A szolnoki vonalon történik a legtöbb vonatbaleset

A magyar tűzoltók kiképzési rendszerébe olyan vészhelyzetek elhárítási gyakorlatait is beépítették, melyekkel lehet, hogy több évtizedes pályafutása során sem találkozik egy tűzoltó. Ennek ellenére tudnia kell minden lánglovagnak, mit a teendője egy atomerőmű robbanásakor, egy földrengés esetén, hogyan kell eloltania egy lángoló benzinkutat vagy lőszerraktárt, illetve hogyan kezdi meg a mentést egy bányaomlásnál vagy két vonat összeütközésének helyszínén.

Végh Attila
Forrás: BMOKF2021. 04. 22. 17:48
BMOKF
Kigyulladt vasúti vagon oltásának módszereit is elgyakorolták a lánglovagok Fotó: Szoke Peter Forrás: BMOKF
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Kigyulladt vasúti vagon oltásának módszereit is gyakorolták
Fotó: BMOKF

Az OKF nem csak a vasúti bázis miatt döntött úgy, a Jászságban hajtják végre a vasútbiztonsági gyakorlatot. A balesetek statisztikai adatai azt mutatják, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Budapest–Nyíregyháza vonalon évente átlagosan öt vasúti baleset történik. Itt történt minden idők legsúlyosabb magyarországi vasúti balesete is. 1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik körülbelül 110 kilométer per óra sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak, 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.

Hibáztak a tolatásnál

A balesetet a vizsgálat szerint emberi mulasztás okozta. A karácsonyra hazautazó diákokkal teli gyorsvonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a hanyag munkavégzés miatt kerekeivel átállította a váltót, így az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők pedig az előírásokkal ellentétben nem ellenőrizték a váltók állását a művelet befejeztével. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (körülbelül 110 kilométer/óra) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb negyven kilométeres óránkénti sebességgel lett volna járható. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija kisiklott és belerohant az állomás épületébe.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért egy váltókezelőt öt és fél év, a tolatás vezetőjét két év, a kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.