Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár ma délután a Facebook-oldalán tételesen cáfolja a 444.hu állításait a főváros „lerohasztásáról”. Hozzátette, az oldal újságírója úgy írta meg a cikket, hogy az érintetteket meg sem kérdezte, felrúgva ezzel az újságírás etikájának alapelveit.
A "papír" sok mindent elbír. Sokszor látni azt, hogy bizonyos orgánumok a valóságnak csak egy – általuk bemutatásra…
Posted by Schneller Domonkos on Tuesday, February 9, 2021
A 444 az államtitkár szavaival élve „másik mozit néz”, a valóságnak ismét csak egy – általuk bemutatásra alkalmasnak gondolt – vékony szeletét mutatták be, egyoldalúan, torz optikán keresztül. A Budapest lerohasztásáról szóló cikkben foglalt állításokat a tényekkel helyezte szembe az államtitkár a posztjában.
Schneller szerint maga a cím is hamis, senki nem akarja tudatosan lerohasztani Budapestet. A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt tíz évben 2200 milliárd forintból fejlesztették a fővárost kormányzati forrásokból. Ebből az elképzelhetetlenül hatalmas összegből évtizedek óta pusztuló műemlékeket (Várkert Bazár, budai Vár, a Pollack Mihály-féle Ludovika történeti épülete, Zeneakadémia, Vigadó, Eiffel-csarnok, Gül Baba türbéje stb.) újítottak fel, miközben 375 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át a korábban valóban lerohasztott kerületektől, a fővárostól, a BKV-tól.
1575 darab közösségi közlekedési járművet, villamosokat, buszokat, trolikat, metrószerelvényeket helyeztek forgalomba állami támogatásból. Budapest villamoshálózata a hatvanas-hetvenes évek hálózati csonkolása óta első alkalommal szintén ebben az időszakban bővült. Ezzel egy időben 393 ezer négyzetméter zöldfelületet (Normafa, Margit-sziget, Orczy-park, Millenáris Széllkapu, hét családi sport- és szabadidőpark stb.) újítottak meg vagy hoztak létre. Ugyanebben az időszakban három egyetemi campus épült (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Testnevelési Egyetem), és további egy (Pázmány) előkészítése zajlik. Az államtitkár ezek alapján hangsúlyozta, Budapest épült, folyamatosan épül, semmiképpen nem „rohad”.
A baloldali portál további hamis állítása, hogy Magyarországnak összesen 11 ezermilliárd forint EU-s támogatás jut 2021 és 2027 között, amelyből kevés érkezhet a fővárosnak. Schneller kiemelte: az összeg valós, azonban abban benne vannak még az agrárpénzek is. Mindezek mellett Budapest fejlett régiónak minősül az EU-ban, ezért kevés pénzt kap a területi alapon kiosztott forrásokból, ami már az előző időszakban is így volt. – A Budapestnek jutó forrást az ország 11 ezermilliárdos forrástömegével összevetni (amiben ráadásul az agrárpénzek is benne vannak) az olvasó szándékos megtévesztésének minősül – írta Schneller.
Az államtitkár szerint a 444.hu cikke azt állítja, hogy az új atlétikai stadion környékére költené a kormány Budapest EU-s forrásait. Az államtitkár kijelentette ez teljes nonszensz, légből kapott álhír. Az atlétikai stadion (amelynek megépülését amúgy – a körülötte megvalósuló park elkészülte esetén – egy közelmúltbeli kutatás szerint a ferencvárosiak 80 százaléka támogatja) semmilyen módon nem finanszírozható az EU forrásaiból, ráadásul a kivitelezői szerződést tisztán hazai forrásokból már a tavalyi évben aláírta az építtető BMSK. Tehát nemcsak, hogy nem költi, de nem is költhetné erre az EU-s forrásokat a kormány.
Ezek után az államtitkár arra reagált, hogyan tervezi egyéb, a fővárosnak alanyi jogon nem járó forrásokból fejleszteni Budapestet a kormány a következő hét évben. Olyan forrásokból, amelyeket egyébként az ország bármely más területén elkölthetnének. Schneller okfejtése alapján Budapest az uniós szabályok szerint összesen hatvanmilliárd forintot kaphatna az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. A kormány ezt a korábbi időszakoknál jóval bőségesebben kompenzálja egyéb EU-s forrásokból. Magyarország még nem közölt végleges projektlistákat, de a jelenleg ismert állapot szerint az helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz projektből 745 milliárd forintot, a tervezett új Integrált közlekedésfejlesztési operatív programból jóval több mint ötszázmilliárd forintot fordít budapesti fejlesztésekre a kormány. Az államtitkár azt is elárulta, mik ezek a fejlesztések.
Az egyik a napi 245 ezer utast szállító HÉV-hálózat teljes, sok száz milliárd forintnyi összegre rúgó megújítása, amelynek részeként egyebek mellett mélyalagútban vinnék be a Kálvin térig a szerelvényeket. Ezen felül szintén uniós forrásokból újul meg a gödöllői és a szentendrei vonal, továbbá kapnak több száz milliárd forint értékben mintegy 71 új, klimatizált, halkan suhanó szerelvényt (az ötvenéves, valóban „lerohadt” mai járművek helyett) a HÉV-vonalak.
Ezen felül több tíz milliárd forintnyi összeget terveztek a néhány héttel ezelőtt fáradt olajjal részben tönkretett Ráckevei-Duna-ág revitalizációjára. Szennyvízelvezetés, élőhely-helyreállítás, a Kvassay-zsiliptől egészen a tassi műtárgyig, azaz csaknem 57 kilométeren. Ez lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb egybefüggő, a biodiverzitást szem előtt tartó környezetvédelmi beruházása Budapesten.
Mindezen felül a berlini elővárosi gyorsvasút példáját szem előtt tartva, szintén EU-s források terhére megépítik azt a déli körvasút projektet, amely gyors, gyakran közlekedő, kényelmes gyűrűirányú összeköttetést teremt az elővárosok, Újbuda, Ferencváros, illetve Kőbánya között. A déli vasúti összekötő híd elemeinek cseréje e projekt részeként már jelenleg is zajlik.
Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány hazai forrásokból új hidat tervez Dél-Budapestre, illetve sok száz millió forintot adott a Fővárosi Önkormányzatnak a város ezután következő, északon megvalósuló hídja, az Aquincumi híd megvalósíthatósági tanulmányára. Rendbe teszi a szintén rohadó Citadellát, befejezi a Fővárosi Önkormányzat helyett a félbehagyott biodómot, villamosvonalat hosszabbít a Műegyetem rakparton. Schneller a tények felsorolását így zárja:
„Hát így rohasztja a kormány Budapestet 2021-ben.”
