Nacsa Lőrinc: A Tisza Pártra nemzeti sorskérdésekben nem számíthatunk

Magyar Péter gyakorlatilag maximum haszonszerzésből, nem pedig az egységes nemzetben való gondolkodásból és a nemzetért érzett felelősséggel gondol a határon túli magyarokra – mutatott rá Nacsa Lőrinc annak kapcsán, hogy a Tisza Párt elnöke már a külhoni magyarokat is elkezdte megkörnyékezni. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint világosan látszik Ukrajna uniós tagsága és az uniós pénzek kérdésében is, Magyar Péter és pártja egyértelműen brüsszeli álláspontot képvisel magyar nemzeti sorskérdésekben. Nacsa Lőrinc lapunknak adott interjújában kifejtette véleményét még többek között a Szülőföldön magyarul programot ért baloldali kritikákról, a külhoni magyarokat ért támadásokról, valamint a román elnökválasztásról is.

– Akkor ezzel a programmal hosszú távon meggátolható a külhoni magyarok asszimilációja?

– Ez egy fontos program ebben a küzdelemben. Az nem jelenthető ki, hogy egyetlenegy programmal meg lehet állítani ezt a folyamatot, hiszen régiónként, sőt egy-egy nemzetrészen belül is eltérő az asszimilációnak a mértéke. Egész más asszimilációról beszélhetünk például a Felvidéken, vagy éppen a teljesen magyar tömb Székelyföldön. Erdélyen belül is azok a részek, ahol csak szórványosan van jelen a magyarság, sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve asszimiláció szempontjából, mint egy magyarok által sűrűbben lakott régióban. Mi kulturális programokon, támogatási rendszeren, az intézmények fenntartásán és nem utolsó sorban az egyházak támogatásán keresztül látjuk a biztosítékot arra, hogy a családok, kisközösségek magyarként megmaradhassanak és úgy tudjanak a szülőföldjükön boldogulni.

Az államtitkár leszögezte, minden magyar mellett ki kell állni, akit magyar származása miatt ér bármilyen nemű sérelem (Fotó: Polyák Attila)

– A nemzetközi politikai helyzet tükrében úgy tűnik, közeleg az orosz–ukrán háború vége. Jelenleg hogyan látja a kárpátaljai magyarok helyzetét?

– A mostani helyzet az, hogy a Kárpátalján élő magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész. Nyilvánvalóan 2015 óta folyamatosan romlott a helyzetük, és a háborúval nagyon nehéz időszak köszöntött be egész Ukrajnára és benne a kárpátaljai magyarokra is. Mi a háború alatt is folyamatosan támogattuk a kárpátaljai magyar közösséget. Most is van magyar élet Kárpátalján, és ez egy nagyon jó hír. Sőt egyetlen intézményt sem kellett bezárni a háború hatásai és az elvándorlás miatt.

– Nemzetpolitikai szempontból ön mit tartana helyesnek, ha majd véget ér a háború: az anyaországba menekült magyarokat maradásra biztatni vagy támogatni hazaköltözésüket Kárpátaljára?

– Mi minden magyar közösségre ott tekintünk értékként, ahol él, ugyanis mindegyik a magyar nemzethez hozzáadott érték: ha akár egy is eltűnik, akkor a magyar nemzet szegényebb lesz. Ha viszont valamelyik közösség erősödni tud, akkor az egész magyar nemzet erősödik. Ezt az elvet tartjuk szem előtt, és ezt az elvet próbáljuk érvényesíteni a Kárpát-medencei magyarság tekintetében is. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal is, hogy sokan eljöttek a háború kezdete óta Kárpátaljáról.

Ha megnézzük a számokat és földrajzi elhelyezkedésüket, akkor azt látjuk, hogy legtöbben az ukrán határ közelében élnek, ami azt is jelenti, hogy közel maradtak a szülőföldjükhöz, hogy haza is készülhetnek.

Persze számos nyitott kérdés áll még előttünk. Mikor lesz vége a háborúnak? A háború után milyen helyzet lesz Ukrajnában? Az ukrán kormánnyal a békemegállapodáson és az európai uniós tárgyalások során lehet-e a kisebbségi jogszűkítésekből való visszalépés, az eredeti kisebbségi jogok visszaadásáról tárgyalni? Ezek feladatok, amikkel majd akkor is kell foglalkozni, amikor béke lesz.

– A külhoni magyarokat áprilisban két atrocitás is érte, mindkét esetben a származásuk miatt. Ön szerint egyedi vagy inkább elszigetelt esetről van szó? Újra kezd fellángolni a magyarellenesség a szomszédos országokban?

– Mi azt reméljük, hogy elszigetelt esetekről van szó, ugyanakkor teljesen mindegy abból a szempontból, hogy nekünk minden magyar mellett ki kell állnunk, akit magyar származása miatt ér bármilyen nemű sérelem. Ez elfogadhatatlan, és ilyen módon mi arra kértük mind a szlovák, mind a román hatóságokat, hogy a lehető legszigorúbban vizsgálják ki az eseteket, és találják meg az elkövetőket. Azt is kérjük a szomszédos államoktól ilyen helyzetekben, hogy vegyék annak elejét, hogy bármilyen magyarellenesség kialakulhasson, hogy több ilyen atrocitás ne történjen.

Az államtitkár szerint haszonszerzési céllal tekint a külhoni magyarokra (Fotó: Polyák Attila)

– A román elnökválasztási kampány tükrében mit gondol, milyen hozzáállás várható majd a román állam részéről a magyar kisebbség felé?

– Az elnökjelöltek egyike és a mögötte lévő párt kifejezetten és sokszor magyarellenes üzeneteket fogalmazott meg. Nyilvánvalóan az a kampányidőszakban sem fogadható el, hogy bárkit bántalmazzanak vagy agresszió érje azért, mert magyar. Ugyanakkor látszik, hogy a román közbeszédben ez a fajta szemlélet megjelent, vagy visszatért. Természetesen a mainstream pártoknál ez sokkal kevésbé tapasztalható. Én azt szeretném, hogy minden országgal, ahol magyarok élnek, a lehető legjobb viszony legyen, egyfajta jószomszédi viszony. Erre törekszünk, és látjuk azt is, hogy ez lehetséges, hiszen vannak előttünk példák. A magyar–szerb történelmi megbékélésben a vajdasági magyarok kulcsszerepet játszottak, és ilyen módon ők is ennek a megbékélésnek a nyertesei voltak. Azt szeretnénk, ha minden szomszédos országgal hasonló kapcsolatunk lenne. Ez a magyarok érdeke itthon és otthon is, itt is és a külhonban is, és szerintünk ez a többségi nemzet érdeke is.

– Az utóbbi időszakban Magyar Péter a külhoni magyarok szavazataira is elkezdett pályázni. Ön hogy látja, mennyire fogékony a határon túli magyarság a Tisza Párt üzeneteire?

– Hadd mondjak el egy példát ezzel kapcsolatban. Egyetlenegy fórumot tartott eddig külhonban Magyar Péter, a felvidéki Komáromban. Láthatjuk, hogy országjárásán vagy a különböző fórumain milyen emberek jelentek meg és mennyien: jóval kevesebben, mint amit ők vártak. A felvidéki Komáromban a magyar emberektől még belépőjegyet is szedett, fizetős volt a fóruma. Ez nagyon jól mutatja a liberális ellenzék gondolkodásmódját.

Ők mindig másodrendű magyaroknak tekintették a külhoni magyarokat. Ez vezetett oda, hogy Magyar Péteréket lehet az SZDSZ egyfajta utódjának is tekinteni.

A 2004. december 5-én tartott népszavazásban vastagon benne volt az a liberális gondolat, hogy tagadjuk meg a határon túli magyarokat. A szocialista-liberális kormányzat utána is teljesen elfelejtette a külhoni magyarokat, semmiben nem segítette, nem támogatta őket.

Gyakorlatilag Magyar Péter baloldali és liberális szavazói is pontosan ezt gondolják.

Magyar Péter is gyakorlatilag maximum haszonszerzésből, nem pedig az egységes nemzetben való gondolkodásból és a nemzetért érzett felelősséggel gondol a határon túli magyarokra. És van még egy nagyon fontos dolog. Teljesen világosan látszik Ukrajna uniós tagsága és az uniós pénzek kérdésében az is, hogy ők egyértelműen brüsszeli álláspontot képviselnek magyar nemzeti sorskérdésekben. S ha visszaemlékszünk arra, hogy ugyanez a vezetésű brüsszeli bizottság hogyan söpörte le az asztalról a Minority Safepack polgári kezdeményezést, hogyan rakta be az utolsó szoba utolsó fiókjába, akkor tisztán látható, az őshonos nemzeti kisebbségek ügye egyáltalán nem fontos neki, hallani sem akarnak róla. Ugyanezt várhatjuk Magyar Pétertől és a Tisza Párttól is.

Borítókép: Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár (Fotó: Polyák Attila)