A migránslobbi ismert figurája lett Magyar Péter EP-képviselőjének új asszisztense

Újabb tiszás átverés lepleződött le. Miközben idehaza úgy tesznek, mintha a bevándorlás ellen állnának ki, valójában a migrációs paktumot támogatják, és migránspárti hivatalnokokat foglalkoztatnak a tiszás EP-képviselők. Gerzsenyi Gabriella az illegális migráció szürke eminenciását, Kada-Jouteux Ágnest igazolta le tanácsadóként maga mellé, aki a hírhedt LIBE-bizottság tanácsadójaként a migrációs válság kezdetétől fogva asszisztált a tömeges bevándorlást segítő uniós programokhoz.

A migrációs válság csúcspontján, 2015 szeptemberében a LIBE-bizottság az Európai Bizottság mellé állt, támogatva egy javaslatot, amely a migrációs frontországokban feltorlódott 120 000 menedékkérő áthelyezésére vonatkozó sürgősségi mechanizmust tartalmazott.3 A LIBE-bizottság akkori elnöke, Claude Moraes (S&D) és a balliberális, vagy balra tolódó többségi frakciók ekkor vetették el, hogy a Dublin III. rendelet, amely az első biztonságos ország befogadási kötelezettségét írja elő, az elavult, mivel aránytalan terhet ró a frontországokra, Görögországra és Olaszországra.

A sajtóban ekkor kapott szárnyra a "kötelező kvóta" kifejezés, amelyet a LIBE-bizottság nem csupán ideiglenes megoldásként, hanem egy leendő, állandó elosztási mechanizmus alapjaként kezelt.4 A LIBE már ekkor egy olyan automatikus elosztási kvóta mellett foglalt állást, amely a tagállamok GDP-je és népességszáma alapján határozta volna meg a befogadási kötelezettséget.5

A 2016-ot követő években a LIBE-bizottság álláspontja éles ellentétbe került a Visegrádi Négyek (V4) politikájával. Míg Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia a "rugalmas szolidaritás" elvét hirdették – miszerint a befogadás helyett más módon (pl. anyagi segítség, határvédelem) is hozzá lehet járulni a közös teherviseléshez –, a LIBE-bizottság ezt a megközelítést következetesen elutasította.6

A LIBE-bizottságot és az EU vezetését azonban nem hatotta meg a V4-ek ellenállása, így a csoport tevékenysége a jogalkotási finomhangolásra irányult. A sajtóbeszámolók szerint a bizottság ekkor már a 2020-ban bemutatott Új Migrációs és Menekültügyi Paktum szellemi előkészítésén dolgozott, amelynek következménye a 2024-ben kierőszakolt, és elvileg időn júniusban hatályba lépő migrációs paktum lett.7

A paktum fő elemei:

1.: Gyorsított határprocedúra: a külső határon lefolytatott, néhány hetes menekültügyi vizsgálat.

2.: Visszatartási zónák: az érkezők addig itt maradnak, amíg tart a vizsgálat.

3.: "Kötelező szolidaritás": ha egy tagállam az unió megítélése szerint túlterhelt, más tagállamoknak segíteniük kell:

• vagy befogadással,
• vagy pénzügyi hozzájárulással,
• vagy technikai támogatással.

A szolidaritás valójában burkolt kvótarendszer, hiszen a paktum nem állítja meg a migrációt, csak szétosztja a beérkező embereket, így olyan országok is bevándorlóországgá válnak, amelyek alapvetően ellenzik az illegális migrációt. Ráadásul a probléma gyökerére sem jelent megoldást, hiszen a menedékkérelmek elbírálásának gyorsított eljárása nem elég visszatartó erejű, az ezzel ellenkező országok pénzügyi büntetése pedig ellentétes az uniós elvekkel. Ahogy az is, hogy a tagállamokat kötelező befogadásra kényszerítenék. Mindezek ellenére a Tisza Párt Brüsszelben teljes mellszélességgel támogatta a migrációs paktumot.

Képfelirat

Fontos azt is megjegyezni, hogy a Tisza Párt európai parlamenti képviselői több ízben kiálltak a nyilvánvalóan Magyarország érdekeivel ellentétes Migrációs paktum és a hozzá kapcsolódó intézkedések mellett.8

Magyar Péteréknek lehetetlen letagadni Kada-Jouteux múltját

A görögországi missziót követően Kada-Jouteux neve 2018-ban bukkant fel legközelebb, ekkor a LIBE-bizottság politikai tanácsadójaként hivatkoznak rá International Organization for Migration (IOM), vagyis az ENSZ migrációs ügynökségének nemzetközi diaszpóra fórumán.9

A migrációs ügynökség a tömeges bevándorlási válság 2015-ös kirobbanásától kezdve napjainkig konzekvensen az ellenőrizetlen migráció mellett kampányol.

2015-ben kritizálták a Magyarország déli határát védő kerítést,10 2024-ben pedig a magyar és belga soros elnökségnek javaslatként fogalmazták meg a migrációs paktum elfogadását.11

"A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felkéri a belga és a magyar elnökséget, hogy továbbra is nagy hangsúlyt fektessenek a menekültek áttelepítésébe. Az áttelepítés továbbra is alapvető, életmentő mechanizmus és felbecsülhetetlen értékű tartós megoldás a leginkább veszélyeztetettek számára" - érveltek a magyar és belga soros elnökségnek címzett levelükben.12

Az IOM tehát igazán jó szolgálatot tett a migrációpárti lobbierőknek, amelyek közül a legfontosabb és legismertebb szereplő nem más, mint Soros György. Ennek megfelelően az amerikai milliárdos összesen 1 millió 63 ezer dollárral (350 millió forint) támogatta a szervezetet 2022-ben és 2023-ban. Utóbbi támogatás ráadásul már nem csupán a klasszikus migrációval, hanem az orosz-ukrán háborúval is összefügg: az Open Society ukrán menekültek olaszországi letelepítését támogatta 100 ezer dollárral (34 millió forint).13

Kada-Jouteux tehát karrierje jelentős részét, már egy egész évtizedet szentelt a különböző migrációpárti projektekben való részvételben. Ott volt Niedermüller Péterrel a migrációs válság kirobbanásakor a LIBE-bizottság görögországi missziója mellett, amelynek végén a projekt baloldali vezetője hazánk megbüntetését követelte, amiért védekeztünk a migrációs nyomással szemben. A LIBE-bizottság munkatársa volt akkor is, amikor az elítélte a magyar határkerítést, majd tanácsadóként már az ENSZ migrációs ügynökségének ülésén adott elő. Annak a LIBE-bizottságnak a tanácsadójaként, amely oroszlánrészt vállalt a migránsok szétosztását előirányzó menekült kvóta kidolgozásában. Ez az a kvóta, amelynek végrehajtását Brüsszelben a Tisza Párt is támogatta. Nem véletlenül találta tehát meg egymás Kada-Jouteux és Gerzsenyi: ugyanúgy az illegális bevándorlást támogatják mindketten.