Csak Áder János tud hatékonyan fellépni a CEU ügyében

Az államfőnek öt napja van arra, hogy aláírja, az AB-hez forduljon vagy visszaküldjön a parlamentnek egy törvényt.

A nemzetközi fórumok, például a kormányoldalon sokat bírált Emberi Jogok Európai Bírósága elé pedig akkor kerülhet az ügy, ha itthon minden jogorvoslati lehetőség lezárult. A strasbourg-i bírósági eljárás akár évekig is tarthat.

Az egykori köztársasági elnök is kifejezte véleményét a tudományos és oktatási szabadságról. „Alapvető érdekünk, hogy a CEU folytathassa működését. Alapvető érdekünk az is, hogy a felsőoktatás törvényi szabályozása megfeleljen az alaptörvénynek” – írta levelében Sólyom László volt államfő.

A szabályozási igény nem eredményezheti magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárását és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűkülését – írta hétfői, hosszú tanácskozását követően kiadott közleményében a Magyar Rektori Konferencia. Megjegyezték, jogosnak tartják azt a kormányzati igényt, hogy a külföldi felsőoktatási intézményekre egyértelmű szabályozást vezessenek be Magyarországon, de a jogszabály hatálybalépése időpontját 2019 szeptemberére tolnák ki.

Mélységes aggodalommal tölti el az ELTE vezetőségét a CEU helyzete – fogalmazott közleményében a legnagyobb hazai egyetem vezetése. Felidézték: évtizedes munkakapcsolatban állnak a Közép-európai Egyetem különböző tanszékeivel, és a közelmúltban újították meg a két intézmény közötti megállapodást is, mely – ahogy írták – reményeik szerint hosszú távú lesz. Az ELTE vezetése kiállt amellett, hogy a CEU a magyar felsőoktatási rendszer része maradjon.

Írók, irodalmárok: a hazai kulturális élet képviselői részéről egységes tiltakozását fejezte ki a törvénymódosítással szemben több mint 180 író, irodalomtörténész és kritikus a Litera portálon. A szakmájukban magasan elismert aláírók között található Nádas Péter, Nyáry Krisztián, Lángh Júlia és Cserna-Szabó András is. Meglátásuk szerint a kormány „aljas és kicsinyes támadással” lehetetlenné teszi a CEU működését, melynek „társadalmi haszna semmi, kára viszont felmérhetetlen”.

Száz erdélyi tudós és oktató írta alá azt a Balog Zoltán miniszterhez szóló levelet hétfőn, melyben emlékeztetnek: a CEU-ról visszatérő fiatalok mind hozzájárultak az ottani magyar közösségek fennmaradásához. „A hazahozott tudás – akárcsak elődeink esetében – közösségi létünk garanciája” – írták.

Külföldi lapok. Michael Ignatieff rektor amerikai lobbitevékenységének első komoly eredményeként a The New York Timesban jelentetett meg cikket a véleményrovatban, melyben a magyar kormány törekvéseit párhuzamba állította az orosz és török kormánykritikus értelmiség elleni korlátozásokkal. A lépésben önkárosítást lát, illetve politikai vandalizmust, amely miatt cselekvésre kérte Donald Trumpot és az Európai Bizottságot is.

„A CEU-ban minden megtestesül, amit Orbán Viktor elutasít” – írta Cas Mudde, az egyetem egykori oktatója írta a The Guardian hétfői véleményrovatában. A Bloomberg is foglalkozott a CEU helyzetével, a felek küzdelmét a demokrácia csatatereként írták le. A cikk szerint Orbán az orosz illiberális modell szerint részben nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva terjesztette be a javaslatát, mely egyértelműen a CEU-t veszi célba.

Érdekes elmélettel rukkolt elő a Hvg.hun megjelent véleménycikkében az egykori politikai tanácsadó. Bár az egyetem megszüntetésére tett kísérlet téves és tragikus, egyben legitim – írta Braun Róbert médiastratéga. A nyugati integráció feladását követő maradi lépésnek tartja, de nem erkölcstelennek: semleges képet szeretne kialakítani magáról a kormány, ezért távolodik a Nyugattól és tesz engedményeket Putyinnak. Ilyen a CEU bezárása is, a „nyugati kolonizáció” jelképének lerombolása nem túl nagy ár a kabinet számára, ezért a vázolt politikai közegben a szakember szerint a Közép-európai Egyetem fenntarthatatlan.