– A kormány minden idők legnagyobb HÉV-fejlesztését jelentette be, amely érinti a külvárosi és az agglomerációban élő emberek közlekedését. Mennyire könnyíti majd meg a közösségi közlekedők hétköznapjait a vonalak átszervezése?
– Budapest minden polgára, minden kerülete és minden városrésze egyenrangú. A belvároson kívül élni nem jelenthet hátrányt. Be kell tudni jutni a városba reggelente az agglomerációból és a külső városrészekből is. Ennek eszköze a HÉV. Mai lerobbant állapotában utazik rajta hetente kényelmetlenül egymillió-négyszázezer ember – mi azt szeretnénk, hogy utazhassanak több mint kétmillióan, kényelmesen. A pálya szétesik, a kocsik átlagéletkora 44 év, a legidősebb közlekedő jármű 52 éves. A célunk világos: gyorsabban, kényelmesebben, átszállásmentesen vagy csak kevés és könnyű átszállással jussanak el naponta munkába, iskolába az utazók.
– Hogyan?
– Amit tervezünk, több, mint felújítás: korszerűsítés és bővítés. Megújulnak a pályák, a megállók, a forgalomszervezés és az utastájékoztatás. 2023 és 2025 között szolgálatba áll 54 akadálymentes, légkondicionált, tágas, óránként száz kilométeres óránkénti sebességre képes vadonatúj HÉV-kocsi. A csepeli és ráckevei vonalakat bevisszük a Kálvin térig, hogy elérjék a metróhálózatot, mint a szentendrei és a gödöllői HÉV. Az utolsó lépés az 5-ös metró megvalósítása az északi és déli HÉV-ek összekötésével a belváros és a Duna alatt. Egy jeggyel, átszállás nélkül Csepelről és Ráckevéről Szentendréig, vagy tetszés szerint átszállva a metróra a Kálvinon, az Astorián vagy a Nyugatinál.
– Mikor?
– A munka a tervezéssel megindult. Vitézy Dávid vezetésével a kormányzati Budapest Fejlesztési Központ nyílt európai uniós közbeszerzésen kiválasztotta a tervezőket, bevontuk a városházát és az érintett önkormányzatokat, 2022-23-ra meglesznek a kiviteli tervek és az engedélyek. A teljes program több szakaszban évtizedes feladat – ha a nagyja elkészül 2030-ig, mindenki jól dolgozott.
– Ahogy látható a közösségi oldalak üzengetéseiből, lenne miről beszélni a tárgyalóasztal mellett. Egyik legnagyobb konfliktus az autó- és kerékpársávok használatának a kérdése, ön is többször felszólította a főpolgármestert, hogy fejezze be az autósok üldözését.
– Inkább tisztelettel javaslatot tettem. Elvi kérdés: egy kinevezett kormánytisztviselő semmire se szólítsa fel Budapest megválasztott főpolgármesterét. Demokráciában a kormánynak nem dolga számon kérni a neki nem alárendelt önkormányzatot. Az a választók, a városházi ellenzék és a sajtó lehetősége. Főpolgármester úrnak azt javasoltuk, hogy lássa be, a körúti sávlezárás, a forgalmi sávok elvétele az autósforgalomtól több bajt csinál, mint amennyi előnnyel jár. Kértük, a tanévkezdésre szüntesse meg a sávlezárásokat, adja vissza az elvett sávokat, mert káosz lesz, feleslegesen nagy dugókat okoz a döntésével. Azt is kértük, ne bélyegezzék meg azokat, akik munkába járáshoz, munkavégzéshez, a családi élet szervezéséhez autót használnak. Autóval közlekedni egy nagyvárosban nem deviancia.
– Nem úgy tűnik, hogy a főpolgármester megijedne és visszakozna az autósok felháborodása miatt. Számos tervét nem vonta vissza, több esetben a döntést későbbre hagyta.
– Olyan, mintha a sávlezárásból presztízskérdést csinálna a főpolgármester. Senkire nem hallgat, senkivel nem áll szóba. Pedig a vezetői nagysághoz az is hozzátartozik, hogy a döntéshozó belátja, ha tévedett és kijavítja a hibát. Ez egy jó vezetőt nem gyengít, hanem erősít. A budapestiek érdeke, hogy a mindennapos nagykörúti, Üllői úti forgalmi káosz megszűnjön. Október közepe és április között, hidegben, esőben, hóban alig fogják használni a kerékpársávokat, bízom benne, hogy felülkerekedik a józan ész.
– A főpolgármester következetesnek tűnik… Hivatalba lépésekor azonnal klímavészhelyzetet hirdetett, utána Budapest legforgalmasabb útjain sávokat vett el több tízezer autóstól néhány száz kerékpáros érdekében. Világos ideológiai alapon álló intézkedések ezek, nem?
– Fontos lenne megérteni a városházán is, hogy a politikának nem feladata az emberek helyett eldönteni, hogy nekik mi a jó. A politikának nem feladata az embereket életmódváltásra kényszeríteni és átnevelni őket. Mi tanultunk a leckéből. A vasárnapi boltzárat azért vezettük be, hogy vasárnap több legyen a kikapcsolódásra szánt idő, az együttlét. Hogy a vasárnap legyen valóban pihenőnap. Az emberek pedig értésünkre adták, hogy nem kérnek a kormány jótéteményéből, a politikának semmi köze polgárai szokásaihoz, időbeosztásához. Megértettük, visszavontuk. Be kellene látni a főpolgármesternek, hogy a budapesti közlekedést nem ideológiák és dogmák, hanem a magyar valóság és az itt élők igényei, szükségletei, szokásai, jövedelme alapján kell élhetően megszervezni, őket sem kihagyva belőle.
– Szavaiból kivehető, hogy hiányolja a lakossággal való a párbeszédet.
– Karácsony Gergely a kampányban, majd beiktatásakor is úgy fogalmazott, hogy a budapestiek politikai részvétele nem merülhet ki abban, hogy megválasztják a főpolgármestert, az ő idejében minden lényeges kérdésről előzetesen, a döntés meghozatala előtt kikéri a budapestiek véleményét. Részvételiséget ígért, ehhez képest bezárkózik: egy személyben, teljhatalommal döntött a sávlezárásról és a sebességkorlátozásról is, pedig a tavaszi veszélyhelyzet, amikor mindenki otthon volt, a legalkalmasabb idő lett volna online konzultációk megtartására. A Párbeszéd nevű párt elnökeként a kormánnyal is felrúgta a párbeszédet. Júniusban, egy nappal az ülés előtt váratlanul lemondta a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának közösen kitűzött időpontra, közös megegyezéssel összehívott ülését. Indoklás és új időpontjavaslat nélkül.
„Azt javasoljuk Karácsony Gergelyéknek, hogy legkésőbb október elején folytassuk a párbeszédet”
Fotó: Nyitrai Dávid
– A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a kormány és a főváros párbeszédének intézménye. Karácsonnyal többször is eredményesen ülésezett, egyetértésre jutottak a Galvani híd, a HÉV-felújítások, a budapesti járóbeteg-ellátás extra kormányzati támogatása ügyében is. Ennyi volt?
– Valóban, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a mindenkori városvezetés és a mindenkori kormány közös egyeztető fóruma, döntéshozó testülete. Arra hivatott, hogy a Budapest fejlesztéséért hivatalból felelős két szereplő, a kormány és az önkormányzat, megvitassák a legfontosabb fővárosi kérdéseket. Tarlós István jött létre, és mi természetesen készek voltunk folytatni a munkát Karácsony Gergellyel is. A testület végtelenül demokratikus: egyenlő létszámú a két oldal csapata, mindkét oldalnak egyetlen szavazata van, döntés csak egyhangúan hozható, egyetértésre van szükség, és azt a kérdést, amelyet bármelyik oldal napirendre kíván tűzni, kötelező megtárgyalni.
– Most mégis eltemethetjük az FKT-t?
– Kár lenne érte! A budapestieknek az az érdeke, hogy a főváros ügyeiben városvezetés és kormány együttműködjön. Az, hogy vannak vitáink, nem ok arra, hogy szóba se álljunk. A miniszterelnök nem véletlenül hívta meg egy éven belül kétszer is a főpolgármestert a kormányülésre. Ha száz kérdésből akár csak egyetlen egyben is sikerül megoldást találni a budapestiek érdekében, megéri a vesződséget. A vitáktól nem félni kell, hanem le kell folytatni őket. A budapestiek a szabadon választott jobbos kormány mellé választottak egy balos városvezetést. A családban, barátságban, munkatársak között is vannak viták, hogyan lehetne vita nélküli egy ilyen politikai együttműködés? Párbeszéd, értelmes vita, megoldáskeresés, ez a recept.
– De akkor most lesz közös munka az FKT keretein belül vagy sem? Folytatódik a főváros-kormány párbeszéd vagy sem?
– Azt javasoljuk Karácsony Gergelyéknek, hogy legkésőbb október elején folytassuk a párbeszédet, tartsuk meg a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa következő ülését. Ezt az alkalmat szenteljük elsősorban a közlekedés kérdésének mint legfontosabb budapesti kérdésnek – azzal, hogy természetesen bármit készek vagyunk megtárgyalni, amit főpolgármester úr szeretne. De mindenképp jó volna tájékoztatást kapni a Lánchídról, a 3-as metró körüli bizonytalanságokról, mi szívesen beszámolunk a HÉV-fejlesztésekről, a vasút szerepéről a budapesti közlekedésben, és remélem, lehet beszélni a sávlezárásokról, az autósok üldözésének leállításáról is.
– Karácsony Gergelyről sokan beszélnek úgy mint az ellenzék vezetőjéről. Ő a legismertebb és legnépszerűbb ellenzéki politikus, újra meg újra megnevezik miniszterelnök-jelöltként. Ez nem nehezíti a közös munkát?
– Becsülendő, ha valaki egy olyan pofon után, mint amilyet miniszterelnök-jelöltként Karácsony Gergely kapott 2018-ban, vissza akar menni a ringbe revansot venni. De közben, ami szintén megsüvegelendő, megválasztották főpolgármesternek. Ezért fontos, hogy a városvezetői munkát ne befolyásolja sem a revans vágya, sem az esetleges nagyhatalmi ambíciók. A mindenkori főpolgármesternek szabadságában áll miniszterelnökségre törni, ezt senki nem vitathatja el tőle egy demokráciában. De a budapestiek két dologra joggal tartanak igényt: a főpolgármester mondja meg kerek-perec, hogy mi a szándéka, és az esetleges hatalmi ambíciók ne menjenek a városvezetői munka rovására. Rossz lenne, ha egy főpolgármester azért gerjesztene minden áron konfliktust egy kormánnyal, mert a vesztét akarja, és az is rossz lenne, ha a városvezetőnek nagypolitikai ambíciói miatt nem jutna ideje a praktikus mindennapi munkára. A budapestieknek az az érdeke, hogy a budapesti politika a városi ügyekben való gyakorlatias megoldáskeresésről szóljon.
– A Budapesti Klímastratégia is készülőben van, ám néhány tucat kiválasztottnak lehetősége lesz elmondani a véleményét, miután egy teljes hétvégén át meghallgatták, hogy mit gondoljanak a klímahelyzetről. Nem érzi úgy, hogy a főpolgármester fordítva ül a lovon?
– Az idő eldönti majd, bízzuk a választókra a döntést. Amit említ, furcsa ügy. Mi is történik? A főpolgármester sávlezárással szűkebb keresztmetszetbe erőltet be ugyanannyi autót, és sebességkorlátozással lassabb haladásra kényszeríti őket. Ez nemcsak elviselhetetlen dugót okoz, de sokkal környezetszennyezőbb, növekszik a légszennyezés, romlik a klímahelyzet. Ez nem érdekli. Eközben egy ködös, nagyzolóan klímastratégiának nevezett valamiről a városháza zavaros hátterű külföldi szervezetekkel úgy szervez „konzultációt”, hogy napi több tízezer forintot fizet a jelentkezőknek. Csak kérdezem: vajon nem pártok választási aktivistáinak toborzása és felkészítése zajlik közpénzen? Bízom benne, hogy a városházi ellenzék alaposan utána jár az ügynek.
– Az állatkertben épülő biodóm is befejezésre vár, a főpolgármester mintha nem érezné feladatának, sőt többször utalt rá, hogy nem tudja a főváros vállalni a többletköltséget. Ki fogja befejezni a sokak által várt attrakciót?
– Egyértelmű, hogy Budapestnek és Magyarországnak is az a jó, ha a főpolgármester képes rendben befejezni a budapesti állatkertet izgalmasabbá tevő, a családoknak, gyerekeknek, idelátogatóknak élményt nyújtó Biodóm-beruházást. Ez egy hatalmas üvegbuborékban kiépített dzsungel lenne, egzotikus növényekkel és állatokkal. Ehhez a kormány negyvenmilliárd forintot biztosít a fővárosnak, minden beleszólás nélkül. Gólpasszt adtunk a fővárosi önkormányzatnak, csak be kell lőni a ziccert. Már jócskán hosszabbításban vagyunk, és csak várjuk, mit kezdenek a forintos labdával. Eltelt egy év, amióta Karácsony Gergely a városvezető, ideje lenne tájékoztatni a budapestieket és a fejlesztést finanszírozó kormányt is, hogy mikorra és hogyan fejezik be a munkát. Mi nem kapunk semmilyen információt, nem tudunk semmit.
– Elképzelhető, hogy torzóként befejezetlenül marad a biodóm?
– Az elmúlt harminc évben egyetlen szabadon választott városvezetés és kormány sem hagyott torzót maga után Budapesten, mindig találtak megoldást a nehéz helyzetekre is. Remélem ez a példátlan eset most sem áll elő. Ráadásul a valóban hasznos biodóm befejezése jó alkalom a főpolgármesternek, hogy bebizonyítsa, nem igazak a vádak, hogy ő képtelen megcsinálni dolgokat, csak fejlesztések megfúrásában, nemek kimondásában jeleskedik. Ez szerintem is túlzás, és a biodóm esetén a kormány kontójára a városháza valóban egy jó hellyel gyarapíthatja a fővárost. Biztos vagyok benne, hogy találnak megoldást. Szurkolunk, és ha meghív a megnyitóra, örömmel tapsoljuk meg az avató beszédet.
– Az utóbbi fél év legnagyobb politikai csatározását okozta a Lánchíd felújításának kérdése. Hogy érzik, csillapodhatnak a viták a tender kiírásával?
– A főpolgármester és a politikai szövetségesei nagyon régóta kritizálnak bennünket a kormányzati nagyberuházások kapcsán. Miért csak magyar cégek rúgnak labdába, miért nincs még nagyobb verseny, miért ilyen drága, miért ilyen sok idő… A Lánchíd felújítása egy lehetőség a főpolgármester számára, hogy megmutassa, ő hogyan vezeti a várost, ő hogyan valósít meg jobban fejlesztéseket. Itt az alkalom, hogy remek nemzetközi kapcsolatait is bevetve, idehozzon külföldi cégeket, sok árajánlat legyen, és rövidebb idő alatt, olcsóbban végezzék el a munkát – a Tarlós Istvánék által felelősen kidolgozott műszaki tartalom lebutítása nélkül! Ahhoz ragaszkodni fogunk, hogy se műemléki, se egyéb szempontból ne csökkenjen a hídfelújítás műszaki színvonala.
– Tarlós a Lánchidat, a Váralagutat és a 2-es villamos aluljáróját is felújíttatta volna, erre kért árajánlatot, amelyet túl magasnak talált a városvezetés. Karácsonyék már csak a hidat újítanák fel. Össze lehet így majd hasonlítani az árakat?
– A többen benne foglaltatik a kevesebb – a Tarlós-féle, nagyobb munkára ajánlatot kérő közbeszerzésen beérkezett árajánlatokból kiolvasható, mennyi lett volna csak a Lánchíd felújítása akkor. El fog jönni az igazság pillanata, és én megemelem a kalapom, ha gyorsabban és olcsóbban végzik el Karácsony Gergelyék a hídfelújítást. Ha nem, akkor valakinek vállalnia kell a felelősséget az elvesztegetett időért és a felesleges drágulásért.
– A 3-as metró felújításánál jelentősen elszálltak az árak, a kivitelező cég újabb forrásokat követel, amennyiben a főpolgármester tárgyalásai sikertelenek lennének, a kormány zsebébe fog nyúlni?
– Tarlós István nagyon keményen tárgyalt a kormánnyal, elérte azt, hogy ennek a fővárosi beruházásnak a számláját teljes mértékben a kormány állja. Ez a kétszázmilliárd forint Karácsony Gergelynek is rendelkezésére áll, ez is csak egy ziccer, amit be kell rúgni, utána át lehet vágni a szalagot. Bízom benne, hogy a főpolgármester képes lesz rendben befejezni az elődje által megkezdett és rendben átadott munkát. Minden támogatásunkra számíthatnak abban, hogy megvédjék a budapestieket a multinacionális cégek nyers profitéhségével szemben. Tárgyaljanak keményen, ne engedjenek a multik zsarolásának! Igenis meg lehet védeni a magyar érdekeket a nemzetközi nagytőkével szemben is! Ha igényt tart rá a városháza, Tarlós István és a kormány is szívesen átadja ez irányú tapasztalatait.
