Az Alkotmánybíróság dönt róla, hogy gyalázta-e a kereszténységet a HVG

A balliberális újság botrányos címlapja minden újságosbódén, hirdetőoszlopon és az újság honlapján is látható volt.

Az elmaradó hirdetési bevételeket muszáj pótolni Fotó: MTI/Róka László

A Médiapiac hívta fel a figyelmet arra, hogy a balliberális hetilap kereszténygyalázási ügye az Alkotmánybíróság elé került, amelyet a testület kedden vesz napirendjére.

A Médiapiac felidézi: az ügy előzményei egészen 2014 karácsonyáig nyúlnak vissza. A hetilap akkori, december 20-i számának címlapján Gerard Von Honthorst A pásztorok imádása című, 1622-es festményét szerepeltette, kissé átalakított formában. Mégpedig úgy, hogy az eredeti szereplők helyére magyar politikusok, közéleti szereplők arcképét tették, s ezzel a címmel látták el: „Nagy Harácsony”.

A címlap miatt személyiségi jogi per indult, a bíróságok azonban – a Kúriáig bezárólag – nem találtak kivetnivalót az újság illusztrációjában.

Így az ügy alkotmányjogi panaszként került az Alkotmánybíróság elé pontosan négy évvel ezelőtt. A Médiapiac szerint a 2017-es indítvány először is azt idézi fel, hogy az átalakított képen Szűz Mária helyére Vida Ildikó akkori adóhivatali elnököt helyezte a lap. Szent József arcát Rogán Antaléra cserélték ki, a pásztorok helyett Habony Árpád, Szijjártó Péter és Lázár János képmása szerepelt, a gyermek Jézust pedig egy rakás aranypénz helyettesítette.

– A címlap minden újságosbódén, hirdetőoszlopon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készülnek – idézi a portál a beadványt, amely megemlítette azt is: a címlap a keresztény szimbólumokat a vallásos érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként beállítva ábrázolta. Ez pedig – folytatódott az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása és gyűlöletkeltés.

A beadvány kitér az ügyet vizsgáló bíróságok, köztük a Kúria álláspontjára is, amely szerv azt rögzítette: a vitatott címlap alapvetően az ott ábrázolt közéleti szereplők, politikusok személyére, tevékenységére vonatkozó éles véleménynyilvánítás volt, amelyet az érintettek közszereplőként tűrni kötelesek.

Márpedig a beadvány szerint az ügyben sérült a vallásszabadság, a vallás szimbólumainak és liturgiájának tiszteletben tartását, közösségi térben való háborítatlan gyakorlását garantáló alapvető jog

azzal, hogy a Kúria, és az alsóbb fokú bíróságok elfogadták a lap érvelését, miszerint a címlapkép az érintett politikusok kritikájául szolgált, s nem volt vallásellenes célzata.

A Médiapiac megjegyzi:

most az Alkotmánybíróságon a sor, hogy döntést hozzon az ügyben, a kérdés pedig leginkább úgy fogható fel, miképpen viszonyul a véleménynyilvánítás szabadsága a vallásszabadsághoz.