A halálozási rátát is csökkenteni kellene a demográfiai fordulathoz

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához, de még csak érdemi mérsékléséhez sem elegendő pusztán a születések számának növelését célzó családpolitika, elengedhetetlen a halálozási ráta érdemi csökkentését szolgáló népegészségügyi program is — állítja hazánk első és eleddig egyetlen népegészségügyi karának professzora. Ádány Róza hozzáteszi: csak olyan ország lehet gazdaságilag sikeres, amelynek egészségesek a polgárai.

A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a prevenciónak Fotó: Kurucz Árpád

– A magyar lakosság egészségi állapota rossz, elmarad a hasonló fejlettségű országokétól. Mi kell ahhoz, hogy ez az állítás ne legyen evidencia?

– Alapvető szemléletváltás. Annak megértése, hogy az egészség nem az egészségügyben keletkezik és nem is ott vész el. A fejlett országok esetében az egészségügyi ellátás az egészséget mindössze tíz százalékban befolyásolja, mégpedig az úgynevezett elkerülhető halálozások számának csökkentésével. De magára az egészségi állapotra nem ezekkel, hanem az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők elhárítására irányuló intézkedésekkel, illetve olyan lépésekkel tudunk hatni, amilyenek például a célzott szűrővizsgálatok. Minél korábban kimutatni és meggyógyítani a betegséget, főként a legtöbb áldozatot követelő daganatos és szív-érrendszeri megbetegedések esetében.

– A szakértők azt mondják, a lakosság egészségi állapota első megközelítésben a 65 év betöltése előtti halálozás mértékével jellemezhető. Ebben a statisztikák javulást mutatnak.

– Való igaz, hogy 1995 óta a korai halálozás alakulását egyértelműen csökkenő trend jellemzi, de ez nem elég erőteljes, és nálunk a keringési betegségek miatti halálozás kockázata még mindig három és félszerese az Európai Unió 15 tagállama átlagának, és annak is kétszeres a kockázata, hogy valaki daganatos betegségekben 65 éves kora előtt meghaljon.

– A közelmúltban a fókusz az egészségügyi ellátáson volt, az utolsó népegészségügyi program 2003 és 2013 között volt érvényben. Azóta nem született új.

– A kormányok gondolkodásának homlokterében eddig döntően valóban az egészségügyi ellátás, azon belül is a kórházi tevékenység javítása állt. Ezen sürgősen változtatni kell. A pusztán a születések számának növelését célzó családpolitika nemhogy a Magyarországra is jellemző kedvezőtlen ­demográfiai folyamatok megállításához, de még csak azok érdemi mérsékléséhez sem elegendő.

Elengedhetetlen az alapellátás szolgáltatásainak áthangolása, valamint a – főként a korai – halálozás érdemi csökkentését szolgáló népegészségügyi program. A Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete a területen dolgozó mintegy negyven szakember bevonásával, a szaktárca felkérésére, már tavaly nyárra elkészítette és a minisztérium rendelkezésére bocsátotta egy új, 2018–2030-ra szóló Nemzeti népegészségügyi program stratégiai tervezetét.

A jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a prevenciónak
Fotó: Kurucz Árpád

– Az öt fő betegségscsoportra vonatkozó nemzeti programról már hallottunk, erről miért nem? Talán túl sok pénzbe kerülne a megvalósítása?

– Ott még nem tartunk, hogy tudnánk, mibe is kerülne a program véghezvitele. Az általunk elkészített javaslat egy stratégiai terv, amelyből akkor válhat akcióprogram, ha a szükséges egyeztetéseket követően azt a kormány elfogadja, konkrét célokat és feladatokat nevesít, és a megvalósításukhoz forrást rendel.

Egyet biztosan állíthatok: az átgondolt, valós problémákra reflektáló és az egészségi állapotot folyamatosan monitorozó népegészségügyi program sokkal olcsóbb, nem beszélve a hatékonyságról, mintha szűrőbuszok futkároznak szerte az országban, de azoknak a sorsát már nem követi senki, akiknél valamilyen elváltozást találnak.

– Ha már hatékonyság: a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja a kedvezőtlen egészségi állapotot kifejezetten hátráltató tényezőnek tartja, és leszögezi, hogy javítása jelentős hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaságnak.

– Szívemből szóltak. A népegészségügy alaptétele, hogy az egészség nem csupán a gazdasági fejlődés következménye, hanem a gazdasági fejlődés kulcstényezője is. Csak olyan ország lehet gazdaságilag sikeres, amelynek egészségesek a polgárai. Ez az alapvetése a mi népegészségügyi javaslataink­nak is.

Fontos megállapítások azok is, hogy az egészségesen várt életévek növekedését a legnagyobb mértékben az segítené, ha növekedne a lakosság egészségtudatossága, valamint a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció. Az azonban tévedés, hogy az egészség az egyén felelőssége, mert ez nem így van. Az övé is, de felelőssége a mindenkori kormányzatnak is, hogy eleve egészségesen születhessen és nőhessen fel mindenki, és már a kora gyermekkortól szocializálódhasson úgy, hogy az egészség értékként jelenik meg neki.

– Mit tesznek másképp azok az országok, ahol jelentős eredményeket értek el az egészségi állapot javításában?

– A népegészségügyi tevékenység ikonikussá vált programja Finnországban, azon belül is az egyik leghátrányosabb helyzetű régióban, Észak-Karéliában indult 1971-ben, majd az egész országra kiterjesztették, és a mai napig tart. Indulásakor a finnek halálozási mutatói, főleg a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedésekben sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a magyaroké.

Már a program első 25 évében hatvan, illetve negyven százalékkal csökkent az idő előtti halálozás e két betegségcsoportban, s harmincöt év elteltével a csökkenés mértéke 85 és 65 százalék volt. A titok mind­össze annyi, hogy egy ciklusokon átívelő összkormányzati támogatottságú programot indítottak és működtetnek a mai napig.

Megszervezték a magasvérnyomás-betegségben szenvedők gondozását, folyamatos felvilágosító és egészségnevelő tevékenységet végeznek, támogatták az egészséges élelmiszerek gyártását, ennek megfelelően változtatták meg a közétkeztetést, a dohányzást szigorú szabályok közé szorították.