A dokumentum alapján a lakás tulajdonjoga jelenleg az övé, az alapítvány nyilvántartása pedig ugyanezt a címet jelöli meg székhelyként. A nyilvános dokumentumokból azonban nem állapítható meg, hogy az alapítvány ténylegesen ott végzi-e a tevékenységét, illetve fizet-e bérleti vagy használati díjat az ingatlanért.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Tisza Párthoz
Mivel az alapítvány nyilvántartásában nem szerepel elektronikus kapcsolattartási cím, a Magyar Nemzet közérdekű adatigényléssel fordult a Talpra Magyarok Alapítványhoz a Tisza Párton keresztül.
Lapunk többek között arra vár választ, hogy pontosan mire fordították, illetve mire tervezik fordítani a 887 millió forintos állami támogatást, kik felelnek a szervezet működéséért és gazdálkodásáért, valamint hány embert foglalkoztatnak. Kértük továbbá a munkavállalókkal, megbízottakkal, tanácsadókkal és más közreműködőkkel kötött szerződések, illetve a támogatás felhasználásával összefüggő szerződéses dokumentumok kiadását is.
Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen jogcímen használja az alapítvány a székhelyeként bejegyzett ingatlant, fizet-e érte bérleti vagy használati díjat, és milyen ellenőrzések kísérik az állami támogatás felhasználását.
A közérdekű adatigénylésben kértük a pénzügyi és szakmai beszámolók, valamint az esetleges belső vagy külső ellenőrzési jelentések megküldését is. Amennyiben valamely dokumentum személyes vagy más, törvény által védett adatot tartalmaz, annak kitakarásával kértük az iratok kiadását. Lapunk a válaszok beérkezése után beszámol arról, hogy a Tisza Párt alapítványa milyen módon kívánja felhasználni a közel 900 millió forintos állami támogatást.
