Hamarosan gyártósorok érkeznek Kiskunfélegyházára, hogy megkezdjék azoknak az új cseh–magyar fegyvereknek az előállítását, amelyről még az előző választási ciklusban írt alá megállapodást a honvédelmi miniszter.
A példa, úgy tűnik, ragadós, magyar mintára Románia szintén új fegyverek gyártásába kezd, keleti szomszédaink – a fegyverkezés terén történelmi riválisaink – az olasz Berettával kötnek hasonló megállapodást.
Hamarosan hazánkban készülnek majd a Bren 2-es gépkarabélyok is
Fotó: Teknős Miklós
Ez azért is tűnik inkább reagáló gazdasági lépésnek, mert Romániában nem zárták be a szocializmusból rájuk maradt fegyvergyárat, igaz, ők is meg akarnak felelni a GDP-arányos költségvetés növeléséről szóló NATO-elvárásoknak, amelyekbe egy ilyen üzem létesítése beleszámítható.
Nincs vétlen lövés
Modern, műanyag tokos, nagy tárkapacitású fegyverek azok a CZ P–07-es és CZ P–09-es típusú pisztolyok, amelyeket Kiskunfélegyházán gyártanak majd a honvédségnek, illetve a rendvédelmi szerveknek – tudtuk meg Vass Gábortól, a Kaliber magazin főszerkesztőjétől.
Szerinte óriási előnyt jelent a korábban rendszeresített maroklőfegyverekhez képest, hogy míg azokból legfeljebb 7-14 lövést lehetett leadni egy tárból, addig az új pisztolyokból már akár 17-19-szer is tüzelhetnek majd a katonák, anélkül, hogy tárat kelljen cserélniük. Ez különösen a rajtaütéseknél, közvetlen akcióknál lehet fontos.
A fegyvereket ráadásul biztonságosabban lehet csőre töltve, tűzkészen viselni, hiszen úgynevezett passzív ütőszeg-biztosítással rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy akkor sem sül el a pisztoly, ha véletlenül leejti azt a használója. Ezzel megelőzhetők azok a vétlen lövések, amelyek nemegyszer előfordultak még a külföldi missziókban is, a gyakorlatok vagy bevetések során.
A pisztolyok ugyanakkor rendelkeznek szereléksínekkel is, amelyekre lézer vagy fegyverlámpa erősíthető, így érve el, hogy a lövész pontosabban eltalálja a célt. – A magyarok ugyan nem a legfrissebb cseh pisztolygeneráció licencét kapták meg, de így is rendkívül korszerű fegyvereket fognak gyártani a HM Arzenál üzemében – jelentette ki Vass Gábor.
A cseh–magyar pisztolyokkal szemben viszont az első három legjobb általános katonai célú géppisztoly és gépkarabély közé sorolja Vass Gábor a hamarosan Magyarországon is gyártásra kerülő Scorpion Evo 3-ast és a Bren 2-est. Mivel ezek műanyag és alumíniumtokos fegyverek, nemcsak könnyűek és könnyebben kezelhetők, hanem kevésbé is rongálódnak.
A használatukat kényelmesebbé teszi, hogy a válltámaszuk testreszabható, és ezeken is vannak szereléksínek, amelyekre lézer, fegyverlámpa vagy éjjellátó is szerelhető.
A szovjet időkből ránk maradt fegyvereinknél ez csak átalakításokkal volt megoldható. Korábbi riportjaink során egyébként találkoztunk olyan extrém esetekkel is, hogy az afganisztáni újjáépítési csoportban (PRT) ragasztószalaggal voltak kénytelenek ráerősíteni egy Kabulban vásárolt éjjellátót a Kalasnyikovra.
Mozgósítás és kapacitás
Biztonsági és gazdasági szempontból is előnyös a magyar fegyveripar elindítása – közölte lapunkkal Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője.
A biztonságpolitikai szakember szerint nagyon fontos lépés, hogy a magyar honvédelmi és rendvédelmi erőket modern eszközökkel fegyverzik fel, így ugyanis jobban képesek leszünk a mozgósításra egy veszélyhelyzet vagy rendkívüli helyzet esetén, miközben hosszú távon könnyebben lehet majd piacot találni külföldön is a magyar fegyverekre.
A kiskunfélegyházi fegyverüzem elindítása egyébként mintegy százmillió eurós befektetés, eközben a tervek szerint kétszáz új munkahelyet teremt, miközben exportbevételeket is nyújthat a későbbiekben.
Nagy kérdés azonban Tálas Péter szerint, hogy mikor kezdődhet el a kivitel, és hogy Magyarország tudja-e majd piacra dobni a fegyvereket, vagy a cseh partnerek közvetítésével tudunk eladni belőlük külföldre.
A hírek szerint a cseh gyártó kapacitásgondjai miatt is születhetett meg a megállapodás a közös gyártásról, vagyis a csehek a fegyverek értékesítéséről nem szeretnének lemondani.
Gondot jelenthet az is, hogy leginkább konfliktusos térségekben van kereslet a fegyverekre, ilyen helyekre viszont kockázatos és nem is nagyon érdemes exportálni. A gyár elindulása ugyanakkor alapja lehet a hadiipar további fejlesztésének, miközben a hadi kiadások mértéke is növekedhet, így jobban teljesíthetjük a NATO elvárásait.
A szövetség azt szeretné, ha a tagállamok mindegyike a GDP-jének két százalékát költené védelmi kiadásokra, a fegyvergyártás pedig beleszámolható az ilyen jellegű költségekbe. Vélhetően ezért döntött úgy nemrég Románia is, hogy fegyvergyárat hoz létre, de ők az olasz Berettával kötöttek szerződést.
Egyes vélemények szerint azonban fogalmazhatunk úgy is, minket utánoznak, és nem csak a NATO elvárásai miatt. Más szakértők szerint a magyar példa alapja lehet a kelet-közép-európai fegyveripar fejlődésének.
Lesz-e svájci gárda?
A fegyverek értékesítésével kapcsolatban Vass Gábor felvetett még egy érdekes szempontot. Magyarországon a fegyveriparral nemcsak az volt a baj, hogy a Fegyver- és Gázkészülékgyár 2005-ös becsődölésével megszűnt a gyártási kapacitás, hanem az is, hogy a mai napig nem létezik polgári piaca az ilyen típusú fegyvereknek. Pedig svájci mintára az önkéntes tartalékosok akár kedvezményesen vásárolhatnának is a HM Arzenáltól új magyar fegyvereket, pontosabban ezeknek a típusoknak a félautomata kivitelét.
Az állami cégnek ugyanis a szakértő szerint megvan a joga az ilyen fegyverek gyártására is, a Scorpionból és a Brenből jelenleg is lehet félautomatákat vásárolni Csehországból.
A tartalékosok ezeket – akár a svájci gárda tagjai – engedéllyel otthon tarthatnák, és polgári lőtereken gyakorolhatnának velük, növelve a felkészültségüket, hatékonyabbá téve az alkalmi kiképzéseket. Eközben pedig az állam is gazdagodhatna a fegyverek eladásával.
