Korrupció, háború, brüsszeli nyomás

Ukrajnában újabb korrupciós ügy robbant ki, miközben az orosz támadások ismét civil áldozatokat követeltek, Brüsszel pedig az energiaválság kezelésében is egyre nagyobb nyomást helyez Európára. Közben hivatalossá vált, hogy a választások előtt Budapestre érkezik J. D. Vance amerikai alelnök, Szijjártó Péter pedig újabb külföldi beavatkozásról beszélt. Napi összefoglaló.

Ukrán asszonyok Harkivban, miután elmenekültek a háború sújtotta Kutuzivka faluból Fotó: Narciso Contreras Forrás: Anadolu/AFP

Nem telik el úgy nap, hogy ne derülne fény újabb korrupciógyanús ügyre Ukrajnában. Ezúttal a humanitárius aknamentesítésre szánt költségvetési források eltérítéséről számolt be az ukrán főügyészség. A gyanú szerint egy vállalati hálózat olyan herszoni területek megtisztítására nyert el pályázatokat, amelyek valójában már biztonságosak voltak, és azokat a gazdák használták. 

Aknamentesítés helyett zsebtömés: nem telik el úgy nap, hogy ne derülne fény újabb korrupcióra Fotó: AFP

A hatóságok szerint a gyanúsítottak a veszély látszatát keltve feltúrták a földet, lőszerre emlékeztető tárgyakat helyeztek el, majd hamis adatokat tüntettek fel a dokumentumokban. A kár csak Herszon megyében 6,3 millió hrivnya, de Mikolajiv és Csernyihiv megyében is hasonló visszaéléseket vizsgálnak, ahol a lehetséges veszteség már több mint 53 millió hrivnya lehet. Az ügyben érintettekre akár 12 év szabadságvesztés és vagyonelkobzás is várhat.

Brutális orosz támadás érte Ukrajnát

Ukrajna pénteken rég nem látott méretű orosz légitámadással nézett szembe. Az ukrán légierő szerint stratégiai bombázók szálltak fel, és több száz drón jelent meg az ország légterében, miközben ballisztikus rakétacsapások is érték a front menti térségeket. A támadások több régióban civil áldozatokat követeltek, Kijev környékéről, Szumi, Harkiv és Zsitomir megyéből is halálos áldozatokról és sebesültekről érkeztek jelentések.

Közben Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a közeljövőben hidakat, gátakat, vízerőműveket és szivattyúállomásokat is célba vehet. Az ukrán elnök szerint a légvédelem megerősítésén már dolgoznak, és az önkormányzatoknak is fel kell készülniük az infrastruktúrát érő esetleges támadásokra.

Brüsszel hibái miatt fizethet Európa

Az energiaválság újabb súlyos fejezete bontakozik ki Európában. A közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros bizonytalansága és az orosz energiahordozók elleni uniós politika együttesen olyan üzemanyaghiányt idézhet elő, amely az egész kontinens gazdaságát megrázhatja. 

Brüsszel takarékosságra, alkalmazkodásra és a fogyasztási szokások megváltoztatására készíti fel Európát.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Európai Unióban ismét olyan intézkedések kerültek szóba, amelyek sokak számára a koronavírus-járvány időszakát idézik: az utazások visszafogása, az otthoni munkavégzés erősítése és a közlekedési korlátozások lehetősége is felmerült. A Nemzetközi Energiaügynökség és több piaci szereplő is figyelmeztetett: az olaj és a földgáz árának emelkedése már rövid távon is súlyos következményekkel járhat.

Vance budapesti látogatása hivatalossá vált

A Fehér Ház megerősítette, hogy J. D. Vance amerikai alelnök április 7–8-án Budapestre érkezik. A hivatalos közlés szerint az alelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyal majd, és beszédet mond az Egyesült Államok és Magyarország közötti partnerségről.

A látogatás időzítése különösen figyelemre méltó, mivel néhány nappal előzi meg az április 12-i parlamenti választást. A nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozik az úttal, amelyet többen az amerikai jobboldal politikai támogatásának újabb jeleként értelmeznek.

Brüsszel és Kijev árnyéka a választás felett

A nap folyamán újabb állítások jelentek meg arról, hogy Brüsszel és ukrán szereplők is aktívan érdekeltek a magyar választási folyamatok alakulásában. Egy ukrán szakértő nyilatkozata szerint az Európai Unió vezetése mélyen részt vesz az Orbán Viktor elleni kampányban, miközben a Zelenszkij-közeli média már egy esetleges magyarországi „Majdant” vizionál.

A Glavcom ukrán portál elemzése nyíltan foglalkozott annak lehetőségével, hogy a választás után utcai zavargások, tiltakozások alakulhatnak ki Budapesten. A cikk szerint a magyar választás nem egyszerű politikai verseny, hanem sorsdöntő fordulópont lehet, ami jól mutatja, hogy Kijevben is kiemelt figyelemmel követik a magyarországi fejleményeket.

Szijjártó újabb külföldi beavatkozásról beszélt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter este arról írt, hogy legalább három európai titkosszolgálat avatkozik be a magyar választásba egy magyar újságíró aktív közreműködésével. A miniszter szerint mindez ukrán érdekeket szolgál, és összefügg azzal a törekvéssel, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba, illetve rákényszerítsék az uniós energiapolitikai irányvonal elfogadására.

Szijjártó emellett arról is beszélt, hogy Brüsszel ideológiai alapon zárná el az olcsó orosz energiát Európától. Szerinte a Tisza Párt a brüsszeli energiapolitikát hajtaná végre, ami a rezsicsökkentés és a védett benzinár megszüntetéséhez, vagyis súlyos dráguláshoz vezetne a magyar családok számára.

Háború és bizonytalanság a világ több pontján

A nemzetközi helyzetet tovább élezte, hogy Iránban lezuhant egy amerikai F–15E vadászbombázó. A kétfős legénység felkutatására nagyszabású mentőakció indult, miközben amerikai és iráni források egymásnak ellentmondó információkat közöltek az incidens részleteiről.

Közben a Balti-tengeren is újabb feszültség keletkezett: Svédország elengedte azt a, feltételezések szerint az orosz árnyékflottához tartozó tankert, amely a gyanú szerint 12 kilométeres olajszennyezést okozott Gotland térségében. A svéd hatóságok környezetvédelmi bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódnak, de kényszerintézkedést nem alkalmaztak.

Borítókép: Ukrán asszonyok Harkivban, miután elmenekültek a háború sújtotta Kutuzivka faluból (Fotó: AFP)