Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat
– mondta ki szerdai ítéletében a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság. Mint arra emlékeztettek, a pert indító Európai Bizottság korábban konkrétan azt rótta fel Magyarországnak, hogy egyrészt 2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, másrészt 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében – mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig – rendszeresen és tartósan túllépte a PM10-részecskékre vonatkozó napi határértéket. (A PM azokat a mikroszkopikus méretű szilárd részecskéket és folyadékcseppeket jelenti, amelyeket a közlekedésből, fűtésből és más tevékenységekből kerülnek a levegőbe. A PM10-részecskék átmérője 10 mikrométer vagy annál kisebb. A szmog veszélyességét a PM10 és PM2,5 méretű részecskék számának napi átlagából következtetik – a szerk.)
Az uniós bírósági ítélet kimondja, hogy Magyarország egyrészt nem teljesítette arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az ezen részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt arra irányuló kötelezettségét sem, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen.
Luxemburg arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Magyarország a perben a határokon átnyúló szennyezésnek az érintett zónák levegőminőségre gyakorolt jelentős hatására hivatkozott, a bíróság e körülmény figyelembevételével határozott.
Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa még 2018-ban jelentette be, hogy hat tagállammal szemben (az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia, illetve Magyarország) az Európai Bíróság elé utalják az évek óta húzódó környezetvédelmi ügyet. A franciák, britek és németek esetében a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértékek be nem tartása, míg hazánk, az olaszok és a románok esetében a szálló por (PM10) tartósan magas szintje indokolta a döntést.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a szennyezett levegő miatti idő előtti halálozás nagy gondot jelent Európában. Évente közel félmillióra tehető az ilyen halálesetek száma a kontinensen (a briteket is számolva), ám egyes szakértők szerint a hivatalos adatoknál lényegesen nagyobb lehet a tényleges halálozási szám. Mindenesetre némileg biztató, hogy 1990 óta így is feleződhetett levegőszennyezettség miatti halálozások gyakorisága.
