A derecskei tanuszoda esete korántsem egyedülálló az országban, több problémás létesítmény is akad. Ennek oka részben az, hogy a létesítményeket azonos minta alapján tervezték, és több esetben is kiderült, hogy nem teljesen igazodnak a helyi viszonyokhoz. Így történt ez Törökszentmiklóson is, ahol az építkezés közben vált világossá, hogy a talajviszonyok miatt másfajta alapozásra és szigetelésre van szükség, mint ami a tervekben szerepel.
A gyáli tanuszoda esetében pedig az derült ki, hogy a közbeszerzésen átesett vízforgató-átemelő rendszer nem felelt meg a helyi igényeknek, ennek átépítése miatt pedig huszonhétmillió forinttal drágult a beruházás, amelynek költsége így megközelíti a 380 millió forintot – mondta még májusban Pápai Mihály polgármester munkatársunknak. Akkor nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a projekt több tanuszodájához is fa tartószerkezetet gyártó egyik vállalkozó a késések további lehetséges okairól, hátteréről. A felcsúti Pancho Aréna építkezésében is részt vevő Sokon Kft. ügyvezetője, Somogyi Tamás szerint az állam nagyon nyomott áron építteti az uszodákat, ami a tervezéstől az anyaghasználaton át az épületgépészet minőségéig mindent befolyásol. – Az átlagos tanuszodák alapterülete megközelítőleg ezerötszáz négyzetméter, vagyis 200 ezer forint körül alakul egy négyzetméter költsége, ami nem sokkal haladja meg egy átlagos családi ház építési költségét – mondta Somogyi. Az előkészítettségek alapján hozzátette, a tervek fényében „szerencsétlenek a helyszínek” is.
