A magyarok egyáltalán nem félnek a mesterséges intelligenciától + videó

Sokan csak beszélnek arról, általánosan ki és mire használja a mesterséges intelligenciát, de kevesen hivatkoznak ezzel kapcsolatos felmérésekre. A Világgazdaság emiatt készített el egy nagy tesztet.

A Világgazdaság tesztje egy közel hatezer fős, statisztikailag súlyozott kutatás, ami alapján kirajzolódik, mit gondolnak a magyarok a mesterséges intelligenciáról (MI, angolul AI), hogyan használják és mennyire bíznak benne. Az eredményeket A nagy AI-sztori című műsorban beszélte ki Máté Gergely műsorvezető, Pónácz Zoltán, a Mediaworks kutatási és üzletfejlesztési igazgatója és Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A műsor legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

Nem csak a fiatalok és a férfiak játszótere, és nem is félünk tőle

A kutatás egyik legfontosabb eredménye: a mesterséges intelligencia már nem elméleti kérdés, a válaszadók döntő többsége találkozott vele, és több mint kilencven százalék használja is valamilyen formában. Ez önmagában cáfolja azt a gyakori narratívát, hogy a társadalom nagy része még csak most ismerkedik a technológiával. A használat ráadásul nem alkalmi: sokaknál napi vagy heti rutinról beszélhetünk. Az MI így egyre inkább beépül a mindennapi információszerzésbe és munkavégzésbe, nem pedig különálló technológiai érdekességként jelenik meg.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy több berögzült feltételezés egyszerűen nem áll meg. 

Az MI iránti érdeklődés és használat nem korlátozódik a fiatalokra: az idősebb korosztályok is aktívak, még ha intenzitásban van is különbség.

Hasonló a helyzet a nemeknél: nincs lényegi eltérés abban, hogy ki hallott az MI-ról vagy használja-e. A különbségek inkább a használat módjában jelennek meg: a nők valamivel gyakrabban fordulnak az MI-hoz érzelmi, tanácsadási jellegű helyzetekben, míg a férfiaknál inkább az eszközjelleg dominál.

 

Mire használjuk az MI-t?

A felmérés alapján három fő használati terület rajzolódik ki. Az első az információkeresés és problémamegoldás – gyakorlatilag a klasszikus keresők új generációja. A második a munkavégzés: szövegírás, összefoglalás, képgenerálás. A harmadik pedig a személyesebb, szociális használat, mely ugyan jelen van, de egyelőre nem domináns. Ez a sorrend fontos: a magyar felhasználók többsége egyelőre pragmatikusan, eszközként tekint az MI-ra, nem pedig kapcsolati vagy érzelmi pótlékként használja.

A kutatás talán legfontosabb üzenete az attitűdökben rejlik. 

A magyar válaszadók alapvetően kíváncsian és nyitottan állnak az MI-hoz, a lelkesedés és az érdeklődés megelőzi az aggodalmat.

Ez eltér attól a képtől, mely szerint Európában inkább a félelem dominál. Ugyanakkor nem vak bizalomról van szó. A válaszadók jelentős része tisztában van a kockázatokkal is: a félretájékoztatás, az adatbiztonság és az emberi kapcsolatok torzulása jelenik meg fő veszélyként. 

 

Az MI nem vált le minket – egyelőre

A munkavégzés kapcsán árnyalt kép rajzolódik ki. A többség nem gondolja, hogy az MI teljesen kiváltja a munkáját, ugyanakkor azt igen, hogy bizonyos feladatokat átvesz. A legjobb hasonlat talán az, hogy az MI gyakornokként működik: a folyamatok nagy részét elvégzi, de az utolsó, kritikus lépésekhez továbbra is emberi kontroll szükséges. Ez különösen igaz a magasabb képzettséget igénylő munkákra, ahol a tapasztalat és a kontextus még nem automatizálható.

A Nagy AI-teszt egyik legfontosabb következtetése, hogy Magyarországon megvan az alap az MI tudatos használatához. 

A felhasználók nyitottak, aktívak és bizonyos mértékig kritikusak is. Ez ritka kombináció: ha túl nagy az ellenállás, lemaradás jön; ha túl nagy a lelkesedés, könnyen jönnek a hibák. A mostani adatok inkább egy kiegyensúlyozott állapotot mutatnak. A következő kérdés már nem az, hogy használjuk-e az MI-t, hanem az, hogy milyen irányba formáljuk: oktatásban, szabályozásban és a mindennapi döntéseinkben.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• Így készült a Nagy AI-teszt (01:44),
• AI-használat Magyarországon (03:13),
• Mítoszok a korosztályokról és a nemekről (09:02),
• Mire használjuk az AI-t valójában? (11:29),
• Attitűdök: kíváncsiság, lelkesedés és aggodalom (20:24),
• Munkahelyek és AI (07:48),
• Bizalom és kockázatok (25:32),
• Ki a felelős: a fejlesztő, a felhasználó vagy a szabályozás? (30:26)

A Világgazdaság korábbi podcastjeit ide kattintva hallgathatják meg.