Alapjogokért Központ: Megszaporodtak a kereszténygyalázó tartalmak

Továbbra is számíthatunk a többségi társadalom LMBT-mozgalmak részéről történő provokálására, amit a nyílt társadalom hálózata is támogat – jelenti ki a Magyar Nemzetnek készített elemzésében Párkányi Eszter. Az Alapjogokért Központ elemzőjét annak apropóján kérdeztük, hogy az utóbbi időben hazánkban jócskán megszaporodtak a kereszténygyalázó tartalmak politikai, társadalmi és közszereplők részéről egyaránt.

2021. 02. 01. 11:45
2020.10.04. Budapest Gender mesekönyv elleni tiltakozás és felolvasás az Átrium mozinál Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Párkányi Eszter szerint Magyarországon az elmúlt hónapokban a közbeszéd egyik meghatározó elemévé vált a genderkérdés és az LMBT-közösség, főként azért, mert a nyílt társadalom hálózatához tartozó egyik leszbikus szervezet kiadott egy gendermesekönyvet. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint ez nyilvánvaló provokáció volt a részükről,

a szélsőséges balliberális eszmék olyan elképesztő gyorsasággal terjednek, hogy mielőbb szükséges ellenük fellépni.

Mint azt korábban lapunk is megírta, Csiki Szilárd, Pusztaszabolcs alpolgármestere lemondott, miután egy Facebook-hozzászólásban fejtette ki egy Szűz Máriát és egy óvszer alakját párba állító mém kapcsán kereszténygyalázó gondolatait, de a napokban szintén nagy port kavart, hogy Békés Gáspár, Karácsony Gergely környezetügyi szakértője a Magyar Ateis­ta Társaság Ateista forradalom című blogján azt írta, betiltaná a keresztelést, mert jogi szempontból illegitimnek tartja azt. Ne felejtsük el azt sem, hogy a Népszava munkatársa, Pápai Gábor vallásgyalázó karikatúrája ellen indított perben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, az említett karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat.

Gender mesekönyv elleni tiltakozás és felolvasás az Átrium mozinál, 2020. október 4-én
Fotó: Kurucz Árpád

Az LMBT-jogok kérdése és a genderideológia a kulturális marxizmus része – mutatott rá Párkányi Eszter, aki kifejti, ezen ideológia térnyerésének egyik legfőbb eszköze az identitáspolitizálás, amely különböző tulajdonságok, így többek között a nemi identitás, vagy éppen a szexuális orientáció alapján képez „elnyomó” és „elnyomott” csoportokat. Mint írja,

ebben a képletben az elnyomott munkásosztályt az LMBT-közösségek helyettesítik, akiket a többségi, heteroszexuális és cisznemű társadalom „nyom el”.

Amikor a nyílt társadalom eszmerendszerének hálózatáról beszélünk, akkor nem összeesküvés-elméletről van szó, hanem összeesküvés-gyakorlatról – világít rá az elemző. Ennek a hálózatnak világszerte, így hazánkban is léteznek zászlóshajói: ami azonban közös bennük, hogy a demokrácia védelmének és az emberi jogok kiszélesítésének álcája mögé bújva ideológiai terjeszkedést folytatnak, mégpedig a szélsőséges liberalizmus nevében. Párkányi Eszter szerint az LMBT-lobbi el akarja hitetni az emberekkel, hogy propagandáról szó sincs, ők csupán az elfogadást hirdetik, miközben hazánkban senkit sem érhet diszkrimináció amiatt, hogy a saját neméhez vonzódik vagy transznemű. Az elemző emlékeztet: a homoszexuálisok élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban, és ellentétben egyes nyugat-európai országokkal, nem üldözik őket. Az elfogadás azonban nem jelent egyetértést:

Magyarországon sem a homoszexuá­lisok házasságának, sem az örökbefogadásuknak nincs meg a társadalmi támogatottsága.

Egy 2019-es Eurobarométer-felmérés szerint 2015 és 2019 között hat százalékponttal csökkent az azonos neműek házasságát támogatók aránya Magyarországon, jelenleg 61 százalék ellenzi azt – hangsúlyozza az elemző. Létezik tehát a társadalmon belül egy hangos, provokáló kisebbség, amely sok esetben nem is a teljes LMBT-tábor véleményét képviseli. Párkányi Eszter felhívja rá a figyelmet, hogy bár a magyarok nagy része toleráns, de nem támogatja a törekvéseiket. Ezek után felmerül a kérdés, hogy miért a többségi társadalomnak kellene alkalmazkodnia hozzájuk?

Az alkalmazkodás megtagadása nem homofóbia, megbélyegzés vagy kirekesztés, egyszerűen csak a természetes rend fenntartása a józan ész képviseletében

– fogalmazott az elemző, hozzátéve: természetesen a nyílt társadalom hálózata ezt nem fogja annyiban hagyni, és továbbra is számíthatunk provokációra LMBT-kérdésekben, az azonban biztató, hogy a magyarok többsége nem dől be ennek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.