Elkezdődött: ezeket az engedményeket már megkapták az ukránok Brüsszeltől

Összesen 183 milliárd eurót fizetett már Brüsszel Kijevnek, miközben érdemi előrelépést nem mutat Ukrajna a csatlakozási kritériumok teljesítése terén. Ennek ellenére a vámpolitika segítségével gyakorlatilag integrálták Ukrajnát az uniós szabadpiacba.

13-szor annyi pénzt kapott Ukrajna az EU-tól, mint Magyarország

A legfontosabb támogatás, amelyet az Európai Unió Ukrajnának adott, az a pénz. Az Európai Bizottság tájékoztatója szerint11az elmúlt három évben az EU 164,8 milliárd eurót költött Ukrajnára, ebből 148 milliárd euró közvetlenül Ukrajnába ment:

• készpénz 84,6 milliárd euró értékben,
• fegyver 59,6 milliárd euró értékben
• a befagyasztott orosz vagyon kamatai 3,6 milliárd euró értékben.

További 17 milliárd eurót az EU-n belül az ukrán menekültek támogatására használtak fel. Így tehát összesen 164,8 milliárd eurót költött közvetlenül Ukrajnára az Európai Unió. Ebből a hatalmas összegből 15 milliárd eurót tettek ki a tagállamok hozzájárulásai, a fennmaradó mintegy 150 milliárd eurót a saját költségvetéséből fizette ki az EU. Ez a három év alatt elköltött 164,8 milliárd az unió hét éves költségvetésének12 7,5 százalékát teszi ki. Kontextusba helyezve az összeg mértékét, Magyarország ebben a hétéves költségvetési ciklusban 26 milliárd euróra lett volna jogosult, amelyből a cikk írásáig mindössze 12,5 milliárdhoz fért hozzá13 .

Vagyis az EU Ukrajnára eddig hatszor annyi pénzt költött, mint amennyit Magyarországnak szánt a teljes költségvetési ciklus alatt, de ennek kevesebb, mint a felét kaptuk eddig meg.

Az Unió megnyitotta kapuit az ukrán mezőgazdaság előtt

A konkrét pénzügyi támogatás mellett indirekt gazdasági következményekkel járó támogatást is kapott Ukrajna.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti gazdasági és politikai közeledés egyik legfontosabb mérföldköve a "Mélységi és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség" (Deep and Comprehensive Free Trade Area – DCFTA) létrejötte, amely az EU–Ukrajna Társulási Megállapodás részeként lépett hatályba 2016. január 1-jén. A DCFTA nem csupán egy klasszikus szabadkereskedelmi egyezmény, hanem egy sokkal mélyebb gazdasági integrációs mechanizmus, amely Ukrajna uniós integrációjának a "nulladik fázisa". Lényegében fokozatosan beépíti Ukrajnát az EU belső piacának szabályrendszerébe és gazdasági ökoszisztémájába – még mielőtt tagállammá válna14.

A megállapodás legfontosabb eleme a kétoldalú vámtarifák fokozatos leépítése. Az EU az ukrán mezőgazdasági és ipari termékek túlnyomó többségére azonnal eltörölte a behozatali vámokat. Ez azt jelentette, hogy például az ukrán acél, búza, kukorica, napraforgóolaj vagy textilipari termékek vámmentesen érkezhetnek az uniós piacra. Cserébe Ukrajna szintén csökkentette és fokozatosan eltörölte az uniós termékekre kivetett vámokat, de esetenként hosszabb átmeneti időszakokat hagyott meg az érzékeny ágazatok (pl. autóipar, gyógyszergyártás) védelmére. Vagyis Ukrajna átmenetileg vámot vetett ki az uniós termékekre, míg az EU nem.

Ekkor vezették be az úgynevezett tarifális kvótákat, amelynek lényege, hogy egyes termékek esetében (pl. baromfi, tojás, cukor) az EU korlátozott mennyiségben vámmentes kvótákat biztosít Ukrajnának – az ezen felüli mennyiségekre viszont továbbra is vámot kell fizetni. Ennek célja a dömpingáruk beáramlásának megakadályozása lett volna. Ezt az eszközt liberalizálta tovább 2022-ben az EU vezetése az orosz-ukrán háborúra reagálva, amikor eltörölte az import kvótát Ukrajna irányából a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. A könnyítést többszöri meghosszabbítás után 2025 nyarán megszüntették, azonban a Bizottság már megállapodott egy jóval kedvezőbb kvótarendszerről Kijevvel, amelynek keretei között továbbra is vámmentesen exportálhat termékeket Ukrajna az EU-ba.15

Az egyezmény kimondott célja volt és egyenes következménye lett, hogy Ukrajna de facto részévé vált az EU belső piacának egyes szektorokban. Ez különösen igaz az élelmiszeriparra. Az integráció pedig ebben az esetben azt is jelenti, hogy az ukrán vállalkozások számára kedvezményes hozzáférést biztosítanak az uniós közbeszerzésekhez, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.

Az agráripari integráció egyik terméke az Ursula von der Leyen megrendelésére készült Stroschneider-jelentés, amelynek központi gondolata, hogy a termőföldeket kell áthelyezni biogazdasági működésbe, a kieső termelést pedig Ukrajnából, illetve a saját piacon termelt (GMO) gabonával kell pótolni16 .

Az agrártámogatásokat is módosítani kell a jelentés szerint. A közös agrárpolitika (KAP) forrásokból származó támogatásoknak a jelenlegi rendszert meghatározó, területalapú támogatás helyett az egyes gazdálkodók gazdasági tevékenységének "életképességén" kellene alapulnia. Vagyis minél profitábilisabb egy gazdálkodó, annál nagyobb agrártámogatásra számíthat. A javaslatcsomag értelmében a támogatásokat nem objektív módon, területi alapon bírálnák el, hanem "egy független munkacsoport döntene, amely szociálpolitikai, gazdasági és agronómiai szakértőkből" állna.

Az átalakítás jelentős versenyhátrányt okozna azoknak a gazdáknak, akik alacsonyabb termésátlagok mellett végzik tevékenységüket, és ugyanez fordítva is igaz: azok a gazdák járnak a legjobban, akik például génmódosított terményeket termelve, jelentős profitra tesznek szert, relatíve alacsony befektetés mellett. Itt érdemes megjegyezni, hogy a tanulmány a modern géntechnológiák alkalmazását a földtámogatásokhoz hasonlóan a fenntarthatóság zálogának tekinti. A két tényező együttese pedig teljesen átalakíthatja az Európai Unió mezőgazdaságát, és a GMO-technológiával Ukrajnában termelő nagyvállalatoknak kedvezhet.

Az agrártámogatások megreformálását Magyar Péter is sürgette,17 az EP 2024 őszi ülésszakának strasbourgi ülésén megjegyezte, "támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermesztés helyett". Ez a kijelentés egybevág a Stroschneider-jelentés egyik kitételével, miszerint az európai agráriumot organikus gazdaságokba kell átszervezni, a kieső termelést pedig ukrán (génmódosított) gabonával kell pótolni.

Összességében tehát az Európai Unió vezetésének politikai támogatása mellett effektív kedvezményeket és gesztusokat is tett Brüsszel Kijevnek. Ukrajna lopakodó integrációjának nulladik lépéseként az uniós szabadpiacot nyitotta meg az EU vezetése, elsősorban az ukrán agrárium számára. Emellett az EU költségvetésének egy jelentős hányada is Ukrajnába került készpénz és fegyverek formájában, összesen mintegy 183 milliárd euró értékben.