A szolnoki vonalon történik a legtöbb vonatbaleset

A magyar tűzoltók kiképzési rendszerébe olyan vészhelyzetek elhárítási gyakorlatait is beépítették, melyekkel lehet, hogy több évtizedes pályafutása során sem találkozik egy tűzoltó. Ennek ellenére tudnia kell minden lánglovagnak, mit a teendője egy atomerőmű robbanásakor, egy földrengés esetén, hogyan kell eloltania egy lángoló benzinkutat vagy lőszerraktárt, illetve hogyan kezdi meg a mentést egy bányaomlásnál vagy két vonat összeütközésének helyszínén.

Kigyulladt vasúti vagon oltásának módszereit is elgyakorolták a lánglovagok Fotó: Szoke Peter Forrás: BMOKF

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) idei kiképzési tervei részeként április 21-én közös katasztrófa-felszámolási gyakorlatot tartottak a tűzoltók a vasúttársaság műszaki egységeivel a MÁV Zrt. Jászkiséri vasútgépészeti telephelyén. A gyakorlat érdekessége, hogy fél nappal a kiképzés előtt a tűzoltók és a vasutasok másfél száz kilométerrel arrébb, éles helyzetben, két személyvonat kisiklásánál tehették próbára felkészültségüket.

Két személyvonat is kisiklott a tűzoltók vasúti gyakorlata előtt fél nappal
Fotó: BMOKF

Nyolc járművel harminckilenc tűzoltó érkezett április 20-án délután 15 óra körül az újfehértói vasúti átjáróhoz, ahol két vonat szerelvényei is kisiklottak. A vasúti átjáróba a tilos jelzés ellenére hajtott be egy mezőgazdasági vontató. A traktor előbb egy Debrecenből Nyíregyháza felé tartó személyvonattal ütközött, majd átsodródott a szemközti sínpárra, ahol nekicsapódott az ellenkező irányból érkező személyvonatnak. A két szerelvényen huszonhat utas tartózkodott, szerencsére sem ők, sem a mozdonyvezetők nem sérültek meg, a sínek között elakadt vontató vezetője is időben ki tudott ugrani a vezetőfülkéből. A helyszínen a tűzoltók mellett a vasúttársaság baleset-elhárító egysége is kivonult, együttes erővel végezték el a balesetben kisiklott és megdőlt, megborult vasúti kocsik és mozdonyok műszaki mentését.

Ezek az egységek egy nappal később, április 21-én reggel Jászkiséren olyan gyakorlatot hajtottak végre, amely a hasonló vonatbalesetek helyszínén várható helyzetekre készíti fel a tűzoltókat és a vasút mérnökeit. Az OKF szakértői szerint a vasúti balesetek kiemelt jelentőségűek tűzoltósági szempontból. Egy szerelvény hatalmas méretű is lehet, és rengeteg embert, vagy több száz tonnányi – akár veszélyes – árut is szállíthat. Ráadásul a vasúti baleseteknél a beavatkozásokat a több ezer voltos felsővezetékek is nehezíthetik, ezek jelenléte taktikai szempontból fokozott körültekintést igényel a mentésnél.

Vasúti katasztrófahelyzet gyakorlása a jászkiséri MÁV javítóbázison
Fotó: BMOKF

A gyakorlaton részt vevő, az imitált helyzet riasztására kivonuló tűzoltók elsődleges feladata az volt, hogy kiszabadítsák a sérülteket, és átadják őket a mentőegységeknek. Ugyanezt hajtották végre fél nappal korábban az újfehértói balesetnél, élesben, sikerrel. Szerencsére ott tűz nem volt, a jászkiséri gyakorlat során viszont azzal is meg kellett küzdeniük, hogy több vasúti vagon kigyulladt. A veszélyessé vált vasúti kocsikat leválasztották a szerelvény többi részéről, majd eloltották a lángokat.

Kigyulladt vasúti vagon oltásának módszereit is gyakorolták
Fotó: BMOKF

Az OKF nem csak a vasúti bázis miatt döntött úgy, a Jászságban hajtják végre a vasútbiztonsági gyakorlatot. A balesetek statisztikai adatai azt mutatják, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Budapest–Nyíregyháza vonalon évente átlagosan öt vasúti baleset történik. Itt történt minden idők legsúlyosabb magyarországi vasúti balesete is. 1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik körülbelül 110 kilométer per óra sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak, 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.

Hibáztak a tolatásnál

A balesetet a vizsgálat szerint emberi mulasztás okozta. A karácsonyra hazautazó diákokkal teli gyorsvonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a hanyag munkavégzés miatt kerekeivel átállította a váltót, így az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők pedig az előírásokkal ellentétben nem ellenőrizték a váltók állását a művelet befejeztével. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (körülbelül 110 kilométer/óra) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb negyven kilométeres óránkénti sebességgel lett volna járható. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija kisiklott és belerohant az állomás épületébe.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért egy váltókezelőt öt és fél év, a tolatás vezetőjét két év, a kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság.