A szolnoki vonalon történik a legtöbb vonatbaleset

A magyar tűzoltók kiképzési rendszerébe olyan vészhelyzetek elhárítási gyakorlatait is beépítették, melyekkel lehet, hogy több évtizedes pályafutása során sem találkozik egy tűzoltó. Ennek ellenére tudnia kell minden lánglovagnak, mit a teendője egy atomerőmű robbanásakor, egy földrengés esetén, hogyan kell eloltania egy lángoló benzinkutat vagy lőszerraktárt, illetve hogyan kezdi meg a mentést egy bányaomlásnál vagy két vonat összeütközésének helyszínén.

Kigyulladt vasúti vagon oltásának módszereit is elgyakorolták a lánglovagok Fotó: Szoke Peter Forrás: BMOKF

Kigyulladt vasúti vagon oltásának módszereit is gyakorolták
Fotó: BMOKF

Az OKF nem csak a vasúti bázis miatt döntött úgy, a Jászságban hajtják végre a vasútbiztonsági gyakorlatot. A balesetek statisztikai adatai azt mutatják, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Budapest–Nyíregyháza vonalon évente átlagosan öt vasúti baleset történik. Itt történt minden idők legsúlyosabb magyarországi vasúti balesete is. 1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik körülbelül 110 kilométer per óra sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak, 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.

Hibáztak a tolatásnál

A balesetet a vizsgálat szerint emberi mulasztás okozta. A karácsonyra hazautazó diákokkal teli gyorsvonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a hanyag munkavégzés miatt kerekeivel átállította a váltót, így az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők pedig az előírásokkal ellentétben nem ellenőrizték a váltók állását a művelet befejeztével. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (körülbelül 110 kilométer/óra) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb negyven kilométeres óránkénti sebességgel lett volna járható. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija kisiklott és belerohant az állomás épületébe.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért egy váltókezelőt öt és fél év, a tolatás vezetőjét két év, a kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság.