A nézők szerették a műsorokat, amelyekben a történelemről beszélt, de személyesen is rengeteg előadást tartott, és köztudott volt, hogy az egyetemi hallgatók körében nagyon népszerű. Főleg a kilencvenes években induló fiatal polgári értelmiség tagjai számára lett meghatározó figura, olyanok is jártak telt házas előadásaira és szemináriumaira, akik nem is voltak a hallgatói. „Konzervatív lázadás volt ez, akkor amikor a jobboldal ügye újabb negyven évre elbukni látszott” – írta a Mandiner.hu portálon megjelent visszaemlékezésében Novák Tamás dokumentumfilmes, aki joghallgatóként járt be Tőkéczki óráira. Úgy emlékszik vissza rá, mint aki nyitott a vitákra, de határozott világképe és világos értékrendje volt.
Tőkéczki az „értékkonzervativizmusban” látta a konzervativizmus lényegét, nem a tekintélyelvűségben vagy a fennálló struktúrák megőrzésében. 2003-ban, a Magyar Nemzetnek például ezt mondta: „A tekintéllyel kapcsolatban én azt gondolom, nehéz a tekintélyelv alapján igazolni valamit. Minden emberi munka, alkotás és egyáltalán minden ember gyarló, ezért a személyhez, struktúrához és egyebekhez kötött tekintély nemcsak megtámadható, de idővel szét is porlad. A konzervativizmus lényege az értékvilága.”
Tőkéczki László 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át, 2017-ben pedig Széchenyi-díjjal tüntették ki.
