Civil köntösben manipulálják a közvéleményt

A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, amikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nem kormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárást indított a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény rendelkezései miatt. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát. 

Tucatnyi „jogvédő” szerveződés tartott tüntetéseket Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az elmúlt évtizedben tucatnyi jogvédő szerveződés vett részt közéleti akciók­ban, adott ki politikai tartalmú közleményeket, tartott tüntetéseket (sokszor ellenzéki pártokkal társulva) a magyar kormánnyal, illetve egyes esetekben a társadalom különböző csoportjainak „elnyomásával” szemben – kezdi a XXI. Század Intézetnek készített elemzését Nagy Ervin kutató. A döntéshozókkal, illetve a pártokkal szemben támasztott átláthatósági elvárás az elmúlt években felvetődött a nyíltan politizáló „civil” csoportok kapcsán is.

Ennek speciális, ám nemzetbiztonsági szempontból legfontosabb részét szabályozza a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, az Országgyűlés 2017. június 13-i ülésén elfogadott törvény (LXXVI. tv.). Nagy Ervin szerint a nemzetbiztonsági kockázatok, a politikai befolyás növekvő mértéke és a külföldről érkező támogatások nagysága miatt jogossá vált, hogy a kormányzat törvényjavaslatot alkosson. Ez egyfelől átláthatóbbá teszi a „civil” szervezetek működését, másrészt elejét veszi a Magyarországon való indirekt, antidemokratikus politikai befolyásszerzésnek.

A törvény 2017-es elfogadása után számos szervezet fejezte ki tiltakozását, végül 2018. január 29-én tizennégy NGO élt panasszal az Európai Bizottságnál, illetve írta alá a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott keresetet. A feljelentés szövege szerint azért fordultak a bírósághoz, hogy az állapítsa meg: a civilellenes külföldi támogatásokról szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait.

Tucatnyi „jogvédő” szerveződés tartott tüntetéseket
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A feljelentést aláírók között találhatjuk az elmúlt években folyamatos kormányellenes tevékenységet folytató, tüntetéseket szervező, ellenzéki pártokkal együttműködő Amnesty International Magyarországot, a Helsinki Bizottságot, illetve a Társaság a Szabadságjogokért emberjogi szervezeteket, amelyek a nyílt társadalom eszméjét hirdetik és amelyek bevallottan a Soros-hálózat által támogatott csoportokat, irodákat tartanak fenn politikai céljaik megvalósítása érdekében. Legnagyobb támogatójuk a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok – hívta fel a figyelmet a kutató.

Az Európai Bíróság 2020. június 18-án hozta meg döntését, amelyben elismerte a törvény célját, miszerint a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát bővíteni kell, illetve jogalkotással kell erősíteni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni kormányzati fellépést. Az elemzés szerint a törvényt és a magyar kormányt az európai hatóságoknál feljelentő „civil” csoport többsége dokumentálhatóan – a függetlenség, az objektivitás és a szakmaiság köntösébe bújtatva – kormányellenes politikai tevékenységet folytatott az utóbbi tíz évben.

Rámutatnak: a 2018-ban indított, Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás egyértelmű célja, hogy manipulálja a nemzetközi közvéleményt, továbbá azt a látszatot keltse, hogy sérül a jogállamiság elve. Így, mivel valós és tapasztalható tevékenységük szerint nem illeszkednek a szektorban közhasznú és társadalmi szempontból fontos feladatokat ellátó egyéb civil szervezetek sorába, nyelvi megkülönböztetésük mellett az átláthatóságuk is jogos társadalmi és kormányzati igény.

A közösségépítés különböző eszközeivel közhasznú célokat (szociális, kulturális, sport, hobbi stb.) megvalósító civil szervezetek egyértelműen megkülönböztethetők a politikai céllal működő nemzetközi hálózatok által létrehozott („klónozott”) NGO-któl, illetve azoktól a lobbiirodáktól, amelyekben ügyvédeket alkalmaznak politikai célok indirekt megvalósítása érdekében – állapítja meg Nagy Ervin.