Hozzátették, a nemrég lezárult közös európai ellenőrzés ugyanakkor azt állapította meg, hogy Észtország kivételével az európai országok nem feleltek meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok összes követelményeinek.
Kiemelték: a légszennyezettség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező, az Egészségügyi Világszervezet szerint a halálozást okozó faktorok között az ötödik a sorban. Mindezek nyomán az ÁSZ önálló ellenőrzés keretében értékelte a levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések eredményességét, valamint nemzetközi ellenőrzésben vett részt a témában. A közös ellenőrzésben 14 európai ország (Albánia, Bulgária, Észtország, Grúzia, Magyarország, Koszovó, Észak-Macedónia, Moldova, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Svájc) mellett az izraeli nemzeti számvevőszék és az Európai Számvevőszék is részt vett.
A magyarországi ellenőrzés megállapította: a légszennyező anyagok éves összkibocsátása trendszerűen csökkent, így a levegő minőségének javítására tett intézkedések eredményesek voltak. Egyes légszennyező anyagok koncentrációja azonban a jogszabályban előírt határértéket az előírtnál több alkalommal haladta meg, miközben a határérték-túllépések száma szintén csökkenő tendenciát mutatott.
Azt írták: a kisméretű szálló por (PM10) koncentrációja is csökkent, amihez vélhetően több tényező is hozzájárult. A mérési eredmények alapján a kisméretű szálló por koncentrációja jellemzően a fűtési időszakban lépte túl a határértéket. A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy az egészségre különösen veszélyes anyagok koncentrációja összefügg a háztartásihulladék-égetéssel, így annak csökkentését a lakosság környezettudatos magatartása nagymértékben támogathatja.
A most elkészült közös nemzetközi ellenőrzési jelentés az összes részt vevő országban elvégzett nemzeti ellenőrzéseken, valamint az EU összes tagállamára kiterjedő ellenőrzésen alapul. A közös ellenőrzés értékelése szerint több európai ország nem felel meg a levegőminőségre vonatkozó nemzetközi és európai szabványok követelményeinek. Ráadásul számos kormány nem tett hatékony lépéseket a levegőminőség javítása, s ezáltal polgárai egészségének védelme érdekében – írta az ÁSZ, hozzátéve: a közös jelentés is rámutatott: a levegő minőségének meghatározó tényezője a közlekedés és a háztartások által használt tüzelőanyagok kibocsátása.
Az ÁSZ közleménye szerint a közös ellenőrzés eredményei alapján a résztvevők hat ajánlást tettek: levegőminőségi tervek készítése és végrehajtása, a megtett intézkedések hatékonyságának mérése, a kormányok és a végrehajtó ügynökségek közötti koordináció hatékonyságának javítása, a releváns adatok gyűjtése és költség-haszon elemzése, a monitoringrendszerek javítása, valamint a közvélemény tudatosságának növelése.
