkentési intézkedésekkel jellemzően az átlagnál nagyobb arányban értenek egyet a 30 év alattiak és a 65 évnél idősebbek, a kisvárosokban és a községekben élők, az alapfokú végzettségűek és a gyermekesek, különösen a nagycsaládosok, valamint a kormánypártiak. A legkevésbé egyetértők a kormánykritikusok, a felsőfokú végzettségűek és a budapestiek – ismertette a KINCS elnöke.

Borítókép: Hankó Balázs (Fotó: MTI/Soós Lajos)